Back to top

Macskák minden mennyiségben

Kevesen tudják, hogy ma a házi macska a világ legelterjedtebb ragadozó emlőse. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen jelen van, háziállatként és teljesen elvadult vadászként egyaránt. Tökéletes ragadozó, amely minden olyan állatot zsákmányának tekint, amit le tud gyűrni, legyen az emlős, madár, hüllő vagy kétéltű.

Kóbor macskákkal a világon szinte mindenütt találkozhatunk (Rodoszon készült felvétel)
Kóbor macskákkal a világon szinte mindenütt találkozhatunk (Rodoszon készült felvétel)
A hazai kutatások is ezt igazolták, még a legelké­nyez­tetettebb cicák vadászösztönei sem tompultak el, amit nagyon is jól tudnak azok a gazdik, akik magukra hagyták őket egy kalitkába zárt madárral vagy egy lefedetlen akváriummal… Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy az a macska, amelyet megfelelően táplálnak, nem vadászik. Dehogynem, sőt talán még sikeresebb vadász is a jobb kondícióban lévő cicus, mint az elhanyagolt társaik.

Egeret fogtak

Nem tudni, pontosan mikor kerültek az első macskák a Kárpát-medencébe, de az bizonyos, hogy akkor még gyakorlati jelentőségük volt.

Rágcsálóirtás során alkalmazták őket, nem is sikertelenül.

Ebből a kiscicából hamarosan ügyes madárvadász lesz
Ebből a kiscicából hamarosan ügyes madárvadász lesz
Nagy szükség volt rájuk, mert az egerek és a házi patkányok nagy károkat okoztak. Nem csupán azzal, hogy mindent elfogyasztottak, amihez hozzáfértek és ehető volt, hanem azzal is, hogy ürülékükkel, vizeletükkel beszennyezték a gabonát és az élelmiszert, ezáltal betegségeket terjesztettek. A macskák akkor váltak „félig munkanélkülivé”, amikor a középkorban megjelent a ma is jól ismert vándorpatkány, és kiszorította azt a kisebb házi patkányt, amellyel egy nagyobb kandúr el tudott bánni. Így a macskát ezután már csak az egérpusztítása miatt tartották, igaz ezért meg is becsülték, hiszen – különösen a fagyok előtt – az egerek előszeretettel behúzódnak a kamrákba és a házakba, így kellett, aki kordába tartsa őket.

Mindeközben az viszont senkit nem zavart, hogy minden madarat megfogtak, amit el tudtak érni.

Csakhogy, míg a macskák száma folyamatosan növekedett, addig a madarak és más zsákmányállata drasztikusan lecsökkent. (Ez utóbbiban persze nem csak a macskák ludasak.) Valószínűleg több macska vadászik ma a Kárpát-medencében, mint az összes többi ragadozó együttvéve.

Mi a baj a cicával?

A macskával semmi, hiszen ő csak engedelmeskedik ősi ösztöneinek – a gazdáikkal viszont gyakran annál inkább. Ugyanis sokkal többen tartanak macskát, mint ahányan valóban szeretnének otthonukban vagy kertjükben egy cirmost gondozni.

Hazaviszik a bájos kiscicát, dédelgetik, ám a cicából előbb-utóbb önálló macska lesz, aki maga dönti el, hogy a gazdájánál maradjon, vagy inkább a környéken kóboroljon.

Ők a „félkóbor” macskák, melyek néhány napra eltűnnek, hazatérnek, majd ismét elszelelnek… S mivel a macskákat manapság legtöbben még mindig nem ivartalanítják, a szaporodásuk bizony megállíthatatlan.

