Back to top

Erdőfürdő

Erdőfürdőzés hallatán joggal kérdezhetik: hát az meg mi fán terem? – mert bizony fák között „terem”, és nincs köze kádhoz, medencéhez. Valójában tudatos megmerítkezést jelent az erdő, a természet élményében, egy avatott kísérő vezetésével.

Mikor kíváncsiságtól hajtva csatlakoztam Bach Évi csoportjához a váci Ártéri Tanösvényen, nagyjából annyit tudtam, hogy a kedves, fiatal hölgy az elsők között képzett hazai erdőfürdő-vezető. Minden mást a séta után mesélt el. Indulás előtt a fűben körbeülve bemutatkozott egymásnak a kis csapat, és Évi pár szóban jelezte, hogyan telik majd a következő néhány óra.

Fotó: Csatlós Norbert

A lassú, csendes, szemlélődő sétát meg-megszakítják a „meghívások”, amikor irányt javasol a figyelmünknek.

Kis idő múltán pedig megosztjuk egymással tapasztalásainkat. Végül egy teaszertartással búcsúzunk az erdőtől.

Szemlélődő séta

Fölkerekedünk hát, és falánk szúnyograjtól kísérve elindulunk a sűrűbe. Fejünk fölé a magasban zöld kupola tornyosul: százados platánok összeboruló lombjai. Város és erdő határmezsgyéjén járunk. Egy békés tisztás a meditáció, a relaxálás színhelye, fűbe heveredve, behunyt szemmel, az érzékeinket felélesztve ráhangolódhatunk a környező természetre. Kinek, hogy megy a dolog. Majd némán bandukolunk tovább, míg az első meghívás megállít. Vezetőnk arra kér, tapasztaljuk meg az illatokat, menjünk közel az erdő lényeihez és szagoljuk meg, milyenek.

Szétszéledünk, ki-ki odahajol mohos fatörzshöz, vadvirághoz, taplógombához, korhadt ághoz, borostyánlevélhez…

Egy egyezményes hívójel újra összetereli a népet, körbejár a szó, aki akarja, elmondja, mit érzett. Sétánk folytatódik, többször megállunk még, a lombokon átszűrődő fényeket figyelni, a közeli tó vizét szemlélni, talpunk alatt a földet érezni. És megosztani, mit váltott ki belőlünk mindez a benyomás.

Késő délutánba hajlik az idő, mire az erdőfürdő utolsó eseményéhez érünk: helyben lelt fakéregből, levelekből stílusos összeállítást, jelképes erdei oltárt készített vezetőnk, rajta kis mécsessel. Ezen kínál apró csészékben erdei gyümölcsteát. Az elsőt tiszteletből az erdőnek ajánlja. Hátizsákjából házi biosütemény-falatkák is előkerülnek.

Ismét körbeüljük, finom ízek, illatok, derűs szavak zárják a programot.

Kiérve az erdőből búcsúzkodik és autóba száll a társaság, mindenkit vár vissza a főváros.

Shinrin-yoku

Mi is Pesten folytatjuk a beszélgetést Bach Évivel. A helyszín kevésbé fennkölt: az emberektől hullámzó, lármás, poros, lüktető belváros. Valószerűtlen a gondolat, hogy egy órája még fakopáncsot bámultam és vadkacsák fodrozta tavat, mélyet szippantottam az erdőszűrte levegőből, míg a nap arannyal árnyalta a zöldeket. De az is éppoly valószerűtlen, hogy ezeket – budai lányként hegyek, erdők között felnőve – egy vezető segítségével kelljen meglátnom.

Fotó: Csatlós Norbert

nem lepődik meg. Elmondja, hogy a módszer Japánból indult el, ahol az urbanizáció miatt a nagyvárosi ember teljesen elszakadt a zöld környezettől, és mindenféle természethiány-betegségben szenved. Szorongás, depresszió, stressz okozta bajok gyötrik.

Egy helyi nagyvállalat a 80-as években fogta magát, és kiterelte a dolgozóit levegőzni, s úgy tűnt, ettől jobban lettek a kiégett, problémákkal küzdő emberek.

Tudományos alapossággal nyomban kutatásokba kezdtek. Japánban ma úgy vezetnek erdőfürdőt, hogy az elején és a végén vérnyomást mérnek, meg kortizolszintet, és mérik a homloklebeny vérellátását, hogy lássák, hogyan változik az aktivitás az agyban. Így mindenki örülhet, mert nemcsak érzi, de mérhető is, hogy szervezetében csökkent a stressz. Az erdőfürdőzés, japánul shinrin-yoku intézményes létrehozása, és maga a kifejezés is, az akkori Japán Erdészeti Ügynökség igazgatója, Tomohide Akiyama nevéhez kötődik, aki az ökoturizmust akarta népszerűsíteni és összekapcsolni a wellness turizmussal. Nyugatra a módszer kicsit másként érkezett, de valóban a városi embernek szól elsősorban.

