Back to top

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Előző cikkünket itt olvashatja.

A Vadászlap elindított a Facebook-oldalán egy online vitaindító kerekasztal-beszélgetést, ahol témaként a „Kell-e nekünk éjjel lőni?”- kérdéskört vizsgálták meg a szakemberek az éjjellátó eszközök alkalmazásának vonatkozásában. A téma önmagában ellentmondásos, és igen megoszlóak a vélemények a vadászok között, sokak szerint a technika fejlődésével elkerülhetetlen lesz az éjjellátó eszközök használata a vadgazdálkodásban.

Először is tisztázzuk az erre vonatkozó jogszabályt:

az 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény 37. § (10) úgy rendelkezik, hogy tiltott vadászati eszköznek minősülnek az elektronikus képnagyítóból, képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök.

Ezt a 2018. január 2-ai hatályos módosítás némiképp átírta, mégpedig a hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor, illetve a vadász vadászata során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat. Kiegészítve azzal a 71. § (21) pontban meghatározottak szerint, hogy a vadászat rendjének megsértésének minősül az elektronikus optikai eszközök használata, kivételt képeznek ez alól azon céltávcsövek, amelyekben elektronikus megvilágított irányzék segíti a célzást, továbbá a megvilágított íjászirányzékok, valamint a kézi, illetve kereső- vagy céltávcsőbe épített lézeres távolságmérő-eszközök.

Ezeknek a passzusoknak a bikkfanyelvű megfogalmazását megfejtve a következő összegezhető:

vadászati célra az éjjellátó keresőtávcső szabadon használható, éjjellátó célzóeszköz viszont nem.
Fotó: Norma Ammunition
Azonban ez a kijelentés még mindig hiányos valamelyest, ugyanis mi a helyzet a céltávcsőre felszerelhető éjjellátós előtétek használatáról? Ilyenkor jön a képbe a magyar ember által hőn szeretett kiskapuk kijátszása, mivelhogy ezek az előtétek jogi értelembe véve mindaddig kereső eszköznek minősülnek, amíg fel nem tették a céltávcsőre.
De amint a céltávcsőre felkerül, és ezáltal éjjellátó célzóeszközzé válik, alkalmazása tiltottnak minősül.
Kijelenthető, hogy napjainkra az éjjellátó eszközök piaca jelentősen megnövekedett, amihez nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt mintegy 20 évben hatalmas fejlődésen mentek keresztül ezek az eszközök. Régebben, a jogi szabályozás előtt, az illegális piac főként Bulgária és Oroszország által dübörgött, mostanra a legális beszerezhetőség révén az érdeklődők többsége a legális vásárlást választja.
Jelenleg (alkalmasint a jogi szabályozásnak köszönhetően) az éjjellátó keresőtávcsövekre nagyobb az igény, mint a céltávcsövekre, amelyeket a kereskedelmi forgalmazók – illegális vadászati eszköz révén – „sportcélú használat” címén értékesítenek.

Ha ezeknek az eszközöknek az értékesített arányait nézzük, akkor általánosságban megközelítőleg a vevők 60 százaléka vesz lövés leadására nem alkalmas célzóeszközöket (keresőtávcső, hőkamera), 20 százalék előtétként felrakható eszközöket és szintén 20 százalék éjjellátó céltávcsövet.

(Figyelembe véve az előbb leírtakat, miszerint éjjellátó célzóeszköz használata a vadászat során a vadászati törvény megsértését vonja maga után, az említett 20-20 százaléknyi vásárlóközönség orvvadászik.)

Fotó: Gunmart.net

A vadásztársadalmon belül sokak szerint célszerű lenne az éjjellátó céltávcsövek legalizálása, példaként felhozva az országos szinten mindinkább terjedő, jelentős károkat okozó aranysakál visszaszorításának egyik lehetséges módját. Ez a példa már abból a szempontból is sántít, hogy ragadozógyérítésre nem szentel kellő időt és energiát a hazai vadásztársadalom, ami az apróvadállományunk drasztikus csökkenésén is tetten érhető. Az igazság sokkal inkább az éjszakai vadászatok eredményesebbé tételében van. Az ember nemcsak a vad élőhelyét alakította át, hanem életmódját is megváltoztatta.

A területek folyamatos zavarása arra kényszerítette a nagyvadat, hogy éjszaka váljon aktívvá (ráadásul éjjel is egyre később mozdul), ami éjszakai kiülésekre sarkalja a vadászt, a sötétben látás áthidalására, valamint az eredményesség miatt pedig éjjellátó eszközöket kezdett használni.

Emiatt tartják sokan elfogadottnak az éjjellátó keresők használatát, de egyre többen szorgalmazzák az éjjellátó célzóeszközök legális alkalmazását is, noha ezt a folyamatot a vadászok általi éjszakai zavarás idézte elő.

Az ellentábor viszont a vadászetikára építve érveit, pont ezen ellen ágál.

Véleményük szerint nincs szükség éjjellátó készülékre, hiszen mégiscsak vadászatról beszélünk, ahol a vadnak is meg kell adni az esélyt,

Fotó: outdoorhub.com
máskülönben a vadászat elveszíti jelentését, vagyis hogy nem az a szép benne, amit ad, hanem amit ígér.

Egyes vélekedések szerint ráadásul olaj lenne a tűzre, ha ezeket az eszközöket legalizálnák, hiszen a vadászatot elítélő társadalmi szegmensnek újabb támadási felületet adna a vadásztársadalom, teszem hozzá, joggal.

Ha ebben a kérdéskörben talán igazságot lehetne tenni, akkor a közmegegyezés az lehet, hogy azoknak az éjjellátó eszközöknek a használata, amelyeket a jogszabály jelenleg is engedélyez, vagyis a vadászati célú éjjellátó keresőtávcsövek, hőkamerák, továbbra is alkalmazhatóak legyenek.

Hiszen számos vadgazdálkodási munkában eredményesen használhatók, mint az utánkeresésben, vadállománybecslésben, orvvadászatok felgöngyölítésében vagy éppen a vadkárelhárítás során.

Ellenben az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök legális használata a vadászetika semmibevételével lenne egyenlő, a vadászati élmény csorbát szenvedne, és nem utolsósorban a vaddal szemben kialakulna egyfajta esélyegyenlőtlenség.

De hát ahány vadász, annyi vélemény…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.