Érdemes elgondolkodni

  • A macska beszerzése előtt mindenképpen át kell gondolni, hogy milyen károkat okozhat a lakásban; és azt is, havonta mekkora költséggel jár a tartása. Ez utóbbi várt és nem várt tételekből tevődik össze. Az előbbibe tartozik egyebek mellett a táplálék, játékok, alom, állatorvosi ellátás, az utóbbiba pedig a már említett óhatatlan károkozás (kárpit és függönycsere stb.).
  • A felelős állatbarát mindenképpen ivartalanítja a macskáját, persze csak akkor, ha nem tenyésztésre szánt egyede/egyedei vannak.
  • Előre fel kell mérni azt is, van-e valaki, aki nyaraláskor gondját viseli az állatnak vagy van-e a közelben állatpanzió.
  • A macskával egy légtérben még a legbiztonságosabbnak látszó körülmények között sem élhet madár vagy terráriumi kisemlős, hüllő.
  • Aki igazán szereti a madarakat az ne vegyen macskát! (Persze ezt a szomszédnak nem tilthatjuk meg, de a szomorú eredmény akkor is ugyanaz.) Ha télen etetjük a madarakat, az etető közelében ne legyen olyan bokor vagy tereptárgy, amely mögött a macska elbújhat. Ugyanez a helyzet nyáron a madáritató, madárfürdő esetében is. A híres zoológus, Anghi Csaba azt javasolja, hogy érdemes a cicák nyakába madárriasztó csengettyűt kötni.

A kóbor és az elcsatangolt macskák hazánkban rengetegen vannak, ami több dolgot is feltételez. Egyfelől hazánkban a tényleges állatvédelem még gyermekcipőben tipeg. A macskákat többnyire nálunk nem tenyésztik, hanem a nőstények a természetben leellenek, a kölyköket pedig az „állatbarát” gazdik vagy továbbajándékozzák, vagy hagyják félvadon felnőni, aminek következtében a kölykök jelentős hányada elpusztul. Holott a fölösleges szaporulatot könnyedén meg lehetne akadályozni, mégpedig egy nem túlságosan költséges műtéttel, az ivartalanítással.

Érdemes górcső alá venni a kutyákra és a macskákra vonatkozó törvényekben fellelhető kettős mércét is.

Míg minden kutyába chipet kell ültetni, és kötelező számukra a veszettség elleni oltás, addig ez alól – ki tudja, miért? – a macskák mentesülnek. Ebadóról is hallottunk már, no de cicaadóról?

"A macskát semmilyen más, kis testű házi kedvenccel nem szabad egy légtérben hagyni." - Degu -
"A macskát semmilyen más, kis testű házi kedvenccel nem szabad egy légtérben hagyni." - Degu -

Miért veszélyes a macska?

A macska, mint tökéletes ragadozó, nagy veszélyt jelent az élővilágra. Egy ausztrál felmérés szerint minden macska naponta legalább egy zsákmányállatot ejt el. Ez persze lehet egér és pocok is, de nagyon sokszor énekesmadár, hüllő, kétéltű vagy kisemlős a prédája.

Azt még megtippelni is nehéz, hány macska él Magyarországon, hiszen (mint említettem) őket a kutyákkal ellentétben nem kell chipeltetni és bejelenteni.

Ha egymillióval számolunk (annyi biztosan van, hiszen nem csak a kóbor példányok vadásznak), akkor ez ugyebár ugyanennyi zsákmányállatot is jelent naponta. Megdöbbentő szám, még akkor is, ha ezek jelentős része vélhetően rágcsáló.

Felmerülhet a kérdés, miért él ennyi macska nálunk? Nos, a falusi portákon még ma is házanként gyakran 4-5 macskát tartanak, a nőstények pedig a legritkább esetben vannak ivartalanítva.

A városokban pedig most az a trend, hogy sok kutyatartó átpártol a macskatartásra.

Ám mivel sok macska kárt is okoz (leszakított, tönkretett bútorkárpit és függönyök, szétcincált szobanövények stb.), egy részük bizony hamar kint találja magát az udvaron vagy a parkban.

A frissen kirepült énekesmadarak legnagyobb vámszedője a házi macska. Házi rozsdafarkú
A frissen kirepült énekesmadarak legnagyobb vámszedője a házi macska. Házi rozsdafarkú

Betegséget terjeszthetnek

A parkban élő cicákat etetni akár jó cselekedetnek is tűnhet, de ez a tevékenység csak kulminálja az amúgy is nehezen orvosolható macskaproblémát.

