A mezőgazdaság digitalizációja igazi kihívást jelent a szakpolitikának. Részben azért, mert – más területektől eltérően – rohanunk azután, ami a földeken már zajlik. Gondoljunk csak a drónok, vagy az adathasználat szabályozásának kérdésére – fogalmazott Juhász Anikó, a német Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium, valamint az Európai Agrár Kutatási Kezdeményezés online tanácskozásán a közelmúltban.
Átfogó fejlődésre van szükség
Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a mezőgazdaság digitális átalakulásával, valamint az agrár- adatok kezelésével és a jogi szabályozás kialakításával (magatartási kódex fejlesztésével) kapcsolatban, az összesen 1104 regisztrált résztvevővel tartott eseményen elmondta, rendkívül fontos, hogy a jogalkotó körültekintően járjon el, figyeljen arra, hogy a már működő jó gyakorlatok kedvező hatásai ne sérüljenek a szabályozás által. Ehhez pedig a tagállami szabályozás elsőbbségére, rugalmasságára, és időre van szükség.
Ugyanakkor mivel minden termelő kapcsolódik az élelmiszer-ellátásunkhoz és jelentősen befolyásolja a természeti erőforrásainkat, ezért senkit sem hagyhatunk hátra a digitális fejlődésben, a legkisebbeket sem – fogalmazott a helyettes államtitkár. Ebben, mint mondta, segíthet az új Közös Agrárpolitika agrártudás és innovációs rendszere, amelyben fontos szerepe lehet a digitális átállást segítő tanácsadásnak. Magyarország jó példa lehet azzal, hogy a névjegyzéki szaktanácsadók alapképzésének már jelenleg is része a digitális ismeretek bővítése.
A fenntarthatóságot is szolgálja
Julia Klöckner német szövetségi agrárminiszter kifejtette, hogy a mező- és élelmiszergazdaság számos digitális innovációja lehetőséget nyújt a fenntartható termeléshez, a biodiverzitás és az állatjóléti szint növeléséhez, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemhez, összességében pedig nagymértékben segíti a globális élelmiszer-biztonság megvalósulását.
A rendezvényt elnöklő Prof. Dr. Engel Friederike Hessel agrárdigitalizációért felelős német miniszteri biztos összefoglalójában kiemelte, hogy a mezőgazdaság digitális átalakulásának részese az ágazat összes szereplője, egészen a fogyasztókig. Aláhúzta a tudomány, valamint az irányelvek és szabályozók fontos szerepét a gazdálkodók jogbiztonságának megteremtése érdekében.
Idehaza már van
Néhány nappal korábban, a konferencia előkészítéseként szervezett kerekasztal-beszélgetésen az egyes tagállamok ismertették az agrárdigitalizációra vonatkozó, az évtized végéig szóló stratégiai terveiket. „A virtuális rendezvény jó lehetőséget adott arra, hogy más tagállamok digitális agrárstratégiáit, illetve az azokban foglalt jó gyakorlatokat megismerve a hazai agrárgazdaság fejlődését elősegíthessük” – közölte a szaktárca.
Kiemelt figyelem irányul a termelés során keletkező adatok komplex felhasználására, továbbá a termelői adatok védelemére. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) 2020-at követő új időszakában célkitűzésként jelenik meg a teljes agrárium korszerűsítése és modernizációja. Európában elsők között hazánkban készült el egy olyan átfogó ágazati fejlesztési stratégia, amelyet 2019 őszén a kormány el is fogadott. A Digitális Jólét Program keretében elkészített Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja, hogy az adatok és információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával – majd később robotizálásával – a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez.
A feldolgozás is érintett
Az agrárium, a szűken vett termelés korszerűsítése mellett fontos szempont az is, hogy a digitalizáció a teljes termékpályán végighaladjon és kiterjedjen a feldolgozás területeire is. A Digitális Jólét Program (DJP) keretében az Agrárminisztérium, az Innovációs és Technológia Minisztérium, valamint az érintett élelmiszeripari szakszervezetek, illetve a Szent István Egyetem közreműködésével jövő februárra készülhet el Magyarország Digitális Élelmiszeripari Stratégiája (DÉS). A DÉS kidolgozását a magyar agrárium digitalizációjának előmozdításáról és összehangolásáról, Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról szóló 1470/2019 (VIII. 1.) kormányhatározat 13. pontja szabta feladatul.
A versenyképesség javítása érdekében a DÉS meghatározza az élelmiszeriparban a digitalizációs megoldások felhasználási lehetőségeit is” – tájékoztatott a készülő stratégia kapcsán Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár. Hozzátette: a stratégia kialakításának érdekében november végén elindult egy kérdőíves kutatás, amely felméri a hazai élelmiszeripar helyzetét, hiszen az eltérő célcsoportoknak más-más digitális megoldásokra van szükségük a hatékonyságuk növeléséhez.
Fókuszban az adatfeldolgozás
Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője kiemelte, hogy a DÉS a DJP koordinálta Magyarország Digitális Agrár Stratégiájába illeszkedik, és a termelés mellett a vezető döntéshozásra, a vállalkozások közötti kapcsolatokra, illetve a logisztikára is fókuszál. Kiemelt területként kezeli a nagy adattömegek feldolgozását, a mesterséges intelligencia lehetséges alkalmazását, valamint az indokolt humán fejlesztéseket is.
Elsősorban a DJP biztosítja a stratégia készítéséhez szükséges szakértőket, koordinációt, illetve humánerőforrást és infrastruktúrát. Míg a szakértői munkát Friedrich László, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának oktatója és csapata végzi.
