A vetőmagok tasakján számos információt találunk a sikeres termesztés érdekében. Egyik legfontosabb a lejárati idő. Ha a magcsomagon szereplő dátum elmúlt, az nem jelenti azt feltétlenül, hogy már nem fog kicsírázni, de a jó kelés esélye ekkor azért csökken. Vannak növények melyek magjai nagyon sokáig csíraképesek, ám azok, melyeknek a magja olaj tartalmú, az avasodási hajlam miatt kevesebb ideig őrzik meg a minőségüket. Minél régebben van egy mag a csomagolásban annál több az esély, hogy nem megfelelő tárolási időszakok is lehettek. Az egyszer benedvesedett, majd újra kiszáradt csomagolásból vetett magból szinte biztosan nem lesz növény.
Szerepel a csomagoláson még a benne található magok száma is, így a család igényétől függően eldönthetjük, mennyi magcsomagra van szükségünk. A magcsomagok nagysága általában igazodik ehhez. Míg cukkíniből elég 2-3 tő egy családnak, így a tasak nem szokott 10-15 szemnél többet tartalmazni, borsóból jóval több kell, így azok sokszemes, negyed-, vagy fél kilogrammos csomagolásban kaphatók.
Beszédes képek
A csomagoláson képekkel, piktogramokkal sok mindent jelölnek, ez jó, mert azonnal értelmezhető az üzenet. Rajta szokott lenni – képekkel illusztrálva – a vetési idő, illetve hogy szabadföldbe vessük, vagy fagymentes helyre, és utána palántázzuk-e?
Az üvegházi, szobai vetés a hosszú tenyészidejűeknél zöldségeknél javasolt, mert így a májusi fagyok után már fejlett paprika, paradicsom vagy padlizsán palánták ültethetők ki, melyek hamarabb kezdenek teremni, így többet teremnek a fagyok beálltáig. A paradicsom vethető szabad földbe állandó helyre is, csak akkor később fordul termőre, és kevesebb ideje lesz teremni az őszi hidegek beálltáig.
Egyes fajok egyszerűen nem alkalmasak palántázásra; ilyenek a karógyökerűek a répák, petrezselymek, de a retekfélék is. Ezeket mindenképp végleges helyükre vessük.
A csomagoláson piktogramok jelölik, hogy milyen sor és tőtávolságra palántázzunk, illetve ritkítsunk állandó helyre vetett növényeknél. Ez is lényeges, hiszen a nagyra növőknek több, a kisebbre növőknek kevesebb hely kell.
A termőhelyi igényről is informál
A csomagoláson jelzik még, hogy napos, félárnyékos vagy árnyékos helyen érzi jól magát a növény, és sokszor a vízigényre is van utalás.
A zacskón szerepelhet a tenyészidő is, ami azoknak a napoknak a száma, amely a vetéstől a kifejlett, termést érlelő állapotig tart. Ez a szám csak iránymutató, változhat az időjárástól, de a talajviszonyoktól is. A tenyészidő ismerete azért is jó, mert akkor ennek tudatában és szakaszos vetéssel meghosszabbíthatjuk a betakarítási időt, és elkerülhetjük, hogy egyszerre legyen túl sok termés, utána meg már semmi.
Jó példa erre a hónapos retek, melynek a nevében is szerepel, hogy egy hónap a tenyészideje. Ha egyszerre elvetjük az összes magot ami a csomagban van, akkor körülbelül 30 nap múlva lesz nagyon sok retkünk. Amennyiben 7-10 napos eltéréssel, tehát időbeli eltolással többször, szakaszosan vetünk, akkor hosszabb ideig lesz egyszerre ugyan kevesebb felszedhető retek, ami jobban igazodik a családi fogyasztáshoz. Sárgarépánál is vannak rövidebb és hosszabb tenyészidejű fajták, ennek ismeretében lehet kalkulálni azt, hogy egy hamar betakarítható zöldség után még másodvetés kerüljön a földbe. Míg egy hosszú tenyészidejű sárgarépa előnye, hogy ezek a fajták többnyire jól tárolhatók, a rövid tenyészidejűben az a jó, hogy a betakarított saláta, vagy hónapos retek (azaz egy rövid kultúra) után vetve is elég ideje lesz a karógyökerét kifejleszteni.
Ritkítás nélkül is megy
A drazsírozott, apró magvakat porított, színezett réteggel veszik körül (ez lehet agyag, kovaföld) azzal a céllal, hogy a mag nagyobb méretű, könnyen kezelhető (vethető), jól látható legyen. Ezeket a magvakat a köpeny hosszabb ideig nedvesen tartja, ami a csírázásukat segíti. A drazsírozó anyaghoz gyakran antimikrobiális anyagokat is kevernek. Előnye, hogy így az eredetileg apró magok nagyobb drazséburkolatot kapva, szemenként vethetővé válnak, és nem kell később ritkítani az állományt. Hasonló a célja a vetőszalagoknak is, amire a magok a tőtávolságuknak megfelelő távolságra vannak felragasztva, így a kikelő növényeket szintén nem kell ritkítani.
A csomagoláson szereplő információk közül a fajtatulajdonságok ismerete is hasznos. Például a felmagzás-ellenálló, vagy felmagzásra nem hajlamos fajtatulajdonság is fontos lehet számunkra, olyan fajok fajtáinál, ahol ez nem előny a termesztésben (salátafélék, káposztafélék). A felmagzás idő előtti virágzást és terméshozást jelent, amely rontja a növény gazdasági minőségét, ízét. Például a fejes saláta esetében vagy gyökérzöldségeknél kisebb, kevésbé jó ízű répatestek fejlődnek. Általában a túl korai vetés, a meleg időjárás, egyenetlen vízellátás segíti a nem kívánt felmagzás kialakulását, de hajlamát genetikai tulajdonságok is befolyásolják.
Fontos például paradicsomnál, hogy az adott fajta determinált, vagy indeterminált. A determinált, azaz korlátolt növekedésű fajták kompakt bokrot nevelnek, támasztékot nem igényelnek, míg a „korlátlan” indeterminált növekedésű fajták, folyamatosan növekednek, támasztékot igényelnek, és a szezon végéig, a fagyokig teremnek.
E számos információnak csak akkor leszünk birtokában, ha el is olvassuk a zöldségmagok csomagolásán szereplő adatokat.
