0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A sikeres szövetkezés bizalmi tőkéje

Aki nem hajlandó legalább minimális szinten szövetkezni, az napjainkban nem marad életképes. Keczkó Péter, a Penta Família Szövetkezet vezetője, a 20 éves elismert TÉSZ irányítója fogalmazott ilyen határozottan és magabiztosan Nagycserkeszen.

Egyébként is igyekszik pontosan és szakszerűen meghatározni mindent, hogy véletlenül se legyen félreértés. A TÉSZ munkája, hogy a tagjai által termelt termékek értékesítésében segítsenek, igyekezzenek piacot teremteni nekik. Mivel ez az integráció főképpen a gyümölcságazatban tevékenykedik, azon belül a meggy- és almatermesztésben, a közvetlen értékesítésen kívül a nagy feldolgozók között is keresik a vásárlókat.

A nagycserkeszi Penta TÉSZ 20 éve működik, összességében sikeresen.

Jelenleg 80 termelő tagjuk van, pedig 2006-ban még 331-en voltak, tehát folyamatos a létszámcsökkenés. Általában azok hagyják el az integrációt, akik nem főfoglalkozásként termesztenek meggyet vagy almát, mondhatni, náluk természetes, hogy abbahagyják a munkát. Viszont az már elgondolkodtató, hogy a legfiatalabb tagjuk is 40 éves, ami azt mutatja, az utóbbi időben az iskolákban végzőket nem nagyon vonzza a mezőgazdaság.

Az okok ismertek: hosszabb távon gond mutatkozik a jövedelmezőséggel, a biztonsággal, a piaci árak igencsak hektikusak.

Ebbe a témába némileg belemélyedve, a gyakorlatot közvetlenül ismerők azt tapasztalják, hogy a munkának nincs igazi becsülete. Támogatás nélkül nagyon sok ágazat nem lenne fenntartható az agráriumban – és ez nem jól van így! A támogatástól való függőség távol tartja a gazdát a realitástól, miközben a mezőgazdaságunk ma is alapvető feladata az olcsó, megbízható és biztonságos termékek előállítása.

A TÉSZ 80 tagja Nagycserkesz 40 kilométeres körzetéből verbuválódik, Timártól Hajdúdorogig, Kótajtól Újfehértóig. A méretek szerint nézve a gazdaságokat, a legkisebb 3 hektáros, a legnagyobb pedig 328 hektáros. Ez utóbbi a kótaji Zöld Bárók Kft. Ha súlyozott átlagot vennénk, akkor 6–8 hektár jutna egy-egy gazdára vagy gazdaságra. A főfoglalkozású termelőkre biztosan lehet számítani, velük hosszú távon számolnak. Akik hobbiból, családi örökség miatt vagy kiegészítő tevékenységként folynak bele ebbe a munkába, azok fokozatosan eltűnnek, főként a kiöregedés miatt.

Mostanra stabilizálódott 600 hektár körül az almatermő terület a Penta TÉSZ-ben, ugyanis leginkább a kis gazdálkodók hagyják abba a termelést, így akár több partner kiesése is csak minimális változást okoz.

Jellegzetes tünet ma a gyümölcstermesztésben, hogy a kalákázás, a családi összefogás eltűnőben van az almások és meggyesek körében. Teljesen előtérbe került a bérmunka vagy a napszám, pedig mindkettőre igaz, hogy ezeknél a minőségi munka annyiból áll, hogy kb. idejében megjelennek a dolgozók a munkakezdésre. Már-már csodaszámba megy, ha valamelyikük rendszeresen jár dolgozni.

A Penta TÉSZ-ben 70 százalékban már rezisztens almafajtákat termesztenek, 30 százalékra csökkent a hagyományos szortiment aránya. Némiképp meglepő, hogy a Jonatán iránt újra nő az érdeklődés, főleg azok körében, akik igényesek a sav-cukor arányra. Aki mostanában ezt a fajtát akarja telepíteni, annak jóelőre meg kell rendelnie, mert ez így működik.

Meggyből 353 hektárt integrálnak, emellett nagyon kis mértékben még szilvát és körtét is termelnek a tagjaik.

A nyírségi termőtájon, kevésbé szépen fogalmazva, a majdnem futóhomokon az a speciális helyzet alakult ki a meggyben, hogy a legkorábbi fajtákat már június 10-én szedni lehet, olyankor, mint például Bács-Kiskun megyében. Ugyanakkor a meggyszüret vége július 20-ig elhúzódik, mégpedig a Tisza hidegebb árterületein található ültetvényeken. Ez egybeesik azzal az időponttal, amikor a németek és lengyelek is elkezdik szedni a meggyet.

