Back to top

Erdőfürdő

Erdőfürdőzés hallatán joggal kérdezhetik: hát az meg mi fán terem? – mert bizony fák között „terem”, és nincs köze kádhoz, medencéhez. Valójában tudatos megmerítkezést jelent az erdő, a természet élményében, egy avatott kísérő vezetésével.

Mikor kíváncsiságtól hajtva csatlakoztam Bach Évi csoportjához a váci Ártéri Tanösvényen, nagyjából annyit tudtam, hogy a kedves, fiatal hölgy az elsők között képzett hazai erdőfürdő-vezető. Minden mást a séta után mesélt el. Indulás előtt a fűben körbeülve bemutatkozott egymásnak a kis csapat, és Évi pár szóban jelezte, hogyan telik majd a következő néhány óra.

erdofurdo_evivel_vacott_043.jpg

Fotó: Csatlós Norbert

A lassú, csendes, szemlélődő sétát meg-megszakítják a „meghívások”, amikor irányt javasol a figyelmünknek.

Kis idő múltán pedig megosztjuk egymással tapasztalásainkat. Végül egy teaszertartással búcsúzunk az erdőtől.

Szemlélődő séta

Fölkerekedünk hát, és falánk szúnyograjtól kísérve elindulunk a sűrűbe. Fejünk fölé a magasban zöld kupola tornyosul: százados platánok összeboruló lombjai. Város és erdő határmezsgyéjén járunk. Egy békés tisztás a meditáció, a relaxálás színhelye, fűbe heveredve, behunyt szemmel, az érzékeinket felélesztve ráhangolódhatunk a környező természetre. Kinek, hogy megy a dolog. Majd némán bandukolunk tovább, míg az első meghívás megállít. Vezetőnk arra kér, tapasztaljuk meg az illatokat, menjünk közel az erdő lényeihez és szagoljuk meg, milyenek.

Szétszéledünk, ki-ki odahajol mohos fatörzshöz, vadvirághoz, taplógombához, korhadt ághoz, borostyánlevélhez…

Egy egyezményes hívójel újra összetereli a népet, körbejár a szó, aki akarja, elmondja, mit érzett. Sétánk folytatódik, többször megállunk még, a lombokon átszűrődő fényeket figyelni, a közeli tó vizét szemlélni, talpunk alatt a földet érezni. És megosztani, mit váltott ki belőlünk mindez a benyomás.

Késő délutánba hajlik az idő, mire az erdőfürdő utolsó eseményéhez érünk: helyben lelt fakéregből, levelekből stílusos összeállítást, jelképes erdei oltárt készített vezetőnk, rajta kis mécsessel. Ezen kínál apró csészékben erdei gyümölcsteát. Az elsőt tiszteletből az erdőnek ajánlja. Hátizsákjából házi biosütemény-falatkák is előkerülnek.

Ismét körbeüljük, finom ízek, illatok, derűs szavak zárják a programot.

Kiérve az erdőből búcsúzkodik és autóba száll a társaság, mindenkit vár vissza a főváros.

Shinrin-yoku

Mi is Pesten folytatjuk a beszélgetést Bach Évivel. A helyszín kevésbé fennkölt: az emberektől hullámzó, lármás, poros, lüktető belváros. Valószerűtlen a gondolat, hogy egy órája még fakopáncsot bámultam és vadkacsák fodrozta tavat, mélyet szippantottam az erdőszűrte levegőből, míg a nap arannyal árnyalta a zöldeket. De az is éppoly valószerűtlen, hogy ezeket – budai lányként hegyek, erdők között felnőve – egy vezető segítségével kelljen meglátnom.

erdofurdo_evivel_vacott_035.jpg

Fotó: Csatlós Norbert

nem lepődik meg. Elmondja, hogy a módszer Japánból indult el, ahol az urbanizáció miatt a nagyvárosi ember teljesen elszakadt a zöld környezettől, és mindenféle természethiány-betegségben szenved. Szorongás, depresszió, stressz okozta bajok gyötrik.

Egy helyi nagyvállalat a 80-as években fogta magát, és kiterelte a dolgozóit levegőzni, s úgy tűnt, ettől jobban lettek a kiégett, problémákkal küzdő emberek.

Tudományos alapossággal nyomban kutatásokba kezdtek. Japánban ma úgy vezetnek erdőfürdőt, hogy az elején és a végén vérnyomást mérnek, meg kortizolszintet, és mérik a homloklebeny vérellátását, hogy lássák, hogyan változik az aktivitás az agyban. Így mindenki örülhet, mert nemcsak érzi, de mérhető is, hogy szervezetében csökkent a stressz. Az erdőfürdőzés, japánul shinrin-yoku intézményes létrehozása, és maga a kifejezés is, az akkori Japán Erdészeti Ügynökség igazgatója, Tomohide Akiyama nevéhez kötődik, aki az ökoturizmust akarta népszerűsíteni és összekapcsolni a wellness turizmussal. Nyugatra a módszer kicsit másként érkezett, de valóban a városi embernek szól elsősorban.

