Back to top

A fűrészporból készült műanyag hamarabb lebomlik, mint a kőolajból készült

Még ha biolgiailag lebomlik is egy műanyagszatyor, az több száz évig tart. Kivéve, ha fűrészporból készült. Amerikai tudósok olyan műanyagot állítottak elő, amely a szabadban két hét után már darabokra esett és három hónap múltán teljesen elbomlott.

Fotó: pixabay.com
A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan

fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható.

A csapat megtalálta a módját, hogy a fa porózus anyagát a víznél sűrűbb szilárd anyagok keverékévé alakítsa. Ehhez a fűrészport vagy forgácsot finom porrá őrölték, egy biológiailag lebomló és újrahasznosítható oldószerrel lebontották. Ezt a barna „löttyöt” kiszárítva nagy mechanikai szilárdságú, könnyen önthető és hengerelhető, folyadékokat stabilan megtartó és UV-álló anyagot kaptak, amely ráadásul biológiailag lebontható és újrafeldolgozható, és alacsonyabb életciklus-környezeti hatással bír, mint a kőolajalapú műanyagok.

Még egy lépéssel tovább menve a kutatók összehasonlították a bioplasztik környezeti hatását a szokásos műanyagéval úgy, hogy bioplasztik lapokat temettek a föld alá.

Két hét múlva a lap már összetöredezett, három hónap múlva pedig teljesen lebomlott. Ez azért sokkal rövidebb, mint néhány száz év!

A folyamat oda vissza működik: fából lötty, majd műanyag majd az utóbbi lebomlik és erdő ő belőle
A folyamat oda vissza működik: fából lötty, majd műanyag majd az utóbbi lebomlik és erdő ő belőle
Fotó: Nature archív

És ha ez még nem lenne elég, akkor a lebomlott bioműanyag folyékony formában visszanyerhető és újra felhasználható.

„Számomra ettől igazán jó ez a műanyag: maradék nélkül újrahasznosítható vagy biológiailag lebomlik. Minimalizáltuk a természetbe kerülő anyagokat, illetve a hulladékot.”

- mondja Yuan Yao, az YSE ipari ökológia és fenntartható rendszerek adjunktusa, a cikk társszerzője.

fenyőerdő
fenyőerdő
Fotó: pixabay.com
A bioműanyag gyártásának árnyoldala, hogy a nagyüzemi gyártáshoz hatalmas mennyiségű fára van szükség, erdőket kell kivágni. A kutatók erre is keresik a megoldást: szorosan együttműködnek egy erdei ökológussal olyan erdőszimulációs modellek létrehozása érdekében, amely összeköti az erdők növekedési ciklusát a gyártási folyamattal.

Amennyiben a gyártás környezetkárosítás nélkül megoldható, akkor a műanyag zacskókat vagy nagy műanyag burkolólapokat bioműanyagra lehet cserélni,

ezzel drasztikusan minimalizálva a műanyagszennyezést.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.