Saját elmondásuk szerint csapatuk nagymértékben hozzájárult e forradalmi technológia kidolgozásához és elterjesztéséhez.
Veronique Savelkoul, a BASF high-tech növényházi zöldségekre szakosodott globális értékesítési vezetője a tavaly decemberben közzétett videóban felidézte, hogy
de beletelt pár évbe, mire kiforrott a technológia, és a nemesítés is tudott olyan fajtákkal szolgálni, amelyek alkalmasak voltak erre. (A nemzetközi zöldségtermesztési szóhasználatban „high-wire” néven ismert technológia lényege, hogy a kígyóuborkát a paradicsomhoz hasonlóan a teljes vegetációs időszakban függőleges zsinór mellett nevelik; korábban egy vízszintes drótig vezették fel a szárakat, és a termés zömét az onnan lecsüngő oldalhajtásokról szedték.)
Abban, hogy ma a high-tech növényházakban tulajdonképpen ez számít „az” uborkatermesztési technológiának, abban Veronique Savelkoul elmondása szerint nagy szerepe volt a BASF–Nunhems csapatának.
Két nemesítő, Gerhard Reuling és Robert Swinkels is megszólaltak a visszaemlékezés-sorozat részeként közzétett másik videóban, felidézve a kezdeteket, amikor
és azt kezdték a további munka alapanyagául használni. „Ezzel a Nunhems hatalmas lökést adott annak, hogy a főszáras technológia a mai szintre eljusson. Húsz év távlatából csodás érzés visszatekinteni, hogy ma is ugyanezeket a tulajdonságokat keressük egy-egy új fajtában, és ugyanazok a vezérelveink a nemesítésben. Mindent egybevetve azonban a mai fajták termesztéshez kevesebb munkaerő szükséges, és sokkal egyöntetűbb a termésük” – mondta Gerhard Reuling, aki 1984–2013 között dolgozott a cég uborkanemesítőjeként.
És hogy mit hoz a következő húsz év? Robert Swinkels, aki még ma is erősíti a nemesítői csapatot, úgy fogalmazott, hogy egészen biztosan a 12 hónapon át tartó termesztést, mesterséges megvilágítással.