A 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-bírálatán 46 húshasznú tenyészet 130 egyedét mutatták be. A tenyészállatokat nemzetközi bírói csapat értékelte, a limousin és blonde d’Aquitain fajták egyedeiről francia vendégbírók mondtak véleményt.
Gilles Lequeux, az Interlim (franciaországi limousin tenyésztők egyesülete) kereskedelmi igazgatója már 14 éve részt vesz a hódmezővásárhelyi bírálaton, és látványosnak ítéli a fejlődést. Nemcsak a felvonultatott állatlétszám növekedett a kétszeresére – idén az 5 kategóriában már 30 limousin tenyészállat állt a bírálók előtt -, hanem az állatok minősége is javult, és nagy az előrelépés a felkészítésben is, nyilatkozta lapunk kérdésére. A nemzetközileg is elismert szakember szerint jó volt az idei felhozatalhoz, amelyhez ezúttal is kiváló szervezés társult, ez utóbbi egyáltalán nem marad el a franciaországi színvonaltól.
További előrelépést a megmérettetésen résztvevő állatok számának további növelése hozhat, hiszen azzal még tárgyilagosabb lehetne a bírálat, és egyúttal izgalmasabbá is tenné a versenyt. Magyarországon a limousin fajtából van a legtöbb húsmarha, annak megfelelően kellene képviselni a versenyen a fajtát. Összehasonlításul megtudtuk, hogy Franciaországban a térségi versenyeken sem ritka, hogy legalább 100 állatot neveznek be.
A győztes bika egy francia bajnokságban is versenyben lenne az első díjért
A magyar genetika kiváló színvonalát mutatja, hogy Gérad Ménard limousin törzstenyésztő és showbíró is egyetértett kollégájával, hogy a vemhes üszők kategóriájának mostani nyertese (1379 kat. sz) a francia nemzeti bajnokságon felvonultatott legalább 50 üsző középmezőnyében szerepelhetne, a hímivarú kategória itteni összetett győztese (1387 kat. sz.) viszont akár ott is az első bikák közt lehetne.
A blonde d’ Aquitaine fajtából még kevesebb tenyészállatot vonultattak fel, ezért például azonos ivarban együtt kellett értékelni a fiatal és idősebb egyedeket, ami egyáltalán nem optimális, magyarázta Raphael Beteille, a franciaországi a blonde d’ Aquitaine tenyésztők egyesülete tenyésztésvezetője. Ha hívják, szívesen visszajönne jövőre, tette hozzá, száméra azonban a legfontosabb, hogy terjedjen a fajta Magyarországon is, a tenyésztők pedig osszák meg egymással a tapasztalataikat.
Bár kiemelkedő húsminőségének köszönhetően a fajta népszerűsége, igényessége lassítja a terjedését. A környezet alapvetően behatárolja a tartási lehetőségeit, nem véletlenül hívják a blonde d’Aquitain fajtát a húsmarhák Mercedesének, magyarázta a hozzánk csatlakozott Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Blonde d’Aquitain
A blonde d’Aquitain a legfiatalabb fajták egyike Franciaországban, a tenyésztése az 1960-as években indult, három helyi fajtából hozták létre, ami még ma is látszik a homogenitásán. Ez a fajta leginkább a Pireneusokban terjedt el, illetve egy másik, kevésbé szikár, izmosabb típusa a hegység lábánál is megtalálható Bár a különbségek ma már mindinkább elmosódnak, tudható, hogy adott körülmények között melyik típust kell tovább vinni, van hová visszanyúlni a nemesítőknek.
A cél az, hogy hazánkban is legyen stabil fajtatiszta állomány, és jól haladunk e téren, mára csaknem húsz tenyészet működik. A keresztezésekben (például a magyar tarkával) is jó lenne gyakrabban használni, noha a Chalorais-val szemben hátránya, hogy a választáskori borjú rendszerint kisebb tömegű. A húsminőség azonban jobb, így végül a vágáskori kihozatal jobb.
Ha hívják, Raphael Beteille szívesen visszajönne jövőre, kifejezetten szép állatokat látott Hódmezővásárhelyen. Szerinte a magyar tenyésztők jól sáfárkodtak a megvásárolt francia genetikával.
