A naspolya (Mespilus germanica) az almatermésűek közé tartozik, e körben a legtöbb C-vitamint tartalmazza és igen sok benne a csersav. Elterülő növekedésű, 3-8 méter magas kis fa vagy cserje, élénkzöld, hosszú, bőrszerű leveleivel szép dísze a kertnek. A levél fonáka nemezesen szőrös, csakúgy, mint a friss hajtásai. A hajtásokon idővel tövisek is kialakulhatnak, ami a sarjról nevelt példányoknál gyakoribb.
Májusban hozza 5-6 cm átmérőjű, magányos fehér virágait. Öntermékenyülő, így egyetlen bokor is termést hoz a kertben.
Termésének jellemzője a rajta maradó öt hosszú csészelevél. Alakja a lapított gömbtől a körte alakig változik, általában 20-60 grammot nyom fajtától függően. A legnagyobb gyümölcse a Hollandi óriásnak van. Változatos a héjuk is, ami lehet sima vagy molyhos, világostól a sötétbarnáig változó színű. A gyümölcshús is barnás árnyalatú, teljesen éretten puha, szétomló, savanykás ízű.
Melegkedvelő, talajban nem válogat, de a nedvesebb, mélyrétegű talajban jobban érzi magát és kedveli a párásabb fekvést. Elviseli az árnyékot is, a hazai teleket jól tűri, késői virágzása miatt kevésbé érzékeny a tavaszi fagyokra.
Arra figyeljünk, hogy csúcsrügyből terem, tehát nem szabad visszavágni az ágait, a túl sűrűn állókat tőből távolítsuk el. Metszése ebből a szempontból a díszbokrok ritkítására hasonlít.
Három fajtája kapható a faiskolákban, amelyeket alma, körte vagy birs alanyra oltanak általában. A Hollandi óriást már említettük, ami ugyan nagy gyümölcsöt nevel, de elég keveset. Terméshozama elmarad a másik két fajtáétól. November közepén, végén szedhető. Az 50 grammos gyümölcs erősen lapított, világosbarna, a napos oldalon pirossal bemosott. Húsa kissé száraz, szemcsés állományú, kevés leve van, íze közepes. Magjai feltűnően nagyok.
Legkorábban, már október végén a Szentesi rózsa fajta érik. Rendszeresen és bőven hozza szabályos körte alakú, 20-30 grammos terméseit. Az érett termés szürkésbarna, kissé molyhos, finom ízű, magjai kicsik.
A harmadik faja a Nottingham, ami szintén bőtermő naspolya. A Szentesi rózsa után érik 1-2 héttel. A gyümölcs szinte szabályos gömb alakú, tompa végű, 20-30 grammot nyom, inkább széles, mint hosszú. A napos oldalon fénylő pirosas árnyalatot kap, másutt zöldesbarna, a kocsány felé erősen molyhos, csészéje teljesen nyitott. Magjai középnagyok.