Back to top

Meddig élnek a társállatok?

A címben feltett kérdésre csak hozzávetőleges választ lehet adni. A szakirodalomban (nem beszélve az internetes bejegyzésekről) gyakran egymásnak ellentmondó adatok látnak napvilágot. Az egyik legjobb példája ennek a degu.

Ez a kisrágcsáló az 1980-as évek második felében jött divatba, s a várható élettartamát akkor az angol és német nyelvű szakirodalomban többnyire tíz évben határozták meg. (Akkoriban nálunk még nem lehetett róla olvasni.) Ma pedig már jól tudjuk, hogy megfelelő tartás mellett is csupán fele ennyi ideig él.

Ha kisállatot választunk egyáltalán nem mindegy, hogy újdonsült lakótársunk meddig lehet a család kedvence.

Nagyon sokszor gyermekünk unszolására kerül hozzánk egy-egy pikkelyes, tollas vagy szőrös állat. Ilyenkor már azt is előre tudjuk, hogy csemeténk egy idő után vélhetően ráun új barátjára, így a vele kapcsolatos teendők részben vagy egészen ránk hárulnak. Ha hosszú életű kisállatról van szó, akkor a kedvenccel együtt töltött idő akár egy évtizednél is hosszabb lehet. Tehát bármilyen állatot is válasszunk, az első kérdésünk az kell, hogy legyen, vajon élete végéig jó gazdája leszünk-e? És csak akkor fogadjunk be bármilyen állatot, ha a válaszunk határozott igen!
A több száz éve tenyésztett kanári ma már háziállatnak tekinthető. Nem igényes, akár 10-15 évig is gyönyörködhetünk csodálatos énekében

Vásárláskor válasszunk minél fiatalabb egyedet! Persze fontos, hogy már önállóan táplálkozzon, és semmilyen tekintetben ne szoruljon szülei segítségére. A fiatal kor nem csupán azért lényeges, mert így könnyebben megszokja új környezetét – no meg minket –, hanem azért is, mert egy idősebb állatnak nehéz megbecsülni a korát.

Ha például egy négyéves zebrapintyet viszünk haza, akkor lehet, hogy már csak egy-két évig gyönyörködhetünk benne.

A kisrágcsálóknál még rosszabb a helyzet: egy kétéves arany-, vagy törpehörcsög már öregnek minősül, és maximum egy éve van hátra – ha szerencsénk van. Sok csoportban élő faj egyedeit felnőtt korban már többnyire nem, vagy csak nagy nehézségek áron lehet összeszoktani. Őket, a beltenyésztés elkerülése végett, több helyről, de még egészen fiatal korban szerezzük be!

A rövid élet titka

Ahhoz, hogy a kiválasztott kisállat elérje a fajra kiszabott élettartam felső határát, bizony sokat kell tennünk! Fontos a férőhely nagysága és berendezése, a világítás, a fényviszonyok, a hőmérséklet, sok fajnál a minél hosszabb kertben tartás, a rendszeres takarítás, alom- vagy talajcsere és az általános higiénia. Azokkal az állatokkal, amelyek igénylik a közvetlen kontaktust, minél többet foglalkozni kell (unalom elkerülése), a többieket viszont békén kell hagyni! A csoportban élő állatokat csoportban, a párban élőket párban, a magányosakat pedig egyedül kell tartani! Fontos a jó minőségű táplálék, s az, hogy az igényesebb fajok esetében is folyamatosan rendelkezésre álljon a speciális táplálék, pl. a nyílméreg békáknak az apró tücsök. Bármilyen viselkedésváltozás vagy testi tünet észlelése esetén rögvest állatorvos segítségét kell kérni!

Jó példa a görög teknős

A választásnál azt is tudni kell, hogy állatunk a természetből került hozzánk vagy fogságban született. Ne vegyünk semmilyen körülmények között vadonból származó állatot! Egyfelől azért, mert akkor támogatnánk azt a nemzetközi állatkereskedelmet, amelynek során jó, ha minden tizedik állat jut el élve az európai kereskedőig. Másfelől egy vadon fogott állat sokkal kényesebb, mint a nálunk született vagy tojásból kikelt fajtársa. Jó példa erre a görög teknős.

Amíg el nem indult a mesterséges, nagyarányú tenyésztése, addig sanyarú sors várt a hazánkba érkezett páncélosokra.

Terráriumban nem érezték jól magukat (hozzáteszem a tenyésztettek sem!), a kertben nehezen akklimatizálódtak, és a klímánkat sem igazán kedvelték. Találóan ír róluk Konrad Lorenz világhírű könyvében, a Salamon Király gyűrűjében, melyet kötelező olvasmánnyá kellene tenni minden állattartó számára: „Megtévesztő módon azonban főként olyan állatokat neveznek »tarthatónak«, amelyek voltaképpen csak szívós természetűek, magyarul mondva: hosszú időbe telik, míg végleg elpusztulnak. Klasszikus példája a »tartható«, de valójában csak szívós természetű és korántsem igénytelen állatnak a görög teknős. Igaz, hogy még a nem hozzáértő állattartó biztosította életfeltételek mellett is eltart három, négy, esetleg több évig, mire igazán, véglegesen és visszavonhatatlanul kimúlik, de alapjában véve már a »tartás« első napján haldokolni kezd.”

A Nobel-díjas professzor hozzátette, hogy tudomása szerint a mi éghajlatunkon még senki sem tenyésztett görög teknőst.

Nos, a könyv megjelenése óta szerencsére már hazánkban is nagy számban szaporítják a görög teknősöket, akad 3. generációs példány is. Így, ha számukra a kertben egy kis kifutót építünk, teleltetjük őket és sok zöldtakarmányt kapnak, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy 40-60, vagy – egyes szakirodalmak szerint – akár száz évig is eléljenek. Érdemes megjegyezni, hogy az említettek nemcsak a görög-, hanem a mór- és a szegélyes teknősökre is vonatkoznak. Ám ahhoz, hogy ma már ilyen jól szaporodnak az európai szárazföldi teknősök, valószínűleg nagyban hozzájárult a globális felmelegedés is.

A tengerimalac a gyerekek nagy kedvence. Ám mivel viszonylag hosszú életű, gondozása később a szülőkre hárul

Szomorú, de hasonlóképpen sok ezer, tán több tízezer – több fajhoz tartozó – ékszerteknős pusztult el, amikor még nagy számban, felettébb olcsón lehetett kapni őket. Az ékszerteknősök is a már említett „szívós”, de nem igénytelen kategóriába tartoznak.

Kicsiny akvaterráriumukat hamar kinövik, feltéve, ha a rossz táplálás ellenére erre van még lehetőségük.

Azonban tágas helyen, nyáron lehetőleg a kertben tartva, megfelelő koszt mellett 20-30 (ritkán 75) évig is elélnek.

Tollas matuzsálemek

A múlt század vége felé nagy volt a kereslet a nagytestű papagájokra. Ez az igény azóta jócskán megcsappant, hiszen nem csak zajosak és nagy férőhelyre van szükségük, hanem némelyek számára „túl sokáig” élnek. Ez utóbbi állítás viszont sajnos csak részben igaz. Mivel hallatlanul intelligens madarakról van szó, az amazonok, jákók vagy éppen az arák várható élettartamát nagyban befolyásolja az unalom. Amennyiben naphosszat egy kicsiny kalitkában, ingerszegény környezetben kell ücsörögniük, az bizony szó szerint megölheti őket.

Pedig egy jól tartott jákó papagájt vélhetően még az unokáink is etetni fogják, lévén e madár szerencsés esetben száz évig is elélhet.

A kisemlősök várható élettartama többnyire kurtára szabott. A már említett arany- és törpehörcsögök hamar búcsút intenek e világnak, de a különféle egerek sem élnek tovább. Ha folyamatosan és sokáig szeretnénk ezek valamelyikét tartani, a legjobb, ha szaporítjuk őket, így mindig lesz utánpótlás. A bökkenő csak az, hogy nem csak annyi kölyök születik, amennyire a folyamatosság biztosításához szükségünk van, a feleslegen pedig nem egyszerű túladni.

A legnehezebb az akváriumi díszhalak várható élettartamát megbecsülni. Általában egy és tizenöt év között lakhatják akváriumunkat – persze fajtól függően. A különféle nagyon szép tenyészváltozatok általában rövidebb életűek és kevésbé szívósak, mint „hagyományos” fajtársaik. Egyébként pont az akváriumi hal az, amely gyakran, minden előjel nélkül elpusztul.

A halak hirtelen pusztulását azonban ritkán okozza betegség – hacsak egy új hallal nem hurcoltunk be valamilyen nyavalyát –, inkább az akvarista tudatlansága vagy nemtörődömsége eredményezi a galibát.

A görög teknős csak akkor lesz hosszú életű, ha kertben, vagy legalább erkélyen tartjuk. Terráriumban csak senyved
Ilyen lehet, ha túlzsúfolja az akváriumot, rosszul válogatja össze a faj- és egyedszámot, pusztulást okozhat a túletetés, amikor a sok táplálék „megbuggyantja” a vizet, vagy például a fűtő meghibásodása miatt hirtelen beállt hőmérséklet-csökkenés.

Kovács Zsolt

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

Válságban a brit sertés export

A brit Nemzeti Sertésszövetség (NPA) szerint az új Brexit-követelmények miatt képtelenség tenyészállatokat exportálni az EU-ba, ami károsítja az Egyesült Királyság sertéságazatát.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.