Back to top

A sárga körtelevélbolha Magyarországon

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében immáron több évtizedre tekint vissza az autópályáknak mint a kártevők elterjedését segítő létesítményeknek a kutatása. Ennek egyik korábbi eredménye volt a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első megtalálása és szétterjedésének nyomon követése.

A vizsgálatok jelenleg is tartanak, és tavaly a sárga körtelevélbolha (Cacopsylla bidens) első kimutatását is eredményezték.

A sárga körtelevélbolhát tavaly azonosították hazánkban
A sárga körtelevélbolhát tavaly azonosították hazánkban

A levélbolhák közismert fitofág rovarok, néhány fajuk pedig jelentős kertészeti kártevő is. Hazánkban eddig majdnem nyolcvan fajt mutattak ki a kutatók, azonban a hazai levélbolhák ismerete korántsem tekinthető teljesnek.

Évről évre újabb fajok kerülnek elő, amelyek többsége csupán tudományos jelentőséggel bír, de fölbukkannak olyanok is, amelyek dísznövények vagy kertészeti kultúrák kártevőiként ismertek.

A hazai körtéket eddig három, egymástól jól elkülöníthető levélbolhafaj károsította, a füstösszárnyú körtelevélbolha (Cacopsylla pyri), a közönséges körtele­vélbolha (C. pyricola) és a nagy kör­televélbolha (C. pyrisuga) okozott számottevő károkat. Sok esetben más sok­tápnövényű, de körtén is előforduló fajokkal is találkozhatunk. A körtele­vél­bolhák nagyszámú lerakott petéiből kikelő lárvák és az imágók szívogatása árt a körtefáknak, növekedésük, fejlődésük üteme lelassul. A körtelevélbolhák károsítása nyomán a levelek torzulhatnak, korai levélhullást és terméshullást eredményezve, és a károsítás miatt a termés minősége is romlik. Ráadásul a bolhák a szívogatásuk során magas cukortartalmú, ragacsos mézharmatot választanak ki, ami beboríthatja a leveleket. Ezen később megtelepedhet a korompenész, így csökken a növény fotoszintézisének hatékonysága.

A kártétel jelentőségét növeli, hogy mindhárom fajnak több nemzedéke van, így a károkozás a tenyészidőszakban folyamatos lehet.

A fajok elkülönítését kissé bonyolítja, hogy az áttelelő egyedek, amelyek az avarban, a fák kérgén, vagy esetleg a nyitvatermőkön telelnek át, alaktanilag (pl. színben, szárnyhosszban) eltérnek a nyári egyedektől.

Fontos feladat a károsító biológiájának pontos megismerése
Fontos feladat a károsító biológiájának pontos megismerése

A nemzetközileg elismert pajzstetűkutató, Kozár Ferenc által elindított autópályakutatások – amelyek célja a károsító ízeltlábúak autópályák menti terjedésének feltárása volt –, eddig is számos fajjal gazdagították a hazai faunát. Ezen vizsgálatoknak köszönhetően került elő a mára már országosan is jelentős kártevővé vált pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii), és ennek keretében lehetett nyomon követni a szétterjedését is. Ennek a kutatásnak az új eredménye lett a sárga körtelevélbolha (Cacopsylla bidens) hazai felfedezése.

A sárga körtelevélbolha megközelítőleg 3,8 milliméter hosszú, a szárnya 2,8 milliméter.

A nyári egyedek jellegzetesen sárgás színezetűek, a téli forma sötétbarna.

Az első szárny vége lekerekített és sötétbarna foltot visel. Megtalálható ez a folt a rokon füstösszárnyú körtelevél­bolhán is, de attól könnyű elkülöníteni az áttetsző szárnyai alapján. A nagy körtelevélbolhán nincs ez a sötétbarna folt, így attól egyszerű az elkülönítése. A sárga körtelevélbolha azonban nagyon hasonlít a közönséges körtelevélbolhára, így e két faj csak mikroszkópi vizsgálatokkal azonosítható pontosan.

Széles elterjedésű faj, Indiából, Mongóliából, a Közel-Keletről, Nyugat- és Dél-Európából, valamint Egyiptomból, Argentínából és Uruguayból is ismerjük a sárga körtelevélbolhát. Különböző körtefajokról mutatták eddig ki (pl. Pyrus communisP. pyraster), általában 3-5 nemzedéke van és kifejlett alakban a körtefákon telel át.

Hazánkból eddig nem jelezték kártételét, de Szerbiából, ahol nagyon elterjedt, intenzív és extenzív körteültetvényekben is károsít.

Mivel nagyon hasonlít a közönséges körtele­vél­bolha nyári egyedeire, lehetséges, hogy sokfelé előfordul Magyarországon, csak részletes morfológiai vizsgálat hiányában jelenlétét és kártételét ez idáig nem különítették el a közönséges körte­le­vélbolháétól.

Hazánkból ismert körtelevélbolha-fajok: a.) sárga körtelevélbolha (Cacopsylla bidens), b.) közönséges körtelevélbolha (Cacopsylla pyricola), c.) nagy körtelevélbolha (Cacopsylla pyrisuga), d.) füstösszárnyú körtelevélbolha (Cacopsylla pyri)
Hazánkból ismert körtelevélbolha-fajok: a.) sárga körtelevélbolha (Cacopsylla bidens), b.) közönséges körtelevélbolha (Cacopsylla pyricola), c.) nagy körtelevélbolha (Cacopsylla pyrisuga), d.) füstösszárnyú körtelevélbolha (Cacopsylla pyri)

Kevés információnk van a sárga körtelevélbolha elleni védekezésről. A rovar biológiája nagyon hasonló a másik három hazánkban is megtalálható levélbolháéhoz, így az azokra vonatkozó védekezési módokat célszerű követni. Ilyen például a vízhajtások eltávolítása, amivel a tojásrakók és a lárvák számára legalkalmasabb helyek számát csökkenthetjük, továbbá célszerű figyelni az optimális hajtásnövekedésre is.

A védekezést, ami jelentheti az olajos lemosó permetezést vagy a kitinszintézis-gátló szerek alkalmazását is, akkor érdemes megkezdeni, amikor a tojások kikelés előtt állnak, vagy amikor fiatal lárvák vannak a növényeken.

A védekezés legfontosabb időszaka a tavasz.

A sárga körtelevélbolha hazai jelenlétének kimutatása után fontos feladat a faj hazai elterjedésének a feltárása, biológiájának minél jobb megismerése, mert ez szükséges ahhoz, hogy megfelelő védekezési módokat dolgozhassunk ki e körtén károsító rovarfaj ellen.

Dr. Kontschán Jenő

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Növénynemesítésők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.