0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nélkülözhetetlen adatszolgáltató

Minden minisztériumnak szüksége van egy háttérintézményre, amely elemzési kapacitásával megfelelő alapot nyújt a szakpolitikai döntésekhez. Egy független intézményre, amely összegyűjti, feldolgozza az adatokat, hogy információkat szolgáltasson – a nagy részét publikusan, kisebb részét szakpolitikai elemzés céljából, nyilatkozta lapunknak Juhász Anikó, az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. megalapításáról.

Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára 1997-ben a cég jogelődjénél kutatóként kezdte a pályáját, és főigazgatójaként zárta azt, majd ezt cserélte 2018-ban minisztériumi pozíciójára.

Az intézet egyik legnagyobb és legfontosabb jelenlegi feladatának a 2023-as új KAP tervezése mellett az átmeneti évekre (2021 és 2022) készített döntés-előkészítő anyagok kidolgozását, valamint a válsághelyzetben különösen fontos gyors piaci és árinformáció-szolgáltatást nevezte.

Mint ismeretes, a több mint 60 éves szakmai múltú Agrárgazdasági Kutató Intézetre alapozva hozta létre az Agrárminisztérium 2021. február 1-jei hatállyal a XXI. század agrárgazdaságának kihívásaira választ adó, gazdasági társaságként működő Agrárközgazdasági Intézetet.

Az új intézetben a folytonosságot a tapasztalt szakembergárda és dr. Goda Pál képviseli, aki 2019-től az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója, jelenleg az intézet jogutódjaként működő Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója.

Az új forma mellett több érv is szólt, mondta el Juhász Anikó, hozzátéve, hogy a döntéskor még nem tudták, hány átmeneti évvel kell számolni a Közös Agrárpolitika két költségvetési ciklusa között. (Megjegyzendő, hogy az új KAP rendeletei még mindig váratnak magukra. A szerk.)

Modellváltás

Az új Közös Agrárpolitika tervezése 2018-ban kezdődött, és már 2019-ben elemzéseket készítettek, illetve 19 ágazati workshopot tartottak. Mára ismertté váltak az új KAP specifikus céljai, és az intézetnek így 9+1 célterület helyzetfeltárását kell elvégeznie. Ez a pluszfeladat többleterőforrásokat igényel, ezért választották a gazdasági társasági formát a költségvetési keretek helyett, akkor ugyanis csak állandó dolgozói létszámmal dolgozhattak volna.

A modellváltás mellett szólt az is, hogy az elmúlt időszakban számos közvetlen brüsszeli kutatási forráslehetőség jelent meg a kormányzati háttérintézmények számára (Horizon Europe), szakpolitikai háttérelemzések készítésére.

A Horizon Europe program keretében ön­költség alapon, az elvégzett munkát lehet elszámolni, és a Bizottság ezért fizet, magyarázta a helyettes államtitkár. A források lehívását úgy lehet növelni, ha nemzetközileg is elismert, neves kutatókat tudnak megnyerni egy-egy pályázathoz.

Egy gazdasági társaságnak lehetősége van arra, hogy akár átmeneti jelleggel, egy-egy projektre nemzetközileg is elismert kutatókat alkalmazzon, hasonlóan, mint a modellváltó egyetemeknél – mondta el Juhász Anikó. Az AKI 2015-ben kezdte el ezen a területen a stratégiai építkezést, akkor mindössze egy nemzetközi pályázata volt.

Mára a kitartó munka beérett, és meghozta gyümölcsét, több mint tíz futó pályázata van az intézetnek, továbbá képessé vált vezető szerep betöltésére is.

Ez egy bizalmi kör. Ha egy ilyen konzorciumban sikerül szakmailag előrébb kerülni, a szakértőtől a feladatvezetőig, a munkacsoport-vezetőtől a konzorciumvezetőig, a haladás az elhozható összeg nagyságában is megnyilvánul. – Végül is egyebek mellett e speciális réspiac miatt döntöttünk a modellváltás mellett. Az intézet a nemzetközi pályázatokon jobb feltételekkel tud részt venni ilyen keretek között – mondta Juhász Anikó.

Köz- és állami feladatok

A pályázati forrásokon túl, természetesen továbbra is részesül költségvetési finanszírozásban az intézet, amely a köz- és állami feladatok ellátását biztosítja. Ilyen például a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) és a Tesztüzemi Információs Rendszer, továbbá statisztikai szolgáltatásokat is nyújt az AKI az Országos Statisztikai Alapprogram keretében. Ugyanis számos mezőgazdasági adatot az AKI gyűjt a KSH részére, így az agráradatok tekintetében az intézet az egyik legnagyobb statisztikai adatgazda.

Ezeken kívül számos olyan tématerülettel is foglalkozik az intézet, amelyek ezekre az adatokra épülnek.

Egy részük több éves átfogó kutatás, másokra egyfajta ad hoc rendelkezésre állás keretében van szüksége szinte minden évben a minisztériumnak és az ágazat egyéb szereplőinek. Ezek közül most a Közös Agrárpolitika és a vonatkozó stratégiák tervezése a legfontosabb. Erre komoly összeg szerepel az AKI költségvetésében, és a feladatai oroszlánrészét is ez teszi ki.

Rendelkezésre állás

A Közös Agrárpolitika és az uniós Zöld Megállapodás elvárásai kapcsán megszaporodó feladatok miatt más háttérintézményekkel is támogatói szerződése van a minisztériumnak. Ezek mind a mezőgazdasági ágazat környezeti megfelelését szolgálják valamilyen formában. Egy részükre a Bizottsággal való tárgyalások miatt van szükség, más részükre a termelői megfelelés elősegítéséhez. Csak ezeknek az adatoknak a birtokában tudnak kidolgozni olyan jó gyakorlatokat, amelyek ismeretében a termelők eleget tudnak tenni az előírásoknak.

Például az üvegházhatású gázok és az ammónia kibocsátásának csökkentése ilyen terület, de sok mindenre készülni kell még a jövőben, a talajvédelemtől elkezdve az antimikrobiális rezisztencián át a növényvédőszerhasználat-csökkentésig – mondta Juhász Anikó.

Jelenleg, a 2023-tól induló új KAP tervezése mellett, az átmeneti évek (2021 és 2022) uniós vidékfejlesztési forrásainak döntéstámogatása, valamint a válságkezelésben kiemelten fontos gyors piaci és árinformáció szolgáltatása is az AKI feladata. Ez azért sem egyszerű, mert egyszerre kell tervezni a jelenlegi vidékfejlesztési források növelését a következő program kidolgozásával, mondta el lapunknak a helyettes államtitkár.

„Gyorsan kell nagy mennyiségű információt szolgáltatniuk, például az elmúlt hónapban legalább 10–15 ad hoc felada­tot kellett elvégezniük, ami nemcsak pluszterhelést jelent, hanem szinte állandó rendelkezésre állást követelt.

Például heti, a fontosabb termékpályákat egyszerre bemutató piaci és árinformációs adatszolgáltatást vezettek be a válság ágazatra gyakorolt hatásának nyomon követésére, vagy például egységköltségeket számolnak az új vidékfejlesztési felhívásokhoz, ezzel segítve a minél egyszerűbb pályázatok megjelenését” – mondta el az aktuális feladatokról Juhász Anikó.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság