Back to top

Miért kevesebb az asztmás a parasztgyerekek között?

Tudományosan is alátámasztották, hogy a gazdálkodó családban, farmon felnövő gyerekek között kevesebb az asztmás, mint kortársaik körében, számolt be róla az agrarheute.com.

Tudni véljük, hogy aki vidéki környezetben, farmon nő fel, az egészségesebb, sőt, azt is tartja a közbeszéd, hogy a mezőgazdasági környezetben élő gyerek kisebb eséllyel betegszenek meg asztmában. Müncheni kutatók (a Helmholtz Centrum, illetve a Ludwig-Maximilian Egyetem szakemberei) kifejtették, hogy miért van így, számol be róla az agrarheute.com portál.

Fotó: Pixabay

Az ok a bélrendszerben (is) keresendő, világítottak rá a kutatók.

Az ugyanis, hogy milyen szintű védelemre képes az immunrendszerünk, az a belünk mikroflóráján is nagyon nagy mértékben múlik.

Az első életév során alakul ki a bél mikroflórája, később ez stabilizálódik, és elkísér minket az életünk során. Minél fejlettebb a bél-mikroflóra, annál több olyan baktérium van benne, amely rövidláncú zsírsavakat termel, ezeknek pedig nagyon nagy a szerepük az asztma elleni védekezésben.

Vizsgálataik során a német kutatók megállapították, hogy

a bél-mikroflóra kifejlődésében nagyon komoly szerepük van azoknak a hatásoknak, amelyek kifejezetten mezőgazdasági környezetben érhetik csak a kisgyerekeket,

vagyis például, hogy rendszeresen tartózkodnak az istállóban.

„Ebben a sajátos környezetben számos olyan környezeti hatás éri a gyerekeket, amely beépül a bél-mikroflórába, és ily módon pozitívan befolyásolja az asztma elleni védekezőrendszert” – hivatkozta az agrarheute.com cikke dr. Martin Depner a Helmholtz Centrum szakértőjének véleményét.

A kutatásba 700 két és tizenkét hónap közötti kisgyereket vontak be, akinek egy része mezőgazdasági környezetben él.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.

Női gazdák Azerbajdzsánban

A nők 77 százaléka vidéken él Azerbajdzsánban és 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban, míg a férfiak között csak 24 százalék ez az arány. A nőknek azonban számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a nemek közötti bérszakadék, a többszörös munkaterhelés és a szociális szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés. Összességében hat órát dolgoznak ingyen naponta, míg a férfiak csak kettőt.

Az amerikai szarvasmarhatartásban nagyban csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás

A Colorado Állami Egyetemen végzett kutatások szerint a jobb földgazdálkodási gyakorlatok világszerte segíthetik az állattenyésztést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.

Hajdú-Bihar megyében tarolt a madárinfluenza

2021. április 13-án Hajdú-Bihar megyében igazolta magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A járvány ezúttal egy Nádudvaron található tenyészpulyka-állományt ért el, ahol a szakemberek már a gyanú alapján megkezdték a mintegy 11.800 egyed felszámolását.

A zöld forradalom után a köles forradalma

A köles, a csicseriborsó, a földimogyoró, a cirok és más hasonló „intelligens növények” jelenthetik a megoldást a vízhiányra, a termőtalajok amortizációjára, valamint az élelmiszerellátás válságára Indiában. Magas a tápértékük, alacsony a víz- és vegyszerigényük, mostohább éghajlaton is teremnek és sokoldalúan felhasználhatók.

Nincs szó az egyetemek privatizációjáról

Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

A fogyasztói magatartást vizsgálták

A Motivaction piackutató ügynökség rendszeresen végez felméréseket az európai fogyasztói magatartásról – különös tekintettel a virág- és dísznövényvásárlási szokásokra – a Holland Virágiroda megbízásából. Az eredményekből levont következtetések aztán átültethetők a marketingeszközökbe és felhasználhatók a reklámkampányok során.

Hívjuk segítségül a természetet: szűrjük a vizet fával!

Hogyan állítsunk elő baktériummentes ivóvizet? Egy kutatócsoport a legegyszerűbb módját találta meg: használjunk természetes fát vízszűrőként.

Agrárcenzus 2020: a több mint 234 ezer gazdaság többsége növénytermesztő

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre AGRÁRCENZUS 2020 elnevezéssel. Ilyen típusú, az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtésre tízévente kerül sor. Az összeírás célja az volt, hogy felmérje a gazdaságok szerkezetét, információkat gyűjtsön a hazai mezőgazdaság aktuális helyzetéről.