A Penta TÉSZ technológiai segítséget és szakmai tanácsot is ad a termeléshez. Nem csupán a növényvédelemről van szó, hanem ennél fontosabb, hogy a technológiában tudnak újat, előremutatót – és megvalósíthatót kínálni a partnereiknek.

Ma a gyümölcstermesztés alfája és ómegája, hogy sikerül-e színvonalasan és jól gépesíteni az élőmunka helyettesítésére. Nemcsak azért, mert egyre kevesebb a keményen dolgozni hajlandó ember, hanem be kell látni, hogy nem leányálom 3 héten keresztül a meggyel teli ládákat emelgetni napi 10 órában. A szövetkezet szokott szakmai találkozókat és gépbemutatókat tartani, de tavaly, sajnos, a Covid-19 miatt csak néhány fórumot tudtak összehívni.

A TÉSZ-nek főként a beruházásoknál van számottevő előnye.

Ezek a szervezetek olyan új vagy használt gépeket vásárolhatnak, amelyekhez más jogcímen nem lehet támogatást szerezni. Sosem biztos, hogy az összes megvásárolt és bevizsgált gép beválik, de ez a szövetkezet kontójára megy, ami anyagilag kellően felkészült erre. A gazdáik között nemigen akad, aki képes lenne megvásárolni egy 30 vagy akár 100 millió forintos betakarító gépet, már csak a gazdasága mérete, árbevétele és jövedelmezősége okán sem. A szövetkezet nagy előnye abban is megmutatkozik, hogy felkeresi, felkutatja a használható, alkalmasnak tűnő eszközöket, azokat üzemeltetésben is kipróbálja, és megalapozottan tud dönteni az alkalmazásukról.

A TÉSZ-ek értékelésénél ugyancsak szólni kell arról, hogy tagnak lenni nem kötelező. Viszont aki akarja, vállalja, és a jobb eredmény érdekében hajlandó is együttműködni, az jól jár, már csak azért is, mert

ezt a gazdálkodási modellt az Európai Unió és a modellt alkalmazó tagország egyaránt támogatja.

Mégis létezik nálunk bizalmatlanság velük szemben. Sajnos ez érthető, elég csak a médiában megjelent különböző ügyekre, ügyeskedésekre és becsapásokra gondolni. Keczkó Péter szívesen bonyolódik akár filozófiai megközelítésbe is erről, de sajnos az a tapasztalata, hogy nálunk a sikerekről nem igazán születnek tudósítások. A balhékról annál inkább. Pozitív példát pedig kapásból tud említeni. Neki nagyon tetszik, amit a szentesi Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezete megvalósít, például amikor robotpermetezővel oldják meg a védekezést – anélkül, hogy ember megjelenne.

A nagycserkesziek a meggytermesztésben és -értékesítésben megkerülhetetlenek lettek idehaza.

Nagy szervezettséget igénylő, kritikus feladatuk, hogy 3 hét alatt, még gyenge években is,
2500 tonna meggyet – az országos termés körülbelül 5 százalékát – be lehessen takarítani. Ehhez ők szervezik meg, hogy ki mikor és melyik területéről szedi le a meggyet, és hogy hová akarja és várhatóan hova tudja értékesíteni. Ha valamelyik gyár nem tudja fogadni a termést aznap, akkor keresni kell egy alternatívát, de akkor is, ha valamelyik gyár leáll, akár több napra is, hiszen betakarítás idején a gazdák nem tehetik meg ugyanezt.

Ennek a feszítő gondnak a megoldására építettek egy gyümölcsvelőgyártó gépsort Nagycserkeszen Elsődleges feladata a termésmentés, mert azt nem lehet, hogy feldolgozó hiányában a szesziparhoz irányítsák a leszedett meggyet. Ehelyett ők lekvár- és gyümölcslé-alapanyagot gyártanak a velőgyártó soron.

Ezt is tudják értékesíteni az élelmiszeriparnak, például bébiételek gyártásához.

