Back to top

Újabb kártevő jelentkezett a mezőgazdaságban

Egyelőre még elég ritka fajnak számít, de a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kifejezetten gyakorivá vált egy bizonyos invazív emlősfaj, amely további terjeszkedése esetén a mezőgazdasági területekre és a hazai ökoszisztémára is nagy veszélyt jelenthet. A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos.

A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos, ahol a Baktérítőtől délre, a mérsékelt klímájú területekről indulva, mára a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig minden országban és minden tájon elterjedt, a hegyvidékeket is beleértve.

Prémje és húsa miatt európai tenyésztése a ’30-as évek környékére datálható, de a szőrmeipar „üldöztetése” miatt kialakult kereslethiány következtében a telepeket felszámolták.

Ekkor néhány egyednek sikerült megmenekülnie, és a kiszabadult nutriapopuláció azóta szaporodásnak indult.

Fotó: Wikipédia
Sűrű és rövid, már-már gyapjúszerű bundája szinte vízhatlan aljszőrzetből és hosszú, puha, fényes fedőszőrből áll. A farka testhosszával megegyező (40-45 cm), a patkányéhoz hasonlóan pikkelyes, hengeres, lesimuló sörtével borított. Innen származik a hódpatkány vagy mocsári hód elnevezés is, amit alátámasztanak éles, sárga metszőfogai, amellyel ha önmagát vagy területét veszélyben érzi, támadni is képes.

A mocsarak és a nádasok preferált élőhelyek számára, de az álló vagy lassú vízfolyású területeket is kedveli.

A vizet nem hagyja el 100 méternél messzebb, de akár nappal is találkozhatunk vele, mivel a hóddal ellentétben rejtekhelyét elhagyva, fényes nappal is táplálkozik, főként lágyszárúakkal.

Egyelőre nem jelentős hazai állománynagysága miatt károkozása nem mérvadó, de komoly kártételt okozhat az őszi repcében, nádasokban, valamint megrágja a szántóföldi növényeket is.

Ezen felül gátakban, öntözőrendszerekben, csatornapartokon is képes kárt okozni.

2016-ban felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.

Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.

A szárazság eddig a kártevőket hozta helyzetbe – Növényvédelmi előrejelzés 15. hét

A mintegy negyed éve tartó szárazság eddig elsősorban a rovarkártevőknek kedvezett, a kórokozók jelentősebb fellépéséhez hiányzott a csapadék. A megelőző védekezés mindenesetre száraz időben is ajánlott volt az almafa-varasodás és a csonthéjasok virág- és hajtásfertőző moníliája ellen, ha pedig csapadékosra fordul az idő, akkor csak így kerülhető el a járvány.

Női gazdák Azerbajdzsánban

A nők 77 százaléka vidéken él Azerbajdzsánban és 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban, míg a férfiak között csak 24 százalék ez az arány. A nőknek azonban számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a nemek közötti bérszakadék, a többszörös munkaterhelés és a szociális szolgáltatásokhoz való rossz hozzáférés. Összességében hat órát dolgoznak ingyen naponta, míg a férfiak csak kettőt.

Az amerikai szarvasmarhatartásban nagyban csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás

A Colorado Állami Egyetemen végzett kutatások szerint a jobb földgazdálkodási gyakorlatok világszerte segíthetik az állattenyésztést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.

A jövő termőterülete a tenger

A gazdálkodás hagyományos receptje, melyben a jó minőségű termőföld, az ivóvíz és a napfény játszotta a főszerepet, hamarosan átalakulhat. A legfontosabb összetevők mennyisége véges, így itt az ideje, hogy alternatív megoldásokat is figyelembe vegyünk a jövő növénytermelését illetően. Akár folyókon és tengereken ringatózó üvegházakban is folyhat majd a termelés...

A zöld forradalom után a köles forradalma

A köles, a csicseriborsó, a földimogyoró, a cirok és más hasonló „intelligens növények” jelenthetik a megoldást a vízhiányra, a termőtalajok amortizációjára, valamint az élelmiszerellátás válságára Indiában. Magas a tápértékük, alacsony a víz- és vegyszerigényük, mostohább éghajlaton is teremnek és sokoldalúan felhasználhatók.

Egerek hada támadt Ausztráliára

A rágcsálók a gabona betakarítását követően szaporodtak el. Éjszaka szinte mozog a talaj.

Nincs szó az egyetemek privatizációjáról

Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.