0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kutyalelövési jogi ismeretek

Egyre több hírt hallani vadászterületen történő kutyaelejtésről. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Mikor ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?

A vadászati törvény 37.§ 4. bekezdése szerint kutya elejtése kizárólag vadászterületen történhet, és csakis vadász által.

A kutya elejtése minden esetben a vadállomány védelme érdekében lehetséges, a lövést pedig csak akkor lehet elengedni, ha nem deríthető fel a kutya tulajdonosa,

továbbá az adott kutya éppen a vadat űzi vagy elejti, és annak az űzött vagy elejtett vadnak a sérelme másként nem hárítható el.

Ezen kritériumoknak az együttes megléte szükséges ahhoz, hogy a vadász élhessen kutyaelejtési jogával.

Tehát kutyát csak vadászterületen lehet elejteni. Vadászterület minden olyan 3000 hektár kiterjedésű terület, ahol a két szemben lévő oldaltávolság eléri a 3000 métert, és független a művelési ágtól. A kutyatartók, ha szükségét érzik, a vadászati hatóságtól kideríthetik, hogy a kutyájával rendszeresen látogatott terület vadászterületnek minősül-e.

Mivel a kutya a gazdának a tulajdona, így ha a tulajdonában károkozás történik, az polgári igényként érvényesíthető.

A károsult mindenképpen vegye fel a vadásszal vagy az ottani vadásztársasággal a kapcsolatot – általában a problémát per nélkül tisztázni lehet.

Ha mégsem, kártérítési pert indíthat a károsult, amelyek többségében elhúzódó, rendkívül költséges perek lesznek (akár több százezres szakértőivélemény-költséggel).

A vadász a törvényben foglalt szabályok megsértése mellett történő kutyaelejtése további két tényállás alkalmazhatóságát vonhatja magával: az egyik az állatkínzás, a másik a foglalkozás körében elkövetett bűncselekményi tényállás.

Állatkínzást azt követ el, aki gerinces állatot gondatlanságból oly módon bántalmaz, hogy az az állat egészségromlását vagy pusztulását okozza.

Ez esetben, a törvény alapján, az illető kettő évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A foglalkozás körében elkövetett büntető tényállás esetében, ha valaki a foglalkozására vonatkozó szabályokat oly módon szegi meg, hogy azzal mások testi épségét, életét veszélynek teszi ki, akkor egy évig terjedő szabadságvesztéssel terjedő bűncselekményt követ el.

A vadász mellett a kutyatartónak is tisztában kell lennie a rá vonatkozó szabályokkal.

Ebből az egyik, ami a vadászati törvény 28.§ paragrafusában szerepel:

„Vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni”.

Tilos továbbá vadászaton kívül a vad fennmaradását veszélyeztetni; valamint a vad búvó, lakó, táplálkozási, szaporodási vagy költési helyét bármilyen módon zavarni.

Tehát korántsem céltalan az a szabály, hogy vadászterületre kutyát kizárólag pórázzal lehet kivinni – ez a vad védelmét szolgálja, és ez minden magyar állampolgár kötelessége!

Aki póráz nélkül viszi ki kutyáját, természeti, természetvédelmi vagy vadászterületre, az szabálysértést követ el, mely 150 000 forint bírsággal büntetendő.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu