Back to top

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

A világ élelmiszertermelésének akár 25%-a is elveszik évente a rovarok, elsősorban a bogarak miatt. Az elmúlt 500 millió évben a bogarak sikeresen elterjedtek és alkalmazkodtak minden környezethez világszerte, és ma már minden ötödik állatfajból egyet képviselnek a Földön. Ezek a szívós kis bogarak már az ókori Egyiptomban is betörtek a magtárakba, és a tönkretették a termést.

Épp emiatt az élelmiszertermelés és a növényvédő szerek bőséges használata ma már kéz a kézben jár. 

A különböző növényvédő szerek fokozatos kivonása olyan új megoldásokat igényel, amelyek a kártevőket úgy célozzák meg és irtják ki, hogy közben nem károsítják az embereket és a hasznos rovarokat, például a méheket.

"Azzal, hogy tudjuk, mely hormonok szabályozzák a vizeletképződést, megnyílik a lehetőség a bogárhormonokhoz hasonló vegyületek kifejlesztésére, amelyek például olyan mennyiségű vizeletet képeznek a bogaraknál, hogy azok kiszáradás miatt elpusztulnak" - mondja Kenneth Veland Halberg, a Koppenhágai Egyetem biológus docense - Bár kissé ördögi dolognak tűnhet, de nincs abban semmi újdonság, hogy megpróbáljuk legyőzni az élelmiszertermelést veszélyeztető kártevőket. Egyszerűen csak megpróbáljuk ezt okosabban, célzottabban, a környezetet jobban figyelembe véve tenni, mint a hagyományos rovarirtó szerek"

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent új tanulmány azt mutatja be, hogy

a bogarak alapvetően más módon oldják meg a víz- és sóháztartásuk szabályozását, mint más rovarok. 

A kutatás szerint ez az egyedülálló veseműködés mintegy 240 millió évvel ezelőtt alakult ki, és a mechanizmus jelentős szerepet játszott a bogarak rendkívüli evolúciós diadalában.

"A mai rovarölő szerek megbénítják a rovar idegrendszerét. A probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy a rovarok idegrendszere fajonként meglehetősen hasonló. Ezeknek a rovarölő szereknek a használata a méhek és más hasznos mezei rovarok pusztulásához vezet, és más élő szervezeteket károsít" - mondja Veland Halberg.

Nem titok, hogy a bogarak gondosan szabályozott vízháztartása központi jelentőségű a túlélés szempontjából. Valójában már az ókori egyiptomiak is tudták, hogy kavicsokat kevernek a gabonaraktárakba, hogy felvegyék a harcot ezekkel a kártevőkkel. A kövek lekaparták a bogarak külső vázának viaszos rétegét, amely a folyadékpárolgás minimalizálására szolgál.

"Bár néha beletört az egyiptomiak foga is a kavicsokba, de mivel jelentősen tudták ezzel a módszerrel csökkenteni a kártevők számát, széles körben használták.

Azonban nem rendelkeztek azokkal az élettani ismeretekkel, amelyekkel mi most rendelkezünk" - mondja Veland Halberg.

A rovarirtó szerek felváltották a kavicsokat és, globális felhasználásuk mára évente nagyjából 100 milliárd dollárra tehető. Azonban ahogy a növényvédőszer-használatra vonatkozó szabályok szigorodnak, a gazdáknak egyre kevesebb lehetőségük marad a kártevők elleni küzdelemre.

"Olyan vegyületek kifejlesztésére, amelyek a kártevőket célzottan irtják, hatalmas előrelépést jelentenek. A biztonságos élelmiszertermelés nagyban függ a növényvédő szerektől.

Becslések szerint csak Európában a növényvédőszer-használat nélkül 50%-kal csökkenne az élelmiszertermelés.

Ha csak egyetlen, célzottabb termék kerülne a piacra, szinte azonnal óriási előnyökkel járna mind az élővilág, mind az emberek számára" - mondja Veland Halberg.

A bogarak elleni új vegyületek kifejlesztéséhez azonban többek között az is szükséges, hogy a vegyészek olyan új molekulát tervezzenek, amely hasonlít a bogárhormonokra. Ugyanakkor ennek a vegyületnek képesnek kell lennie arra, hogy a bogarak szervezetébe kerüljön, akár a vázukon keresztül, akár táplálkozás során.

"A bogarak vizeletképződésének megértése fontos lépés a jövő célzottabb és környezetbarátabb kártevőirtásának kifejlesztésében. Jelenleg folyamatban van a fehérjekémiai szakértők bevonása, akik segíthetnek egy mesterséges rovarhormon megtervezésében. De még elég sok munka áll előttünk, mielőtt a kártevők elleni védekezés bármely új formája napvilágot látna" - mondja Veland Halberg.

A munkához a skóciai Edinburgh-i Egyetem és a kanadai McMaster Egyetem kutatói is hozzájárultak.

MMG Direkt

Elindult a Magyar Mezőgazdaság új műsora, az MMG Direkt. Ezen a héten Viniczai Sándor, a Magyar Mezőgazdaság kiadó rovatszerkesztője beszélget Nagy Ticiána szőlész-borász mérnök szakos hallgatóval és Dusnoki Csaba agrármérnöki osztatlan szakos hallgatóval. Mindketten a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tanulnak. A teljes adást holnap, 2021.04.21-én nézheti meg a youtube csatornánkon.

De már most bepillanthat a beszélgetésbe – MMG Direkt röviden:

MMG - Direkt röviden | A generációváltás generációk közötti ellentétekkel jár? | Teljes adás holnap!

 

Forrás: 
futurity.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."

Csörög a növényzet a Dél-Alföldön

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szeptember 2-án tartotta hibridkukorica-bemutatóját Kiszomboron. Ez évek óta így történik. Az oda érkezőket már nem nagyon éri meglepetés, mert a helyszínt övező közel 100 kilométeres körben szinte teljesen elszáradt a növényzet, zöldet még mutatóban is alig látni.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Tippek a szamóca ideális tartósításához a MATE fiatal kutatójától

Az egészséges életmód szerves része a gyümölcsökben gazdag táplálkozás, mely többek között magas vitamin- és antioxidáns-tartalommal járul hozzá szervezetünk működéséhez. A világ egyik legnépszerűbb bogyósgyümölcse a szamóca, melynek háztartásokban és nagyüzemi szinten történő tartósítása biztosítja a kedvelt szezonális termés egész éves fogyasztását.

Uniós oltalomban részesült a Madarasi birspálinka

Az Európai Bizottság szeptember 21-én kihirdetett rendeletével a „Madarasi birspálinka” védett elnevezés lett az EU-ban. Ezzel tizenkettőre emelkedett az uniós oltalmat élvező magyar pálinka elnevezések száma.

„Nagy hiba volna elhallgatni, hogy túltermelés van”

Senki nem tudja, vagy legalábbis nem akarja elárulni, hogy mekkora is valójában a lengyelországi almatermés. Pedig nagy hiba volna elhallgatni a valóságot – idéz egy lengyel szakértőt a fruchthandel.de portál.

Gomba elleni bevonat cellulóz nanoszálakból

Megvédi a szóját a szójarozsda fertőzésétől, ha leveleit cellulóz nanoszálakkal vonják be. Erre jutottak az University of Tsukuba kutatói. Első hallásra ugyan ellentmond a józan észnek, hogy nedvszívó bevonattal óvjunk valamit a rozsdagomba ellen, de a szója és a szójarozsda esetében úgy tűnik, mégis működik.

Karalyos Gábor interjú - Kertbarát Magazin

Karalyos Gábor színésszel színházi darabokban, filmekben, televíziós sorozatokban sokszor lehet találkozni, sőt még reklámfilmekben is. Legújabban pedig egy új csatornán is egyre népszerűbb, a Vegán Hegylakó Facebook oldalán rengetegen követik a posztjait. Ezt a szerepet, mint mondja, egyedül játssza, a posztokban ő az egyedüli szereplő, sőt főszereplő, hiszen a saját életébe enged bepillantást...és további érdekes részletek derülnek ki a Kertbarát Magazin szeptember 24-én megjelenő számában.

Lassan csak a poloskák maradnak – Növényvédelmi előrejelzés 38. hét

A szeptember közepéig tartó késő nyári idő elvileg elsősorban a kártevőknek kedvezett volna, viszont azok közül sokan erre az évre már befejezték a tevékenységüket. Nem így a poloskák.