Back to top

Kutyalelövési jogi ismeretek

Egyre több hírt hallani vadászterületen történő kutyaelejtésről. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartó és a vadász a rá vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Mikor ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?

A vadászati törvény 37.§ 4. bekezdése szerint kutya elejtése kizárólag vadászterületen történhet, és csakis vadász által.

A kutya elejtése minden esetben a vadállomány védelme érdekében lehetséges, a lövést pedig csak akkor lehet elengedni, ha nem deríthető fel a kutya tulajdonosa,

továbbá az adott kutya éppen a vadat űzi vagy elejti, és annak az űzött vagy elejtett vadnak a sérelme másként nem hárítható el.

Ezen kritériumoknak az együttes megléte szükséges ahhoz, hogy a vadász élhessen kutyaelejtési jogával.

Tehát kutyát csak vadászterületen lehet elejteni. Vadászterület minden olyan 3000 hektár kiterjedésű terület, ahol a két szemben lévő oldaltávolság eléri a 3000 métert, és független a művelési ágtól. A kutyatartók, ha szükségét érzik, a vadászati hatóságtól kideríthetik, hogy a kutyájával rendszeresen látogatott terület vadászterületnek minősül-e.

Mivel a kutya a gazdának a tulajdona, így ha a tulajdonában károkozás történik, az polgári igényként érvényesíthető.

A károsult mindenképpen vegye fel a vadásszal vagy az ottani vadásztársasággal a kapcsolatot – általában a problémát per nélkül tisztázni lehet.

Ha mégsem, kártérítési pert indíthat a károsult, amelyek többségében elhúzódó, rendkívül költséges perek lesznek (akár több százezres szakértőivélemény-költséggel).

A vadász a törvényben foglalt szabályok megsértése mellett történő kutyaelejtése további két tényállás alkalmazhatóságát vonhatja magával: az egyik az állatkínzás, a másik a foglalkozás körében elkövetett bűncselekményi tényállás.

Állatkínzást azt követ el, aki gerinces állatot gondatlanságból oly módon bántalmaz, hogy az az állat egészségromlását vagy pusztulását okozza.

Ez esetben, a törvény alapján, az illető kettő évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A foglalkozás körében elkövetett büntető tényállás esetében, ha valaki a foglalkozására vonatkozó szabályokat oly módon szegi meg, hogy azzal mások testi épségét, életét veszélynek teszi ki, akkor egy évig terjedő szabadságvesztéssel terjedő bűncselekményt követ el.

A vadász mellett a kutyatartónak is tisztában kell lennie a rá vonatkozó szabályokkal.

Ebből az egyik, ami a vadászati törvény 28.§ paragrafusában szerepel:

„Vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni”.

Tilos továbbá vadászaton kívül a vad fennmaradását veszélyeztetni; valamint a vad búvó, lakó, táplálkozási, szaporodási vagy költési helyét bármilyen módon zavarni.

Tehát korántsem céltalan az a szabály, hogy vadászterületre kutyát kizárólag pórázzal lehet kivinni – ez a vad védelmét szolgálja, és ez minden magyar állampolgár kötelessége!

Aki póráz nélkül viszi ki kutyáját, természeti, természetvédelmi vagy vadászterületre, az szabálysértést követ el, mely 150 000 forint bírsággal büntetendő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…