Back to top

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák jellegzetessége, hogy a saját maguk által termelt gombával táplálkoznak. A hangyák hatalmas föld alatti bolyokat hoznak létre és ezek üregeiben gondozzák ültetvényeiket. A hangyák szimbiózisban élnek termésükkel, ugyanis a rovarok tevékenysége a gomba elterjedésének és szaporodásának is hasznos.

A levélvágó hangyák a gombafarm tápanyagellátását egy sajátos módszerrel oldják meg, más növények leveleiből nyerik ki a gomba létfenntartásához szükséges szubsztrátokat.

Minden dolgozó hangya egy nagyjából 2 cm-es darabot rág ki a lombozatból, melyet a feje fölé emelve visz haza a bolyba.

Itt aztán a nagyfejű hangyák szétrágják a behordott leveleket és pépszerű anyaggá dolgozzák fel. Ebbe a pépszerű anyagba oltják be Rhozites gongylophora gomba fonalait, melynek köszönhetően egy fehérjedús gombaszövedék képződik, amiből a hangyák táplálkoznak.

Ezek a gomba-gazdálkodási rendszerek körülbelül 60 millió éves múltra tekintenek vissza, míg az emberiség gazdálkodási rendszere úgy 10 000 éves.

A koppenhágai egyetem egy új tanulmánya- amelyet az ERC Starting Grant finanszírozott- bemutatja, hogy valószínűleg a levélvágó hangyák gazdálkodási készségei túlmutatnak az emberekénél, ugyanis már régen legyőzték azokat a domesztikációs kihívásokat, amelyeket nekünk még meg kell oldanunk.

"A levélvágó hangyáknak sikerült fenntartaniuk ugyan azt a gazdálkodási életmódot az éghajlatváltozás 60 millió éve alatt, és úgy tűnik, hogy képesek a legkülönbözőbb élőhelyeken, a gyepektől a trópusi esőerdőkig egyetlen faj termesztésére"

- mondta Jonathan Z. Shik, a tanulmány egyik szerzője, Koppenhágai Egyetem Biológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa.

A panamai esőerdőkben végzett terepmunka során ő és a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársai azt tanulmányozták, hogy a gombatenyésztő hangyák miként használják a táplálékot a fajta egyre inkább specializálódott termelési előnyei közötti kompromisszum kezelésére, valamint a környezeti változások iránti fokozott kiszolgáltatottságra.

A hangyák okos gazdák

Mi, emberek, bizonyos tulajdonságokat fejlesztettünk ki az általunk termesztett növényeinkben. Ide tartozik például az íz vagy a textúra. Azonban a növények háziasításának egyik következménye, hogy érzékenyebbek lettek az időjárás és a kártevők által okozott környezeti veszélyekre is, ami fokozott növényvédőszer-felhasználást és öntözést igényel.

Egyszerűen fogalmazva: a megfelelő ízért és termésért cserébe gyengítjük a növényeket.

"Úgy tűnik, hogy a növények specializációja miatt a hangyák a hozam fokozás területén hasonló problémába ütköztek, mint az emberek, azonban az évmilliók alatt rengeteg okos módszert fejlesztettek ki. Például remek építészekké váltak, gyakran olyan kifinomult földalatti kamrákat vájtak ki, melyekben meg tudják védeni a gombájukat az elemektől és ahol a klíma is szabályozott"-tette hozzá.

Továbbá úgy tűnik, hogy ezek a kis lények képesek gondosan koordinálni a növényeik termesztéséhez használt tápanyagokat is.

"A táplálék elemzéseink a levélvágó hangyák által "takarmányként" használt növényi szubsztrátokról azt mutatják, hogy az esőerdő több száz különböző fájáról gyűjtenek leveleket, gyümölcsöket és virágokat.

Ezek a növényi szubsztrátok, fehérjék, szénhidrátok és egyéb tápanyagok, például nátrium, cink és magnézium gazdag keverékét tartalmazzák."- magyarázta Shik.

"Ez a táplálékkeverék a gombatermésük speciális táplálkozási igényeit tudja megcélozni."

Mit tanulhatunk a hangyáktól?

Az évek során a hangyák a gomba szükségleteihez igazították levélgyűjtésüket - vagyis egyfajta biogazdálkodást hoztak létre anélkül, hogy a technológia előnyei a birtokukban lett volna.

Elgondolkodtató, hogy vajon lehetséges-e átvenni a hangyák ötletes módszereit?

"Mivel gazdasági növényeink napfényt igényelnek, a föld felett kell termesztenünk őket, vagyis nem tudjuk közvetlenül a hangyák módszereit átültetni a saját mezőgazdasági gyakorlatainkba.

De érdekes, hogy a történelem egy pontján az emberek és a hangyák is a vadászó-gyűjtögető életformából áttértek a gazdálkodásra és felfedezték ennek az előnyeit. Lenyűgöző lesz látni, hogy néz majd ki az emberiség gazdálkodási rendszere 60 millió év múlva."- összegezte Jonathan Z. Shik.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Magyarországon telelő erdei szalonka

Egy erdei szalonkáról készített fotókat a napokban Farkas Szilárd, a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének fővadásza. Bagamér térségében, egy vadászat közben, a hóban vette észre a madarat, és akkor sikerült lencsevégre kapnia.