Ambrózy Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytudományok Doktori Iskola PhD faital hallgatója azt kutatja, hogy a fotoszelektív árnyékoló hálók használata a hazai klimatikus viszonyok között mennyire alkalmazhatók hatékonyan.
A fiatal kutató kísérletei során a termesztésben egyre nagyobb teret hódító kápia paprika legfontosabb értékmérő tulajdonságait, így a termésmennyiséget és minőséget, a C-vitamin-tartalmat és a piros színért felelős karotinoidok mennyiségét vizsgálta annak függvényében, hogy a termesztés során zöld, piros, sárga, rózsaszín vagy fehér hálót alkalmaztak a növények árnyékolására.
A kutatási eredmények azt igazolják, hogy a kápia szabadföldi termesztéséhez a sárga színű árnyékoló háló javasolt, mivel ennek használata szignifikánsan magasabb termésmennyiséget eredményezett, a rózsaszín háló ugyanakkor a C-vitamin-tartalmat serkentette.
Érdekes megemlíteni, hogy a termesztők által preferált zöld háló negatív hatást gyakorolt a termésmennyiségre, ugyanakkor a bogyók minőségére pozitívan hatott. A piros háló viszont a duplafalú fóliával együtt már túl sok fényt szűrt meg, az így termesztett kápiák C-vitamin- és karotinoid-tartalma egyértelműen alacsonyabbnak bizonyult, és a termésmennyiség is alacsonyabb lett.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az árnyékoló háló nem befolyásolja a Kárpia- és Karpex-hibridek összes karotinoid-tartalmának alakulását (szabadföldi termesztésben) a hazai éghajlati viszonyok mellet.
További érdekesség, hogy a napégett bogyó egészséges szövetei és az ép bogyók szövetei között nem volt különbség a C-vitamin-tartalmat tekintve, tehát a C-vitamin szintézisét összességében az erős sugárzás nem zavarja meg.
Ambrózy Zsuzsanna végeredményben a Karpex-hibridet ajánlja a paprikatermesztőknek a Kárpia-paprikával szemben.
Ugyanis a hibrid több piacképes termésmennyiséget ad, és a bogyók átlagtömege is nagyobb, mint más hibridé. Ugyanakkor a Karpex fogékonyabb a betegségekre, míg a Kápia repedésre hajlamosabb.