Erdőn-mezőn

A macskák erdőn-mezőn sok borsot törnek a vadgazdák orra alá. A probléma nem újkeletű, hiszen 1867-ben Gróf Lázár Kálmán neves vadászunk már így írt: „De még a szelíd macskát sem kell vadas helyek közelében megtűrni, mert mostantól kezdve szeptemberig válik a legkönnyebben veszedelmes ragozóvá.” Azóta is szinte minden vadászati szakkönyvben olvashatjuk, hogy a macska nagy károkat okoz a vadállományban. Elpusztítja a nyúlfiakat, fácáncsibéket. A természetvédők pedig a madarak, hüllők, védett kisemlősök mellett a vadmacskát féltik tőle. A házi macskák mindenféle nyavalyával megfertőzhetik vadon élő rokonukat, másfelől hibridizálódnak is, veszélyeztetve ezzel a vad­macs­kák genetikai tisztaságát.

Az etetés-itatás hatására több macska koncentrálódik egy adott területen, ennek folyamodványaként több kölyök is születik.

A kölykök legnagyobb része azonban nyomorultul, betegségben, kínok között elpusztul, csak ezt már nem látják azok, akik a macskakosztot osztják. Emellett a parkokban a vadon élő macskák tényleg rá vannak szorulva a madárfogásra, így ne csodálkozzunk azon, ha tavasszal nem dalolnak a madarak, és még egy-egy fekete rigó is csak hébe-hóba tűnik fel.

Másfelől pedig a macskák potenciális betegségterjesztők.

Ugyan Magyarországon már nincs jelen – pontosabban csak nagy ritkán fordul elő – a veszettség, helyette megjelent néhány hasonlóan komoly nyavalya, illetve élősködő. Ilyen például a gyakran halált okozó Echinococcus multicu­laris nevű galandféreg, melynek egyik terjesztője épp a macska. És jól tudjuk, hogy a kóbormacskák milyen gyakran használják WC-nek a játszóterek homokozóit…

Persze felvetődhet az a kérdés is, hogy a cicák milyen mértékben terjesztik a koronavírust, hiszen a macskában jelen lehet a kór, mint kiderült nemcsak az eddig ismert törzsek, hanem a COVID-19 is.

Feltételezhetően – legalábbis egyelőre –, nem kell tartanunk attól, hogy megfertőződünk általuk, a „New England Journal of Medicine szaklapban 2020. május 13-án közzétett tanulmányban amerikai és japán tudósok arról számoltak be, hogy laboratóriumi körülmények között a macskák könnyedén megfertőződhetnek a COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírussal, és képesek lehetnek a vírust átadni más macskáknak. Embereknek viszont a macskák valószínűleg nem adhatják át a vírust.”

A vadmacska fogékony a házi macska betegségeire
A vadmacska fogékony a házi macska betegségeire

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Macskabiztos szobanövények

A macskák ugyan szigorúan húsevők, mégis szeretik megrágcsálni a szobanövényeket, még macskafüvet is árulnak a számukra, amit nyugodtan „legelhetnek”. A fűszálak ugyanis segítenek kiöklendezni a gyomrukban kialakult szőrgombócot. Meglepően sok szobanövény káros a macskánk egészségére, az azálea vagy a ciklámen akár halálos is lehet a számukra, szerencsére nem valószínű, hogy megkóstolnák.

Gyenge dollár, erős mezőgazdasági exportpiac?

Az amerikai dollár jelentősen gyengült 2020 márciusa óta, és várhatóan további defláció tapasztalható 2021-ben is. A gyengébb dollár általában versenyképesebbé teszi az amerikai mezőgazdasági termékeket a globális exportpiacon. A globális exportverseny és a devizaárfolyamok változása miatt azonban ez nem minden árut érint egyformán.

Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak

Idén újabb hároméves periódusát kezdi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) francia- belga szakmai szervezetekkel együttműködésben megvalósuló, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő uniós kampánya. Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak, hogy még többen fedezhessék fel a friss zöldségek és gyümölcsök ízének erejét.

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Gyerekek fejlesztése lóháton

Eger határában van egy tanya, ahol egyensúlyzavarban szenvedő, beszédhibás, mozgássérült, hiperaktív, hallássérült vagy épp autista gyerekek kis időre megfeledkeznek a hátrányaikról – képességeiket lóháton fejleszti egy elhivatott óvodapedagógus.

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Street food vendéglátóhelyet függesztett fel azonnali hatállyal a Nébih

Egy fővárosi street food ételeket kínáló egység ellenőrzése során súlyos, élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A szakemberek által megállapított hiányosságok az egység tevékenységének azonnali felfüggesztését indokolták.