Ősi kommunikáció

Bach Évi erdőterapeuta végzettségét első magyarként, erdőfürdő vezetői képesítését másodmagával szerezte meg tavaly az Európai Erdőterápiás Intézetnél (FTI) Írországban.

Azóta nagy lelkesedéssel vezet erdőfürdőzést.

Fotó: Csatlós Norbert
Nappal és teliholdkor, csoportoknak, egyéneknek, családoknak, testre szabottan. A séták tartalma a kötött szakmai előírások mellett is kreatívan változó: függ a helyszíntől, az évszaktól, a vezető inspirációitól. Évi azt vallja, a természet intenzíven kommunikál, csak nem verbálisan. Ahhoz hogy érzékeljük, kicsit nekünk is vissza kell térnünk egy ősibb kommunikációhoz. Ezért nincs telefon, ezért hallgatunk, ezért jó megérkezni lélekben az „itt és most”-ba, hogy az érzelmi kötődés szintjén találkozhassunk az erdő lényeivel. Élőlény az élőlénnyel. Számomra egyetlen apró példa jól megvilágította az elméletet. Mókásnak tűnt, hogy szagolgatjuk az erdőt.

De éppen ez az érzékszervünk képes azonnali érzelmi hatást okozni, segít kikapcsolni az elménket, s ezzel az egyik stresszforrást is.

És ki gondolná, hogy a fitoncidok, a fák által termelt vegyületek – melyeket védekezésképpen bocsátanak ki sérülés esetén – belélegezve ránk jó hatással vannak, erősítik az immunrendszerünket, normalizálják a vérnyomást. Az egyszerűnek tűnő erdei bóklászás mögött sokrétű ismeretanyag és kimunkált módszertan rejlik.

Órák óta beszélgetünk. Hallgatom Évi szenvedélyes erdőrajongását és feltűnik a mosolya. Az, hogy nemcsak az arcával mosolyog, de a hangjával, az egész lényével. Pedig kemény csatákon van túl. Rettegett betegségből gyógyulva, súlyos műtétek után építette újra az életét.

A szegénylegény elindul

A fiatal közgazdász nemzetközi cégnél dolgozott, majd online marketingesként Hollandiában, ahová a szíve vitte. Közben haza-haza járt, és szomatodráma játékvezetést tanult. Emellett képzett muzsikus, természetgyógyász, alternatív mozgás- és masszázs terapeuta. Jeles mesterektől tanult.

Mint mondja, fontos szerepet tölt be életében a spirituális gyakorlat. 19 éve foglalkozik jógával, meditációval 15 éve.

Tiniként is szerette az erdőt, de a betegsége vezette még közelebb. Erdőben gyógyult, műtét után nehezen mozogva kijárt sétálni. Később már futott is, ám eltört a lába. Akkortájt, erdei rehabilitáción merült fel benne, hogy olyan munkát szeretne, amit a természetben végezhet. Erdész már nemigen lesz 33 évesen. Mihez kezdhet? Talán lehetne túravezető. Csodás volna mozgásterapeutaként csoportot vezetni az erdőbe, jógát oktatni, elvonulást szervezni… Akkor még nem sejtette, hogy létezik erdőfürdőzés. Jelentkezett túravezető képzésre, és ott értesült róla, hogy találkozhat az álmaival.

Fotó: Csatlós Norbert

„Úgy indultam el, mint a mesebeli szegénylegény, aki elmegy szerencsét próbálni. Nem tudja, mit is fog csinálni, mi várja, sárkány vagy királylány. Útközben talál barátokat, megküzd nehézségekkel. Szóval megpróbálja a szerencsét, és aztán hazamegy. Általában ez a mese vége. Én is hazajöttem. És minden, amivel eddig foglalkoztam, az beépült, fontos része az életemnek.

Egyszerre szűkül és tágul a világkép, a szerteágazó tudáséhség kezd összeérni valamivé, amiben minden benne van, amit eddig tanultam.

Most az erdőfürdő az első számú szerelem. Szinte elhalványít minden mást, olyan igazi, belülről jövő, annyira sajátomnak érzem. Nem hittem volna, hogy egy nap éppoly bensőségesen tudok a természetre gondolni, mint a kedvesemre, a családomra.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Lazítson le egy naranccsal

A narancs gazdag C-vitaminban, rostban és olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a stresszoldásban.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.