Ősi kommunikáció

Bach Évi erdőterapeuta végzettségét első magyarként, erdőfürdő vezetői képesítését másodmagával szerezte meg tavaly az Európai Erdőterápiás Intézetnél (FTI) Írországban.

Azóta nagy lelkesedéssel vezet erdőfürdőzést.

erdofurdo_evivel_vacott_038.jpg

Fotó: Csatlós Norbert
Nappal és teliholdkor, csoportoknak, egyéneknek, családoknak, testre szabottan. A séták tartalma a kötött szakmai előírások mellett is kreatívan változó: függ a helyszíntől, az évszaktól, a vezető inspirációitól. Évi azt vallja, a természet intenzíven kommunikál, csak nem verbálisan. Ahhoz hogy érzékeljük, kicsit nekünk is vissza kell térnünk egy ősibb kommunikációhoz. Ezért nincs telefon, ezért hallgatunk, ezért jó megérkezni lélekben az „itt és most”-ba, hogy az érzelmi kötődés szintjén találkozhassunk az erdő lényeivel. Élőlény az élőlénnyel. Számomra egyetlen apró példa jól megvilágította az elméletet. Mókásnak tűnt, hogy szagolgatjuk az erdőt.

De éppen ez az érzékszervünk képes azonnali érzelmi hatást okozni, segít kikapcsolni az elménket, s ezzel az egyik stresszforrást is.

És ki gondolná, hogy a fitoncidok, a fák által termelt vegyületek – melyeket védekezésképpen bocsátanak ki sérülés esetén – belélegezve ránk jó hatással vannak, erősítik az immunrendszerünket, normalizálják a vérnyomást. Az egyszerűnek tűnő erdei bóklászás mögött sokrétű ismeretanyag és kimunkált módszertan rejlik.

Órák óta beszélgetünk. Hallgatom Évi szenvedélyes erdőrajongását és feltűnik a mosolya. Az, hogy nemcsak az arcával mosolyog, de a hangjával, az egész lényével. Pedig kemény csatákon van túl. Rettegett betegségből gyógyulva, súlyos műtétek után építette újra az életét.

A szegénylegény elindul

A fiatal közgazdász nemzetközi cégnél dolgozott, majd online marketingesként Hollandiában, ahová a szíve vitte. Közben haza-haza járt, és szomatodráma játékvezetést tanult. Emellett képzett muzsikus, természetgyógyász, alternatív mozgás- és masszázs terapeuta. Jeles mesterektől tanult.

Mint mondja, fontos szerepet tölt be életében a spirituális gyakorlat. 19 éve foglalkozik jógával, meditációval 15 éve.

Tiniként is szerette az erdőt, de a betegsége vezette még közelebb. Erdőben gyógyult, műtét után nehezen mozogva kijárt sétálni. Később már futott is, ám eltört a lába. Akkortájt, erdei rehabilitáción merült fel benne, hogy olyan munkát szeretne, amit a természetben végezhet. Erdész már nemigen lesz 33 évesen. Mihez kezdhet? Talán lehetne túravezető. Csodás volna mozgásterapeutaként csoportot vezetni az erdőbe, jógát oktatni, elvonulást szervezni… Akkor még nem sejtette, hogy létezik erdőfürdőzés. Jelentkezett túravezető képzésre, és ott értesült róla, hogy találkozhat az álmaival.

erdofurdo_evivel_vacott_041.jpg

Fotó: Csatlós Norbert

„Úgy indultam el, mint a mesebeli szegénylegény, aki elmegy szerencsét próbálni. Nem tudja, mit is fog csinálni, mi várja, sárkány vagy királylány. Útközben talál barátokat, megküzd nehézségekkel. Szóval megpróbálja a szerencsét, és aztán hazamegy. Általában ez a mese vége. Én is hazajöttem. És minden, amivel eddig foglalkoztam, az beépült, fontos része az életemnek.

Egyszerre szűkül és tágul a világkép, a szerteágazó tudáséhség kezd összeérni valamivé, amiben minden benne van, amit eddig tanultam.

Most az erdőfürdő az első számú szerelem. Szinte elhalványít minden mást, olyan igazi, belülről jövő, annyira sajátomnak érzem. Nem hittem volna, hogy egy nap éppoly bensőségesen tudok a természetre gondolni, mint a kedvesemre, a családomra.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Sokat tesznek érte, hogy eltűnjön a szemét az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok tavaly ősszel 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban korántsem ért véget a somogyi erdőkben sem. A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyeznek, és ettől az évtől szigorúbban büntethetők lesznek a jogsértők.