Back to top

Miért kevesebb az asztmás a parasztgyerekek között?

Tudományosan is alátámasztották, hogy a gazdálkodó családban, farmon felnövő gyerekek között kevesebb az asztmás, mint kortársaik körében, számolt be róla az agrarheute.com.

Tudni véljük, hogy aki vidéki környezetben, farmon nő fel, az egészségesebb, sőt, azt is tartja a közbeszéd, hogy a mezőgazdasági környezetben élő gyerek kisebb eséllyel betegszenek meg asztmában. Müncheni kutatók (a Helmholtz Centrum, illetve a Ludwig-Maximilian Egyetem szakemberei) kifejtették, hogy miért van így, számol be róla az agrarheute.com portál.

Fotó: Pixabay

Az ok a bélrendszerben (is) keresendő, világítottak rá a kutatók.

Az ugyanis, hogy milyen szintű védelemre képes az immunrendszerünk, az a belünk mikroflóráján is nagyon nagy mértékben múlik.

Az első életév során alakul ki a bél mikroflórája, később ez stabilizálódik, és elkísér minket az életünk során. Minél fejlettebb a bél-mikroflóra, annál több olyan baktérium van benne, amely rövidláncú zsírsavakat termel, ezeknek pedig nagyon nagy a szerepük az asztma elleni védekezésben.

Vizsgálataik során a német kutatók megállapították, hogy

a bél-mikroflóra kifejlődésében nagyon komoly szerepük van azoknak a hatásoknak, amelyek kifejezetten mezőgazdasági környezetben érhetik csak a kisgyerekeket,

vagyis például, hogy rendszeresen tartózkodnak az istállóban.

„Ebben a sajátos környezetben számos olyan környezeti hatás éri a gyerekeket, amely beépül a bél-mikroflórába, és ily módon pozitívan befolyásolja az asztma elleni védekezőrendszert” – hivatkozta az agrarheute.com cikke dr. Martin Depner a Helmholtz Centrum szakértőjének véleményét.

A kutatásba 700 két és tizenkét hónap közötti kisgyereket vontak be, akinek egy része mezőgazdasági környezetben él.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állami ösztöndíjas szakokra is lehet még jelentkezni

A normál felvételi eljárás lezárulta után pótfelvételi eljárás keretében is lehet állami ösztöndíjas szakokra jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, augusztus 8-án éjfélig. Tavaly 616 hallgató került be pótfelvételivel a jogelőd intézményekbe.

A menetstabilitást is növeli

A mezőgazdasági erőgépek széles körén használt radiál gumiabroncsok zömét műanyag vázszövettel gyártják.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Szúrós segítőtársak

A gyógynövények között többnek is van tövise vagy tüskéje, ami arra hivatott, hogy megvédje a növényt, ha már helyváltoztatásra, menekülésre nem képes. Ezek a harcias növények is számos hasznos hatóanyagot rejtenek.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.