0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Kihívások és lehetőségek a falusi kisboltok számára

A „Szóvetés” című podcast-sorozat epizódjaiban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszélget vendégeivel. A legutóbbi részek egyikében a kereskedelmi szektor aktualitásai kerültek terítékre, különös tekintettel a falusi kisboltokra. A NAK-elnök beszélgetőpartnere Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára volt.

A beszélgetés elején elhangzott: a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) 2014-ben jött létre, célul tűzve ki leendő tagjai – kizárólag magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások – érdekeinek képviseletét, az őket foglalkoztató problémák feltárását, s azok továbbítását a döntéshozók irányába. A NAK-elnök beszélgetőpartnere Neubauer Katalin, a szövetség főtitkára volt, aki elmondta, azt követően, hogy a kormány a koronavírus-járvány magyarországi megjelenésére való tekintettel tavaly márciusban rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett, tagjaikkal minden korábbinál szorosabb kapcsolatba kerültek.

Számos kihívással kellett közösen megbirkózniuk, ugyanakkor a járvány komoly lehetőségeket is adott a magyar kereskedelem számára.

Tavasszal egyértelműen látszott, hogy a fogyasztók a nagy bevásárlóközpontok helyett szívesebben vásároltak a hozzájuk közel eső, kisebb boltokban, s bár nyáron, a járvány két hulláma közti időszakban ez némileg változott, az ősz ismét kedvező közeget teremtett a kisebb kereskedelmi egységeknek.

A vidéki kistelepüléseken megjelent egy új, korábban inkább a távolabbi, nagyobb boltokat előnyben részesítő vevőkör, melyet – a főtitkár szavaival élve – meg kellett fogniuk a kereskedőknek.

Ez jellemzően azoknak sikerült, akiket fejlődőképes gondolkodás jellemez, emellett nyitottak, s képesek időben reagálni a vásárlók igényeire. Az ilyen kereskedők egyelőre kisebbségben vannak, de az MNKSZ szerint érzékelhető a változás szele. Neubauer Katalin arról is beszélt, hogy a kistelepülések boltjai nem engedhetik meg maguknak, hogy komolyabb beruházásokat hajtsanak vége, ezért a tevékenységi kör bővítése az, amivel vonzóbbá tehetnék magukat a vásárlók szemében.

Mivel az online vásárlás népszerűsége töretlenül növekszik, a kis boltok működhetnének csomagátvételi pontként is – így a hozzájuk betérők nemcsak a csomag felvételét, hanem a vásárlást is helyben tudnák intézni.

Az ötletek sorában felmerült még a csekkbefizetés, illetve a gyógyszerátvétel lehetősége is. A szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a kistelepülési boltok infrastruktúrájának fejlesztése elképzelhetetlen az állami szerepvállalás hiányában. Példakánt említette, hogy a boltok jó részében 50-60 éves hűtőberendezések vannak, melyek se nem energiahatékonyak, se nem környezetbarátak, s a legkevésbé sem esztétikusak. Emellett

nagy szükség lenne az olyan informatikai fejlesztésekre is, melyek révén a boltok könnyen nyomon tudnák követni a raktárkészleteik alakulását, a megrendeléseiket, vagy éppen a minőségmegőrzési időket.

Amire azonban lehet alapozni, azok a biztonságos, kiváló minőségű magyar élelmiszerek, melyek fontosságára a járvány is rávilágított. Ugyanakkor, mint azt Győrffy Balázs hangsúlyozta, a magyarországi védjegyek sokasága jelenleg nem könnyíti meg azok beazonosíthatóságát a fogyasztók számára, éppen ezért a védjegyek számának csökkentésére, illetve egyértelműbbé tételükre van szükség.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu