Back to top

A madártani egyesület a vörös fogolyról szóló rendelet visszavonására kéri Nagy Istvánt

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri Nagy István agrárminisztert, hogy vonja vissza az a november 2-ától hatályba lépő rendeletet, amely a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozik. Az egyesület közleménye szerint a rendelet több természetvédelmi és vadgazdálkodási aggályt is felvet.
A legfőbb probléma, hogy a lassan a kipusztulás szélére kerülő őshonos szürke fogoly állományát az idegenhonos faj jelenléte tovább veszélyeztetheti és betelepítése komoly ökológiai kockázattal jár.
Ráadásul a vörös fogoly nagyobb szaporodási rátával bír, emellett az intenzív mezőgazdasági körülményekhez is jobban tud alkalmazkodni, mint a szürke fogoly, emiatt dominánssá válhat vele szemben.
Fotó: Wikipédia
A szürke fogoly nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte megritkult, Svájcból például teljesen kipusztult, Németországban pedig (akárcsak Magyarországon) 90 százalékkal csökkent az állománya.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint az agrártárcának, mint a vadgazdálkodás, természetvédelem és mezőgazdaság irányítása alá tartozó minisztériumnak sokkal inkább az őshonos fogolyfaj megőrzésén kellene minden lehetséges eszközzel fellépnie, ahelyett, hogy egy idegen honos, a hazai fajokkal versengő fajt telepít be kizárólag a sportvadászat igényeinek kiszolgálása érdekében.

Hozzátéve, hogy a vörös fogoly betelepítése nem hoz enyhülést a hazai vadgazdálkodás ismert gazdasági problémáira, így a vélt előnyök is aránytalanok a potenciális környezeti kockázathoz mérten.

Az egyesület nehezményezte azt is, hogy a rendelet kidolgozása előtt semmilyen nyílt szakmai egyeztetés nem történt.

Ennek fényében megkérik a tárcavezetőt, hogy bocsássa széles körű szakmai vitára és vizsgálja felül az országban vadászati hasznosítás alatt álló vagy arra tervezett valamennyi idegenhonos faj kezelési szabályozását és gyakorlatát, különös tekintettel az őshonos életközösségekre gyakorolt esetleges negatív hatásokra.

Emellett az elővigyázatosság elvére hivatkozva, végezzenek környezeti hatásvizsgálatot az idegenhonos fajok betelepítését engedélyező jogszabályok megalkotása során.

A rendeletről előzetesen már beszámoltunk, amely itt elérhető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Újabb hungarikumok a Kossuth Rádió műsorában

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.