A Központi Statisztikai Hivatal által indított országos összeírás jelentőségét fokozza, hogy az Európai Unió tagállamai között hazánk a harmadik helyen áll a mezőgazdasági terület országterülethez viszonyított arányát tekintve, közvetlenül Írország és Dánia után. Míg az uniós átlag jóval alacsonyabb, Magyarország területének 54 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt, ami meghatározóvá teszi a szektort a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésekor is.
Jelentős módszertani eredmény
Az Agrárium 2026 nem csupán egy a sok kötelező adatfelvétel közül. Ez az összeírás a modern, adatvezérelt mezőgazdaság irányába tett döntő lépés. Tóth Péter, a KSH Természetierőforrás-statisztikai főosztályának vezetője a projektet az egyik legfontosabb adatfelvételezésnek nevezte és hangsúlyozta, az információgyűjtés során cél a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése.
Amíg korábban minden adatot közvetlenül a termelőktől kellett bekérni, ma már az információk csaknem fele adminisztratív forrásokból – például a Magyar Államkincstár támogatási adataiból vagy az Egységes Kérelmekből – származik. Három éve az adatoknak még csak ötöde volt elérhető külső forrásból, mostanra ez az arány megkétszereződött. Ez azt jelenti, hogy a gazdáknak csak olyan kérdésekre kell válaszolniuk, amelyek más forrásból nem tudhatók, mint például a munkaerő-felhasználás részletei vagy a telepi technológiák állapota.
Szembetűnő a szakosodás
A 2023-as bázisadatokból kirajzolódó trendek az Agrárium 2026 során várhatóan tovább erősödnek. A legszembetűnőbb folyamat a gazdaságok számának csökkenése: mára a regisztrált egységek száma 200 ezer alá süllyedt. Ez a folyamat azonban nem feltétlenül a szektor gyengülését, hanem egyfajta piaci koncentrációt jelez. A kisebb, 1-2 hektáros, gyakran csak saját célra termelő egységek helyét nagyobb, hatékonyabb üzemek veszik át.
A klímaváltozás közvetlenül alakítja a vetésszerkezetet. A korábbi évek aszályos időszakai miatt a kukorica mint az egyik legfontosabb takarmánynövény vetésterülete számottevően zsugorodott – 1 millió hektár alá esett. Ezzel párhuzamosan a napraforgó teret nyert, és hazánk európai szinten is kimagasló eredményeket ért el. Az Agrárium 2026 felmérése kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a gazdák hogyan alkalmazkodnak az időjárási szélsőségekhez az öntözésfejlesztés, a talajművelési módok vagy a modern fajtaválasztás révén.
Biztató jelek
A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a generációváltás. A gazdaságirányítók átlagéletkora jelenleg 58 év, a 65 évnél idősebbek aránya eléri a 34 százalékot. Biztató jel, hogy a szakmai képzettség szintje emelkedik. Míg tíz évvel ezelőtt a gazdálkodók jelentős része csupán gyakorlati tapasztalatra hagyatkozott, ma már nő a közép- és felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya, ezzel megközelítjük az EU-s átlagot. Ez elengedhetetlen a precíziós gazdálkodás és a digitális eszközök használatának térnyeréséhez, amelyek a hatékonyság növelésének lehetséges útját jelentik.
Közös érdek az adatszolgáltatás
Sok gazdálkodó csupán egy újabb adminisztratív tehernek véli a statisztikai adatszolgáltatást a napi munkája mellett. Látni kell azonban, hogy az Agrárium 2026 adatai közvetlenül befolyásolják a 2028 és 2034 közötti uniós támogatási ciklus forráselosztását és a nemzeti támogatáspolitika irányait. Ha a statisztikák nem tükrözik a valóságot – például a növekvő költségeket, a munkaerőhiányt vagy a technológiai igényeket –, akkor a magyar érdekérvényesítő képesség is gyengül a nemzetközi tárgyalások során.
Fontos tudnivalók
Összeírásban résztvevők: az Agrárium 2026 mintegy 66 000 gazdaságot (14 ezer szervezet és 52 ezer egyéni gazdaság, amiből 4500 kiemelt gazdaság) érint.
Május 15. – június 15.: Kötelező online kitöltés a gazdasági szervezeteknek és a kiemelt egyéni gazdaságoknak.
Május 15–31.: Online önkitöltési szakasz. A KSH ösztönzi a nem kiemelt egyéni gazdákat a digitális felület használatára, amely gyorsabb és egyszerűbb. Nyereményjátékot is hirdetnek az online kitöltők között.
Június 1. – július 15.: Összeírói szakasz, csaknem 1000 településen 400 összeíró segíti az adatszolgáltatást.
Eredmények: Az első előzetes adatok a vetésszerkezetről és az állatállományról már idén augusztus végén elérhetők lesznek, a részletes elemzések pedig 2027 tavaszán várhatóak.
A KSH garantálja az adatok bizalmas kezelését; a gyűjtött információkat kizárólag összesített formában használják fel. Az adatszolgáltatás az adatfelvételre kijelöltek számára a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. §-a alapján kötelező.
Bővebb információ a KSH oldalán elérhető.