Az üzem napi feldolgozókapacitása 60 tonna, azaz óránként 2,5 tonna árut tudnak megmenteni. Ezt egy 1 milliárd forintos beruházás részeként valósították meg, ugyanis a teljes beruházásba beletartozik az épületen kívül a kazán, a válogatósor, a göngyöleg, a tárolótér, de az aszeptikus vonal is. Ezt az 1 milliárd forintos beruházást a szövetkezet úgy tudta megvalósítani, hogy a támogatás intenzitása 50 százalékos volt, és a teljes programot 4 év alatt tudták véghezvinni. A saját erőt, 500 millió forintot saját gazdálkodásuk eredményéből, valamint az NHP Fixből és az OTP-től felvett alacsony kamatú hitelből valósították meg. Az utóbbi 2 évben keresleti piac uralkodott mind a meggynél, mind az almánál, és mivel most mindkettőt jól el lehet adni, így az értékmentésnek alig-alig van szerepe.

Viszont a beruházás megnyugtató előny a szövetkezet számára, mert ha mégis valami közbejönne, egyetlen vevőnek sem lesznek kiszolgáltatva.

Az utóbbi néhány évben az volt a tendencia a Penta TÉSZ-nél, hogy növekedni kezdett a meggy termőterülete, az alma rovására. Döntően két ipari fajtával, a cigánymeggy C7-es klónjával és az Oblacsinszkajával foglalkoznak. A termesztett fajták között még ma is található Érdi Bőtermő, az Újfehértói Fürtös, a Kántorjánosi vagy a Debreceni fajta. A Maligameggy hálás fajta, de puha gyümölcse miatt gépi betakarításra nem alkalmas. A meggytermesztésben a stabil termés, a jó hozam és a kiváló minőség a cél, a termőterület jelentős növelésére nem nagyon törekszenek.

Ennél a növénynél nagy gondot okoz az időjárás, az annak való kitettség. A Penta TÉSZ 12 berendezést működtet a tavaszi fagyok ellen. Ezek egy része PB-gázzal, a többi pellettel vagy bálával működik, azonkívül alkalmazzák a fagyvédelmi öntözést is. Legfeljebb -4 fokig tudnak hatásosan védekezni, de már ez is sokat segít a gazdáknak.

Egyre többen öntöznek a mind gyakoribb tavaszi és nyári aszály miatt, jellemzően csepegtető öntözést alakítottak ki.

Ennek a költsége nehezen fogható meg egyetlen adattal, mert attól is függ, hogy felszíni vízből öntöz valaki, amit olcsóbban megtehet, míg ha fúrt kútból nyeri a vizet, az sokszorosan drágább. A szövetkezet tagjainál a meggy teljes területének körülbelül 40 százaléka öntözhető, az almának a 25 százaléka.

A meggy nettó értékesítési ára 250 fo­rintra tehető kilogrammonként.

Ennyit fizetnek annak, aki kompótnak valót vagy a fagyasztóiparnak valót tud eladásra felkínálni. Ám az értékesítési ár alakulásánál nagyon sok függ attól, hogy a TÉSZ-hez beszállítva vagy a saját telephelyén adja át valaki az áruját, vagy hogy az adott termést hová tudják diszponálni. Előfordult, hogy a Dunántúlra, de legtöbb esetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül viszi be valamelyik feldolgozóhoz.

Amikor Belgiumba vagy Németországba szállítják a nyírségi meggyet, a fuvarköltség kilogrammonként akár 50 forint is lehet. A költségeken sokat lehet spórolni a szállítással, ezért elsősorban a közeli, tehát tyukodi, nyírmeggyesi, máriapócsi, nyíregyházi konzervgyárakba és a miskolci Mirsához irányítják.

A hazai értékesítésük és az export aránya meglehetősen változó. Míg 2016–2017-ben az exportált meggy aránya meghaladta az 50 százalékot, addig tavaly csupán 5 százalékot tett ki.

Korábban a kézi szedés tarifája még 50–60 forint volt kilogrammonként, ma már eléri a 100 forintot. A gépi szedés költsége nemrég még 20–25 forintot tett ki, manapság 25–30 forintra rúg. Újabban mindenki a gépi betakarítást veszi célba, ezért általánossá vált, hogy a meggyet magas törzsre metszik. Kézzel szedett száras meggyből csak kevés jön össze, azt pedig elviszi a román piac. Viszont ez a vevőkör őrületesen kiszámíthatatlan.

Az almánál az ipari fajták dominálnak, a területnek és a termésnek is a 70 százalékát teszik ki.

Sarkalatos kérdés a termelési költségek minél erőteljesebb leszorítása, mert a piacon óriási a verseny. Ehhez Keczkó Péter annyit tett hozzá némi malíciával: legalábbis ezt a nagy piaci túlkínálatot igyekszik elhitetni velünk a feldolgozóipar.

