Back to top

A fűrészporból készült műanyag hamarabb lebomlik, mint a kőolajból készült

Még ha biolgiailag lebomlik is egy műanyagszatyor, az több száz évig tart. Kivéve, ha fűrészporból készült. Amerikai tudósok olyan műanyagot állítottak elő, amely a szabadban két hét után már darabokra esett és három hónap múltán teljesen elbomlott.

Fotó: pixabay.com
A Nature Sustainability folyóiratban közzétett eredmények szerint Yale School of Environment és a Marylandi Egyetem tudósai olyan

fafeldolgozási melléktermékek, forgács vagy fűrészpor alapú műanyagot fejlesztettek ki, amely biológiailag lebomlik és újrafeldolgozható.

A csapat megtalálta a módját, hogy a fa porózus anyagát a víznél sűrűbb szilárd anyagok keverékévé alakítsa. Ehhez a fűrészport vagy forgácsot finom porrá őrölték, egy biológiailag lebomló és újrahasznosítható oldószerrel lebontották. Ezt a barna „löttyöt” kiszárítva nagy mechanikai szilárdságú, könnyen önthető és hengerelhető, folyadékokat stabilan megtartó és UV-álló anyagot kaptak, amely ráadásul biológiailag lebontható és újrafeldolgozható, és alacsonyabb életciklus-környezeti hatással bír, mint a kőolajalapú műanyagok.

Még egy lépéssel tovább menve a kutatók összehasonlították a bioplasztik környezeti hatását a szokásos műanyagéval úgy, hogy bioplasztik lapokat temettek a föld alá.

Két hét múlva a lap már összetöredezett, három hónap múlva pedig teljesen lebomlott. Ez azért sokkal rövidebb, mint néhány száz év!

A folyamat oda vissza működik: fából lötty, majd műanyag majd az utóbbi lebomlik és erdő ő belőle
Fotó: Nature archív

És ha ez még nem lenne elég, akkor a lebomlott bioműanyag folyékony formában visszanyerhető és újra felhasználható.

„Számomra ettől igazán jó ez a műanyag: maradék nélkül újrahasznosítható vagy biológiailag lebomlik. Minimalizáltuk a természetbe kerülő anyagokat, illetve a hulladékot.”

- mondja Yuan Yao, az YSE ipari ökológia és fenntartható rendszerek adjunktusa, a cikk társszerzője.

fenyőerdő
Fotó: pixabay.com
A bioműanyag gyártásának árnyoldala, hogy a nagyüzemi gyártáshoz hatalmas mennyiségű fára van szükség, erdőket kell kivágni. A kutatók erre is keresik a megoldást: szorosan együttműködnek egy erdei ökológussal olyan erdőszimulációs modellek létrehozása érdekében, amely összeköti az erdők növekedési ciklusát a gyártási folyamattal.

Amennyiben a gyártás környezetkárosítás nélkül megoldható, akkor a műanyag zacskókat vagy nagy műanyag burkolólapokat bioműanyagra lehet cserélni,

ezzel drasztikusan minimalizálva a műanyagszennyezést.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Középiskolai tankönyv készült a fenntarthatóságról

Zöld Föld címmel tankönyv készült a kilenc-tizedikesek számára a fenntarthatóságról, amely az első lépés lehet afelé, hogy az ökológia önálló tantárggyá váljon. Egyebek mellett erről beszélt Áder János köztársasági elnök az idei Fenntarthatósági Témahetet megnyitó online tanórán.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Lehet, hogy szúnyogok és bolhák terjesztik az afrikai sertéspestist?

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.