Back to top

Erdőfürdő

Erdőfürdőzés hallatán joggal kérdezhetik: hát az meg mi fán terem? – mert bizony fák között „terem”, és nincs köze kádhoz, medencéhez. Valójában tudatos megmerítkezést jelent az erdő, a természet élményében, egy avatott kísérő vezetésével.

Mikor kíváncsiságtól hajtva csatlakoztam Bach Évi csoportjához a váci Ártéri Tanösvényen, nagyjából annyit tudtam, hogy a kedves, fiatal hölgy az elsők között képzett hazai erdőfürdő-vezető. Minden mást a séta után mesélt el. Indulás előtt a fűben körbeülve bemutatkozott egymásnak a kis csapat, és Évi pár szóban jelezte, hogyan telik majd a következő néhány óra.

Fotó: Csatlós Norbert

A lassú, csendes, szemlélődő sétát meg-megszakítják a „meghívások”, amikor irányt javasol a figyelmünknek.

Kis idő múltán pedig megosztjuk egymással tapasztalásainkat. Végül egy teaszertartással búcsúzunk az erdőtől.

Szemlélődő séta

Fölkerekedünk hát, és falánk szúnyograjtól kísérve elindulunk a sűrűbe. Fejünk fölé a magasban zöld kupola tornyosul: százados platánok összeboruló lombjai. Város és erdő határmezsgyéjén járunk. Egy békés tisztás a meditáció, a relaxálás színhelye, fűbe heveredve, behunyt szemmel, az érzékeinket felélesztve ráhangolódhatunk a környező természetre. Kinek, hogy megy a dolog. Majd némán bandukolunk tovább, míg az első meghívás megállít. Vezetőnk arra kér, tapasztaljuk meg az illatokat, menjünk közel az erdő lényeihez és szagoljuk meg, milyenek.

Szétszéledünk, ki-ki odahajol mohos fatörzshöz, vadvirághoz, taplógombához, korhadt ághoz, borostyánlevélhez…

Egy egyezményes hívójel újra összetereli a népet, körbejár a szó, aki akarja, elmondja, mit érzett. Sétánk folytatódik, többször megállunk még, a lombokon átszűrődő fényeket figyelni, a közeli tó vizét szemlélni, talpunk alatt a földet érezni. És megosztani, mit váltott ki belőlünk mindez a benyomás.

Késő délutánba hajlik az idő, mire az erdőfürdő utolsó eseményéhez érünk: helyben lelt fakéregből, levelekből stílusos összeállítást, jelképes erdei oltárt készített vezetőnk, rajta kis mécsessel. Ezen kínál apró csészékben erdei gyümölcsteát. Az elsőt tiszteletből az erdőnek ajánlja. Hátizsákjából házi biosütemény-falatkák is előkerülnek.

Ismét körbeüljük, finom ízek, illatok, derűs szavak zárják a programot.

Kiérve az erdőből búcsúzkodik és autóba száll a társaság, mindenkit vár vissza a főváros.

Shinrin-yoku

Mi is Pesten folytatjuk a beszélgetést Bach Évivel. A helyszín kevésbé fennkölt: az emberektől hullámzó, lármás, poros, lüktető belváros. Valószerűtlen a gondolat, hogy egy órája még fakopáncsot bámultam és vadkacsák fodrozta tavat, mélyet szippantottam az erdőszűrte levegőből, míg a nap arannyal árnyalta a zöldeket. De az is éppoly valószerűtlen, hogy ezeket – budai lányként hegyek, erdők között felnőve – egy vezető segítségével kelljen meglátnom.

Fotó: Csatlós Norbert

nem lepődik meg. Elmondja, hogy a módszer Japánból indult el, ahol az urbanizáció miatt a nagyvárosi ember teljesen elszakadt a zöld környezettől, és mindenféle természethiány-betegségben szenved. Szorongás, depresszió, stressz okozta bajok gyötrik.

Egy helyi nagyvállalat a 80-as években fogta magát, és kiterelte a dolgozóit levegőzni, s úgy tűnt, ettől jobban lettek a kiégett, problémákkal küzdő emberek.

Tudományos alapossággal nyomban kutatásokba kezdtek. Japánban ma úgy vezetnek erdőfürdőt, hogy az elején és a végén vérnyomást mérnek, meg kortizolszintet, és mérik a homloklebeny vérellátását, hogy lássák, hogyan változik az aktivitás az agyban. Így mindenki örülhet, mert nemcsak érzi, de mérhető is, hogy szervezetében csökkent a stressz. Az erdőfürdőzés, japánul shinrin-yoku intézményes létrehozása, és maga a kifejezés is, az akkori Japán Erdészeti Ügynökség igazgatója, Tomohide Akiyama nevéhez kötődik, aki az ökoturizmust akarta népszerűsíteni és összekapcsolni a wellness turizmussal. Nyugatra a módszer kicsit másként érkezett, de valóban a városi embernek szól elsősorban.