Az almánál is rákényszeríti az élet a termelőket, hogy a lehető legkevesebb kézi munkaerőt alkalmazzák, és gépesítsenek helyette. A napszám óránként 1000 forint Nagycserkeszen és környékén, amihez még hozzá kell venni a napi 500 forint mezőgazdasági bejelentési díjat. Naponta jellemző a 8 órás munkaidő, de idényben a
12 órás műszak is gyakori.

z itteni munkavállalók, napszámosok, betanított munkások sajnos elég gyakran önkényesen értékelik a munkát vagy a munkaidő hosszát. Akinek elmegy tőle a kedve, befejezi és otthagyja őket napközben.

A léalma hektáronkénti termésátlaga eléri a 40–50 tonnát a Penta TÉSZ termelői körében. Ne feledjük, öntöznek, és az utóbbi idők szakmai fejlesztésének hatása is meglátszik. Nyíregyházáról arrafelé tartva bizony több olyan almaültetvényt lehet látni, amelyik jégvédő hálóval van felszerelve, és a csepegtető öntözés is ott van mellette.

Az alma önköltsége fontos kérdés – lenne. De nehezen értelmezhető, ugyanis ha az utóbbi 5 év felvásárlási árait nézzük, akkor a következő adatsort kapjuk. Míg 2016-ban 1 kilogramm almáért 25 forintot adott a feldolgozó, addig 2017-ben 60 forintot, majd 2018-ban jött a feketeleves: a szövetkezetnél 20 forintos értékesítési átlagár alakult ki! Tavalyelőtt már 36 forintot, tavaly pedig 40 forintot adtak nettóban az alma kilójáért. Tehát aki ebből csak egyszerűen átlagot számít, az nem biztos, hogy helyesen jár el. Ezek az adatok azért torzítanak, mert ha nagyon olcsón kérik az almát, akkor nem éri meg leszedni és beszállítani. Az valós veszteség. Ha pedig jó az ára – akár 40, akár 60 forint –, olyankor az alma csak keveset termett, vagyis nem volt mit beszállítani, azaz árbevétel se keletkezett elegendő.

Az alma termelési költségei közül a betakarításnak a legnagyobb az aránya, a költség 30–40 százalékát teszi ki. Ma már big-bag zsákba szedik a léalmát, ömlesztve szállítják a feldolgozóba.

Tavaly olyasmi történt, amire kevesen számítottak ebben a szakmában: a hajdúsámsoni és a nagykállói léalma-feldolgozók annyit sem tudtak felvásárolni, amivel a gyártást be tudták volna indítani.

Nem lehetett almát venni. A tavaszi fagyok sorozata nagyon keresztbe tett ennek a gyümölcsnek.

A Penta TÉSZ a szokásos mennyiségnek csupán a felét értékesítette 2020-ban, egészen pontosan 7160 tonnát. Az ipari alma 95 százalékban belföldi feldolgozókhoz került. Ebben a mátészalkai ESZAT Kft., a vajai Döhler Kft. és a Rauch Kft. bizonyultak meghatározónak. Az export a lengyelekhez ment, mert Nagycserkesz közelebb van Lengyelország déli határához, mint a lengyel almatermesztők egy része, és tőlük korábban megkezdhetik az alma beszerzését. Akadt olyan évük, amikor az összes termés 35 százalékát a lengyel piacra szállították. A léalma betakarítását augusztus 20. után kezdik el a Príma és a Gála fajtákkal. Ez a munka eltart november 20-ig, amikor az Idareddel és a Starking típusú almákkal fejezik be az alma szedését.

A nagycserkeszi Penta TÉSZ sikeres vállalkozás, eredményesen működik. Ennek egyik bizonyítéka, hogy forgóeszközhitel nélkül gazdálkodnak. Mindehhez szükség volt arra, hogy az elmúlt 20 éves tevékenységük során kiismerjék, melyik cég megbízható és fizetőképes vásárló. Ők csakis ilyeneknek adnak el gyümölcsöt. Alkalmanként előfordulhat valamelyik vevőjüknél némi gond, de a kapcsolat fenntartása miatt a partnerséget folytatják.

A tagság megbízik a szövetkezetben, tudja, hogy oda szállíttatnak, ahova lehet és szabad.

Az elszámolás a termelő és a Penta ügye, hiszen az érdekek teljesen megegyeznek. Két évtized alatt kialakult a bizalom, ami az eredményes hosszú távú kapcsolatokban minden mást megelőz.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság