A jelenlegi árak kedvezőtlenek az állattenyésztésnek
A szántóföldi növénytermesztés piacáról Molnár András, a Takarékbank agrárelemzője, Bidló Gábor, a Buda Gabona Kft. ügyvezető-tulajdonosa, valamint Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója beszélgettek. Nem kell különösebben hangoztatni, hogy Kína szerepe kiemelkedő a nemzetközi kereskedelemben.
A piaci szereplők mellett a szakemberek az időjárásra is kitértek mint piacbefolyásoló tényezőre. Rengeteget számít például, hogy mennyi csapadék esik a déli féltekén, hiszen a brazíliai többnapos esőzés gyakorlatilag az ország 2021-es I. negyedéves piaci helyzetét meghatározhatja.
Az idei évi termésről is szó esett, amelyre nem lehet panasz az időjárási anomáliák és a pandémia ellenére sem.
Minden főbb szántóföldi növény esetében jövőre is biztosított a hazai ellátás és a gabonaexportunk is, de utóbbit jelentősen meghatározzák a logisztikai kapacitások. A hazai búza- és kukoricatermés mintegy felét exportáljuk, kérdés, hogy mely országokba lesz lehetőségünk. „A Duna vízállása ezt jelentősen befolyásolja, mivel ha az tartósan alacsony lesz, az érezhetően kisebb volument eredményezhet a fekete-tengeri kikötők felé” – mondja Bidló Gábor. Ezért kiemelten fontos a vasúti kapacitások, a logisztikai bázis fejlesztése és egy megfelelő logisztikai hálózat kialakítása.
Makai Szabolcs az árakra kitérve kifejtette, hogy a felemelkedő árak a mezőgazdászoknak bizonyosan kedveznek, hiszen többletáron tudnak értékesíteni, ugyanakkor az állattenyésztés megsínyli ezt az árnövekedést.
A megemelkedett takarmányárak mellett a tej és a húsárak is csökkentek, ez a folyamatosan táguló különbség pedig idővel tarthatatlan lesz, emiatt a piacnak muszáj lesz lecsökkentenie az alapanyagárakat.
Kína és az ASP zsonglőrködik az árakkal
A sertésszektor aktuális kérdéseire Molnár András, a Takarékban agrárelemzője, Dúl Udó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési csoportvezetője, Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója és Hollósy Tibor, a KOMÉTA 99 Zrt. ügyvezető helyettese keresték a választ.
Molnár András kiemelte, hogy a Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) a mai napig kihat a sertéspiacra. Ehhez hozzátársult a COVID-19 első hulláma, aminek következtében kritikus ponthoz ért az élősertés hazai ára.
Ehhez Dúr Udó hozzátette, hogy a magyar árakat jelentősen meghatározza a német tőzsde, emiatt a hazai árakat továbbnyomta a németországi ASP megjelenése. Fitos Gábor ugyanakkor bízik abban, hogy a későbbiekben Magyarország képes lesz elszakadni a német piactól, mondván annak befolyásoló tényezői ezt sürgősen indokolnák.
A szakemberek kitértek a hazai ASP-re is, aminek bár nem számottevően, de lelassult a terjedése. Ez azért jelentős lépés, mert lényeges lenne, ha hazánk ismét mentességi státuszt kapna, miáltal újra kinyitódnának olyan értékesítési csatornák, mint a távol-keleti, amelyek jelenleg zárva vannak előttünk.
Hollósy Tibor szerint nemcsak mi, de az Európai Unió is számos értékesítési csatornát elveszített, így maradt az öreg kontinensen belüli exporttevékenység. Hozzátette, nagy segítség volt a hazai szektor szereplőinek, hogy a belföldi piac (különösen a kiskereskedelmi hálózatok) kifejezetten nyitott volt a hazai termékekre.
A beszélgetés a Közös Agrárpolitikára is kiterjedt, s az ágazati szereplők egyöntetűen három dolgot neveztek meg a sertéságazat megsegítésére: a beruházások szükségességét, a digitalizációt, valamint a szereplők közötti együttműködés ösztönzését.
A digitalizációval kapcsoaltban Fitos Gábor kifejtette, hogy vannak olyan cégek Magyarországon, ahol európai színvonalú a termelés, de a magyar termelők és feldolgozók többségének van hová fejlődniük a digitalizációban.
Kiemelte annak fontosságát, hogy a jövőben minél precízebb és pontosabb adatgyűjtéssel olyan döntéstámogató rendszerek kidolgozása valósulhasson meg, amelyek mind pénzügyi, mind szakmai terepen tudják segíteni a sertéstartókat.
A fogyasztók egyre érzékenyebbek arra, hogy az adott termék, amit elfogyasztott, az milyen körülmények között „nevelkedett”. Emiatt az állatjóléti szempontok és az élelmiszer-biztonság fontossága is felértékelődött.