Ősi kommunikáció

Bach Évi erdőterapeuta végzettségét első magyarként, erdőfürdő vezetői képesítését másodmagával szerezte meg tavaly az Európai Erdőterápiás Intézetnél (FTI) Írországban.

Azóta nagy lelkesedéssel vezet erdőfürdőzést.

Fotó: Csatlós Norbert
Nappal és teliholdkor, csoportoknak, egyéneknek, családoknak, testre szabottan. A séták tartalma a kötött szakmai előírások mellett is kreatívan változó: függ a helyszíntől, az évszaktól, a vezető inspirációitól. Évi azt vallja, a természet intenzíven kommunikál, csak nem verbálisan. Ahhoz hogy érzékeljük, kicsit nekünk is vissza kell térnünk egy ősibb kommunikációhoz. Ezért nincs telefon, ezért hallgatunk, ezért jó megérkezni lélekben az „itt és most”-ba, hogy az érzelmi kötődés szintjén találkozhassunk az erdő lényeivel. Élőlény az élőlénnyel. Számomra egyetlen apró példa jól megvilágította az elméletet. Mókásnak tűnt, hogy szagolgatjuk az erdőt.

De éppen ez az érzékszervünk képes azonnali érzelmi hatást okozni, segít kikapcsolni az elménket, s ezzel az egyik stresszforrást is.

És ki gondolná, hogy a fitoncidok, a fák által termelt vegyületek – melyeket védekezésképpen bocsátanak ki sérülés esetén – belélegezve ránk jó hatással vannak, erősítik az immunrendszerünket, normalizálják a vérnyomást. Az egyszerűnek tűnő erdei bóklászás mögött sokrétű ismeretanyag és kimunkált módszertan rejlik.

Órák óta beszélgetünk. Hallgatom Évi szenvedélyes erdőrajongását és feltűnik a mosolya. Az, hogy nemcsak az arcával mosolyog, de a hangjával, az egész lényével. Pedig kemény csatákon van túl. Rettegett betegségből gyógyulva, súlyos műtétek után építette újra az életét.

A szegénylegény elindul

A fiatal közgazdász nemzetközi cégnél dolgozott, majd online marketingesként Hollandiában, ahová a szíve vitte. Közben haza-haza járt, és szomatodráma játékvezetést tanult. Emellett képzett muzsikus, természetgyógyász, alternatív mozgás- és masszázs terapeuta. Jeles mesterektől tanult.

Mint mondja, fontos szerepet tölt be életében a spirituális gyakorlat. 19 éve foglalkozik jógával, meditációval 15 éve.

Tiniként is szerette az erdőt, de a betegsége vezette még közelebb. Erdőben gyógyult, műtét után nehezen mozogva kijárt sétálni. Később már futott is, ám eltört a lába. Akkortájt, erdei rehabilitáción merült fel benne, hogy olyan munkát szeretne, amit a természetben végezhet. Erdész már nemigen lesz 33 évesen. Mihez kezdhet? Talán lehetne túravezető. Csodás volna mozgásterapeutaként csoportot vezetni az erdőbe, jógát oktatni, elvonulást szervezni… Akkor még nem sejtette, hogy létezik erdőfürdőzés. Jelentkezett túravezető képzésre, és ott értesült róla, hogy találkozhat az álmaival.

Fotó: Csatlós Norbert

„Úgy indultam el, mint a mesebeli szegénylegény, aki elmegy szerencsét próbálni. Nem tudja, mit is fog csinálni, mi várja, sárkány vagy királylány. Útközben talál barátokat, megküzd nehézségekkel. Szóval megpróbálja a szerencsét, és aztán hazamegy. Általában ez a mese vége. Én is hazajöttem. És minden, amivel eddig foglalkoztam, az beépült, fontos része az életemnek.

Egyszerre szűkül és tágul a világkép, a szerteágazó tudáséhség kezd összeérni valamivé, amiben minden benne van, amit eddig tanultam.

Most az erdőfürdő az első számú szerelem. Szinte elhalványít minden mást, olyan igazi, belülről jövő, annyira sajátomnak érzem. Nem hittem volna, hogy egy nap éppoly bensőségesen tudok a természetre gondolni, mint a kedvesemre, a családomra.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

OEE – Gencsi Zoltán ismét az elnökségben

Az Országos Erdészeti Egyesület tisztújító küldöttgyűlést tartott november 25-én, Budapesten. A választás debreceni vonatkozása, hogy a 2023/26-os ciklusban ismét Gencsi Zoltán képviseli az egyesület elnökségében az Észak-Alföld régiót.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.