A budafoki Ősök Fája
Budafok a főváros egy rejtett kis ékszerdoboza, rengeteg érdekességet rejt: mészkőbe vájt pincerendszert, barlanglakásokat, a hazai bor- és pezsgőkultúra dicső múltjának és jelenének jelentős szereplőit és egy nagy tiszteletnek örvendő fát is.
Története az 1739–40-es pestisjárványhoz kötődik. Amikor a kór végigsöpört az országon, Budafok leggazdagabb embere, a serfőzde-tulajdonos Knoll József fogadalmat tett: amennyiben a családja túléli a járványt, Péter és Pál apostolok tiszteletére kápolnát építtet. Nos, a család lányának köszönhetően a járvány után ugyan a kápolna felépült, a szülők azonban nem élték túl a kórt. A kápolna kertjébe temette el az ősöket, ahol egy gyönyörű mezei juhar áll, az Ősök Fája.
A kápolnát Budafok legszebb utcájában, a Péter-Pál utcában találjuk, ahol mellékesen a település első temetője volt. A fa történetéről szóló mese így ír az öreg juharról:
Napjainkra a juhar már több mint 250 éves, és a budafokiak továbbra is nagy tisztelettel adóznak az Ősök Fája előtt. Minden év júniusában, a Péter-Pál-napok keretében tiszteletük jeléül megkoszorúzzák a fa elé állított kopjafát.
A szőkedencsi öreg hárs
A 7-es út mentén, Budapestről Nagykanizsa felé haladva, Marcali közelében, nagyjából a 183-as kilométerkőnél egy hatalmas fa látható egy domb tetején, a szőkedencsi öreg hárs. A fa igazi matuzsálem, a szakemberek szerint már legalább 700 éves. Régebben az említett dombon feküdt Dencs települése, de ma már a falut a forgalmas út túloldalán találjuk. Az öreg hárs azonban a dombon maradt, ahogy a falu temetője is.
A hárs virágából máig gyógyteát készítenek, jól megmunkálható fájából pedig épületdíszeket faragtak. De nem csak emiatt tartják nagy becsben a szőkedencsi öreg hársat. A régi korokban is így volt, mert még a legszűkebb időkben sem használták fel tüzelőnek. A fa nemcsak szemtanúja, de a szó szoros értelmében őrzője is a múltnak, hisz néhány éve a köré készített támfal építésekor egy Árpád-kori templom romjaira bukkantak.
A felsőmocsoládi öreg hárs
A Somogy megyei apró falu nagy büszkesége a több mint 400 éves öreg hárs, amely 2011-ben megnyerte Magyarországon az Év Fája díjat, és egy évvel később az európai versenyt is. A fa születéséről szóló rege szerint villám vágott a környékre, leégett tőle az erdő, és egy hatalmas szakadék keletkezett, amit a Pokol torkának neveztek el.
A törökök kiűzése után azonban falu települt a völgybe, s a garabonciások ideje lejárt. A környék garabonciása is visszavonult, a hársfa befogadta őt odújába, és az öreg törzs maga is garabonciássá változott. Göcsörtös kérgének emberarca lett, kérge alól kidugja fejét a három jó barát: a foltos kutya, a fekete kos és a kígyó. Azóta ők segítik a falu lakóit és az arra járókat. Az erdő a Bánó-Kaskovics család tulajdona volt. A család hagyománya szerint a legfiatalabb, újszülött tagjait a mai napig bemutatják az öreg hársnak, családtagként és egyfajta családi összetartozásként tekintenek rá. Az öreg hárs ma is él, és mágikus erejével tovább védelmezi a környéket.
