Back to top

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Egészséges fák esetében ugyanakkor a szórványgyümölcsösök jelentős hozamot eredményezhetnek, ám ennek alapvető követelménye a rendszeres és szakszerű metszés.

A stuttgarti Hohenheim Egyetem kezdeményezése a mesterséges intelligencia segítségével kívánja támogatni a fák gondozását.

David Rei­ser, az Agrártechnikai Intézet munkatársa olyan önállóan működő robot kifejlesztésén dolgozik, amely képes lesz átvenni a fák metszési munkáinak nagy részét. A szórványgyümölcsösök Németországban és más európai országokban is elválaszthatatlan részei a vidéki tájképnek, ugyanakkor értékes rendeltetésük is van; fontos szerepet játszanak a régi fajok és fajták génmegőrzésében, a gyümölcsösökben élő mintegy ötezer állat- és növényfajjal a biodiverzitás fenntartásában, védik az élőhely talaját és vízháztartását, így az éghajlatváltozás következményeinek mérsékléséből is kiveszik a részüket.

Sok helyen elmarad 

A szórványgyümölcsösök gazdasági szerepe a feldolgozóipar szempontjából igen nagy: a németországi szórványgyümölcsösök évente 0,5-1 millió fa terméséből készítenek gyümölcslevet.

A robot mozgatható karjára szerelt teleszkópos láncfűrész a kívánt helyen vágja el az ágat
Fotó: Universität Hohenheim/Emilie Jung

Ennek ellenére a gyümölcsösök száma és mérete évek óta csökken, részben gazdasági okok, részben az állományok nem megfelelő gondozása miatt,

ami egyértelműen lerövidíti a gyümölcsfák életét. Rendszeres metszéssel a fák sokáig egészségesek maradnak, hosszú életűek lesznek.

Egészséges és tartós korona csak szakszerű metszéssel alakítható ki. Ez alapvetően hozzájárul a fák optimális élettartamához és termőképességéhez, és ezáltal a gyümölcsösök folyamatos fennmaradásához is. Jelenlegi felmérések szerint a szórványgyümölcsösök fáinak mintegy 80%-át egyáltalán nem metszik.

Míg napjainkban a különféle mezőgazdasági gépek, például a rázó- és a betakarítógépek nagy szolgálatot tesznek a gyümölcstermesztőknek, a fák fenntartása szempontjából oly fontos metszést még mindig kézzel kell végezni.

A Hohenheim Egyetem mezőgazdasági technológiai mérnöke, David Reiser, Jonas Straub doktorandusszal és Jonas Boysen kutatási asszisztenssel együtt megalkotta azt az önállóan működő robotot, amely felismeri az egyes fák koronáját.

A fejlesztési projektet a Baden-Württemberg Alapítvány posztdoktori pályázati programjának közel 113 ezer eurós támogatása tette lehetővé.

Felismeri a fa koronáját

A három kutató egy már meglévő ipari gyártósoron használt mobil robot-prototípusra szerelt fel robotkarokat. Ez a csuklókaros robot szabadon mozgatható minden irányban, így a hatósugarán belüli bármely pont vezérelhető.

A kar speciális érzékelőkkel van felszerelve, amelyek segítenek eligazodni és felismerni a fákat és azok koronaszerkezetét. Mialatt a robot körbejárja a fákat, az úgynevezett LiDAR szkenner segítségével rögzítik a fák háromdimenziós szerkezetét.

A radarhoz hasonlóan a lézer leolvassa, letapogatja a környezetet és megméri a tárgyaktól való távolságot.

A sok egyedi távolságmérésből pontfelhő jön létre a számítógépen, amely végül a fa háromdimenziós szerkezetét ábrázolja.

A szórványgyümölcsösök a leggazdagabb fajösszetételű biotópok közé tartoznak Közép-Európában
Fotó: Universität Hohenheim/Dorothea Elsner

Önállóan fog dolgozni

A robot egy teleszkópos rúdra szerelt kis láncfűrész, ami egy irányított kar segítségével oda helyezhető, ahol alakításra van szükség. Ennek a bonyolult folyamatnak a programozását végzik jelenleg, hiszen egy fa metszése ön­magában is tudomány. A fafajtól és a céltól függően a metszést nagyon különböző módon lehet elvégezni. Néha például a vezérágat érintetlenül kell hagyni és csak az oldalágakat kell metszeni. Más esetekben éppen a vezérágat kell visszavágni, hogy dús elágazásra késztessük a fát. A felhasználó részére biztosítani kell ezeket a választási lehetőségeket.

A robotot egyelőre kézi erővel kell a fákhoz és az egyes metszési pontokhoz vinni.

A hosszú távú cél azonban az, hogy teljesen önállóan működjön a gyümölcsösben, és hétméteres magasságig képes legyen az ágak eltávolítására.

A szórványgyümölcsösök változatos megjelenése különleges kihívást jelent a kutatóknak. Annak érdekében, hogy ott teljesen önállóan működő robotokat használhassanak, még mindig sok innovatív fejlesztési munkára van szükség.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/Universität Hohenheim
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

A francia kormány egymilliárd euróval segíti a fagykárt szenvedett gazdákat

Egymilliárd euróval segíti a francia kormány azokat a gazdálkodókat, akiket a leginkább sújtottak a tavaszi fagyok, az áprilisi, szokatlanul hideg időjárás.