Back to top

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

A világ élelmiszertermelésének akár 25%-a is elveszik évente a rovarok, elsősorban a bogarak miatt. Az elmúlt 500 millió évben a bogarak sikeresen elterjedtek és alkalmazkodtak minden környezethez világszerte, és ma már minden ötödik állatfajból egyet képviselnek a Földön. Ezek a szívós kis bogarak már az ókori Egyiptomban is betörtek a magtárakba, és a tönkretették a termést.

Épp emiatt az élelmiszertermelés és a növényvédő szerek bőséges használata ma már kéz a kézben jár. 

A különböző növényvédő szerek fokozatos kivonása olyan új megoldásokat igényel, amelyek a kártevőket úgy célozzák meg és irtják ki, hogy közben nem károsítják az embereket és a hasznos rovarokat, például a méheket.

"Azzal, hogy tudjuk, mely hormonok szabályozzák a vizeletképződést, megnyílik a lehetőség a bogárhormonokhoz hasonló vegyületek kifejlesztésére, amelyek például olyan mennyiségű vizeletet képeznek a bogaraknál, hogy azok kiszáradás miatt elpusztulnak" - mondja Kenneth Veland Halberg, a Koppenhágai Egyetem biológus docense - Bár kissé ördögi dolognak tűnhet, de nincs abban semmi újdonság, hogy megpróbáljuk legyőzni az élelmiszertermelést veszélyeztető kártevőket. Egyszerűen csak megpróbáljuk ezt okosabban, célzottabban, a környezetet jobban figyelembe véve tenni, mint a hagyományos rovarirtó szerek"

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent új tanulmány azt mutatja be, hogy

a bogarak alapvetően más módon oldják meg a víz- és sóháztartásuk szabályozását, mint más rovarok. 

A kutatás szerint ez az egyedülálló veseműködés mintegy 240 millió évvel ezelőtt alakult ki, és a mechanizmus jelentős szerepet játszott a bogarak rendkívüli evolúciós diadalában.

"A mai rovarölő szerek megbénítják a rovar idegrendszerét. A probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy a rovarok idegrendszere fajonként meglehetősen hasonló. Ezeknek a rovarölő szereknek a használata a méhek és más hasznos mezei rovarok pusztulásához vezet, és más élő szervezeteket károsít" - mondja Veland Halberg.

Nem titok, hogy a bogarak gondosan szabályozott vízháztartása központi jelentőségű a túlélés szempontjából. Valójában már az ókori egyiptomiak is tudták, hogy kavicsokat kevernek a gabonaraktárakba, hogy felvegyék a harcot ezekkel a kártevőkkel. A kövek lekaparták a bogarak külső vázának viaszos rétegét, amely a folyadékpárolgás minimalizálására szolgál.

"Bár néha beletört az egyiptomiak foga is a kavicsokba, de mivel jelentősen tudták ezzel a módszerrel csökkenteni a kártevők számát, széles körben használták.

Azonban nem rendelkeztek azokkal az élettani ismeretekkel, amelyekkel mi most rendelkezünk" - mondja Veland Halberg.

A rovarirtó szerek felváltották a kavicsokat és, globális felhasználásuk mára évente nagyjából 100 milliárd dollárra tehető. Azonban ahogy a növényvédőszer-használatra vonatkozó szabályok szigorodnak, a gazdáknak egyre kevesebb lehetőségük marad a kártevők elleni küzdelemre.

"Olyan vegyületek kifejlesztésére, amelyek a kártevőket célzottan irtják, hatalmas előrelépést jelentenek. A biztonságos élelmiszertermelés nagyban függ a növényvédő szerektől.

Becslések szerint csak Európában a növényvédőszer-használat nélkül 50%-kal csökkenne az élelmiszertermelés.

Ha csak egyetlen, célzottabb termék kerülne a piacra, szinte azonnal óriási előnyökkel járna mind az élővilág, mind az emberek számára" - mondja Veland Halberg.

A bogarak elleni új vegyületek kifejlesztéséhez azonban többek között az is szükséges, hogy a vegyészek olyan új molekulát tervezzenek, amely hasonlít a bogárhormonokra. Ugyanakkor ennek a vegyületnek képesnek kell lennie arra, hogy a bogarak szervezetébe kerüljön, akár a vázukon keresztül, akár táplálkozás során.

"A bogarak vizeletképződésének megértése fontos lépés a jövő célzottabb és környezetbarátabb kártevőirtásának kifejlesztésében. Jelenleg folyamatban van a fehérjekémiai szakértők bevonása, akik segíthetnek egy mesterséges rovarhormon megtervezésében. De még elég sok munka áll előttünk, mielőtt a kártevők elleni védekezés bármely új formája napvilágot látna" - mondja Veland Halberg.

A munkához a skóciai Edinburgh-i Egyetem és a kanadai McMaster Egyetem kutatói is hozzájárultak.

MMG Direkt

Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten Viniczai Sándor, a Magyar Mezőgazdaság kiadó rovatszerkesztője beszélget Nagy Ticiána szőlész-borász mérnök szakos hallgatóval és Dusnoki Csaba agrármérnöki osztatlan szakos hallgatóval. Mindketten a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tanulnak. A teljes adást holnap, 2021.04.21-én nézheti meg a youtube csatornánkon.

De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:

MMG - Direkt röviden | A generációváltás generációk közötti ellentétekkel jár? | Teljes adás holnap!

 

Forrás: 
futurity.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

A paradicsom térhódítása az olasz gasztronómiában

Legyen szó egy pizzáról vagy egy spagettiről Olaszország legikonikusabb ételei mind tartalmaznak paradicsomot. De ez nem volt mindig így. Valójában a paradicsom csak a 19. században vált az olasz gasztronómia szerves részévé, azelőtt pedig azt gondolták erről a növényről, hogy mérgező.

Túrázás közben is óvatosan!

Borsod-Abaúj-Zemplén megyét nagyjából ezer kilométer turistaút szeli keresztül, ezek jelentős része az ÉSZAKERDŐ Zrt. által kezelt állami tulajdonú erdőterületeken halad át. Többek között ilyen az Országos Kéktúra útvonala is, mely Hollóházáról indul és a teljes szakasz negyede az erdőgazdaság illetékességi területén található.

Mi a hosszú élet titka?

Az emberek többségének az álma, hogy idősebb korában lássa felnőni az unokákat és aktívan részt vegyenek az ő életükben. Ezért is nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, aminek elengedhetetlen eleme a zöldség-, gyümölcsfogyasztás.

Szamócamálna – akkora, mint a szamóca, de málna

A Kerti Kalendárium szerkesztőségéhez érkezett a kérdés, hogy hogyan kell ápolni a szamócamálnát, latin nevén a Rubus illecebrosus málnafajt. Ez a távol-keleti növény könnyen nevelhető nálunk is, de nem különösebben jóízű. Téli hidegre nem érzékeny, talajban nem válogat, viszont nagyon szúrós és szerteágazó gyökérzetével meredek rézsűk megfogására alkalmas.