Kihívások és lehetőségek a falusi kisboltok számára

A beszélgetés elején elhangzott: a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) 2014-ben jött létre, célul tűzve ki leendő tagjai – kizárólag magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások – érdekeinek képviseletét, az őket foglalkoztató problémák feltárását, s azok továbbítását a döntéshozók irányába. A NAK-elnök beszélgetőpartnere Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára volt, aki elmondta, azt követően, hogy a kormány a koronavírus-járvány magyarországi megjelenésére való tekintettel tavaly márciusban rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett, tagjaikkal minden korábbinál szorosabb kapcsolatba kerültek.

Tavasszal egyértelműen látszott, hogy a fogyasztók a nagy bevásárlóközpontok helyett szívesebben vásároltak a hozzájuk közel eső, kisebb boltokban, s bár nyáron, a járvány két hulláma közti időszakban ez némileg változott, az ősz ismét kedvező közeget teremtett a kisebb kereskedelmi egységeknek.

Ez jellemzően azoknak sikerült, akiket fejlődőképes gondolkodás jellemez, emellett nyitottak, s képesek időben reagálni a vásárlók igényeire. Az ilyen kereskedők egyelőre kisebbségben vannak, de az MNKSZ szerint érzékelhető a változás szele. Neubauer Katalin arról is beszélt, hogy a kistelepülések boltjai nem engedhetik meg maguknak, hogy komolyabb beruházásokat hajtsanak vége, ezért a tevékenységi kör bővítése az, amivel vonzóbbá tehetnék magukat a vásárlók szemében.

Az ötletek sorában felmerült még a csekkbefizetés, illetve a gyógyszerátvétel lehetősége is. A szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a kistelepülési boltok infrastruktúrájának fejlesztése elképzelhetetlen az állami szerepvállalás hiányában. Példakánt említette, hogy a boltok jó részében 50-60 éves hűtőberendezések vannak, melyek se nem energiahatékonyak, se nem környezetbarátak, s a legkevésbé sem esztétikusak. Emellett

Amire azonban lehet alapozni, azok a biztonságos, kiváló minőségű magyar élelmiszerek, melyek fontosságára a járvány is rávilágított. Ugyanakkor, mint azt Győrffy Balázs hangsúlyozta, a magyarországi védjegyek sokasága jelenleg nem könnyíti meg azok beazonosíthatóságát a fogyasztók számára, éppen ezért a védjegyek számának csökkentésére, illetve egyértelműbbé tételükre van szükség.