A Flora Hungaria nagybani virágpiacon rendezett Változások a technológiákban című szemináriumsorozaton Forray Alfréd foglalta össze a klímaszabályozás és a biológiai védekezés összefüggéseit. Az ideális klíma megteremtéséhez viszonylag magas, 4,5-7 méteres vápamagasságú növényházak alkalmasak, fontos feltétel a teljes felület 25-40%-os nyithatósága, és törekedni kell a gerincszellőztetésre.
Energiaernyőre is szükség van. A korábban általában használt alumíniumcsíkos ernyő akár 75%-os energia-megtakarításra képes az éjszakai órákban, ám a nyitása nagyon nehézkes. Napjainkban inkább áttetsző diffúz ernyő, valamint az AC-fólia (antikondenz fólia) használata javasolt.
A termesztőberendezés borítása lehet fólia, üveg vagy diffúz üveg. Az utóbbi hatására – a diffúz fóliához hasonlóan – a fényt a növények szórva kapják, emiatt szebbek, üdébbek lesznek. Értékes kultúrák esetében fontos a megfelelő hűtés. A Hollandiában elterjedt módszerrel ellentétben nálunk nem igazán megoldható a berendezés külső felületének a locsolása, ez túl nagy mennyiségű tiszta vizet igényelne. Itthon jellemzően a belső párásítás lehetséges, de ehhez is nagynyomású, modern párásítóra van szükség, mert a növényeket nem érheti a víz.
Hazánkban a dísznövénytermesztő berendezések többsége forráshiány miatt „patchwork” kertészet, mert a tulajdonosok az anyagi lehetőségeiktől függően általában mindig csak egy kicsit fejlesztettek. Az ilyen szétszabdalt szerkezetű termesztőberendezések korszerűsítése ma már szinte lehetetlen, vagy túlságosan drága, gazdaságtalan lenne, hangsúlyozta Forray Alfréd.
Megfelelő hőmérséklet
A klímaszabályozás célja a növények asszimilátaigényének fedezése, a túlfűtöttség vagy alulfűtöttség elkerülésével. A fotoszintézis maximumra emelésével a növény a lehető legtöbb cukrot termeli, miközben a klíma szabályozásával a reggeli harmat lecsapódását is megakadályozzuk, és így nemcsak a gombabetegségeket előzhetjük meg, hanem időt nyerünk a kultúrának is: ha nem borítja a sztómákat a kondenzvíz, harmat, akkor a növény szépen tud fejlődni, foglalta össze a szakember.
Forray Alfréd egy fontos összefüggésre is felhívta a figyelmet. Szerinte a növényház hőmérsékletét fényfüggővé kell tenni, mivel a decemberi gyenge, 100-150 Joule besugárzás mellett más hőmérsékletet érdemes tartani, mint a nyári, akár 3000 Joule besugárzásnál. Mivel a növény fejlődését az átlaghőmérséklet irányítja, ezért a mérések alapján nagyon fontos ismernünk a heti átlaghőmérsékletet a fóliában vagy üvegházban. Ha egy hétig a növény nagyon kevés hőt kap, akkor fejlődése akár meg is állhat, ám megfelelő hőpótlással a lemaradást a későbbiek során behozhatjuk. A szakember javaslata szerint a táblázatban feltüntetett besugárzás mellett az optimális hőmérséklet tartása lendületes fejlődést eredményez. Ha nincs a berendezésben CO2-trágyázás, akkor érdemes legalább 0,5 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet tartani.
Telepítési körülmények
Ha a növény jól érzi magát, akkor a rajta lévő hasznos rovarok is. Ellenkező esetben, illetve amikor alacsony a hőmérséklet, inaktívak lesznek. Amíg a növény mindig az átlaghőmérsékletre reagál, addig a rovarok tevékenységéhez fontos a nappali hőmérséklet is. Így a természetes ellenségeknek is van optimális telepítési hőmérséklete, ez néhány esetben nagyon széles sáv, például a Steinernema feltiae fonálféreg 8 °C-tól egészen 33 °C-ig telepíthető. Általánosságban körülbelül 15 °C-os átlaghőmérsékleten lehet megkezdeni a biológiai védekezést, majd amikor kisüt a nap és 20-21 °C-ra emelkedik a hőmérséklet, akkor már szinte minden természetes ellenség telepíthető. Az Amblydromalus limonicus telepítése akár hidegtűrő növényeknél is elkezdhető.
A ragadozó atkák számára minimum 60%-os páratartalom szükséges ahhoz, hogy eredményesek legyenek. A mediterrán térségből, Izraelből származó Amblyseius swirskii szárazabb körülmények között is alkalmazható, míg a Transeius montdorensis és az Amblydromalus limonicus ragadozó atkák számára a magasabb, 70-85%-os páratartalom az optimális. A szakember azonban azt is kiemelte, hogy a jó kondícióban lévő, jól öntözött növények levélfelületén kialakul az a mikroklíma, amely alkalmas a ragadozó atkák számára.
A tripsz ellen használt Orius laevigatus ragadozó poloska, illetve az Encarsia és Eretmocerus-fajok pedig nem érzékenyek a páratartalomra.
Hasznos segítők
Téli, kora tavaszi időszakban is – amikor még nincs megfelelő hőmérséklet a növényházban – szükség lehet a biológiai védekezés elindítására. Akkor a Neem fa kivonatát (Neemasal) ajánlott használni, 100 liter vízben 500 ml (virágzáskor 300 ml) adagban.
Kezdetben néhány héten keresztül legalább heti két kezelés javasolt, mivel „fel kell tölteni” a növényt a készítménnyel ahhoz, hogy a tripsz ellen hatékony legyen.
A dugványokat Entonem készítménnyel lehet kezelni, ez a parazita fonálféreg a tripsz és a tőzeglégy szaporodását gátolja. A hasznos parazita gombát tartalmazó, Trianum nevű készítmény a dugványokat védi, segítségével a növények jobban fejlődnek, egészségesebbek lesznek. A Trichoderma harzianum fajt kétféle formulációban lehet kijuttatni, a Trianum P feloldható por, a Trianum G pedig granulátum. Talajlakó gombafertőzésektől – fuzárium, pítium, szklerotínia – védi a növényeket. A hasznos gomba hozzákapcsolódik a növényhez, dúsabb gyökérrendszer képződik, így a növény több tápanyaghoz jut, és jobban viseli az abiotikus stresszt.
A Steinernema feltiae rovarparazita fonálféregből félmillió darabot kell kijuttatni 1000 négyzetméterenként, 200-400 liter öntözővízzel. A berendezésekből a 0,5 milliméternél kisebb szűrőket ki kell venni és legalább 8 órára magas páratartalmat kell biztosítani. Célszerű délután alkalmazni, amikor a páratartalom egyébként is emelkedik.
Márciustól, a 16 °C-os átlaghőmérséklet elérése után lehet elkezdeni a ragadozó atkák betelepítését, négyzetméterenként 100 darab Amblyseius swirskiit (Swirski Mite készítmény). Telepítésére a szóróflakonos módszer terjedt el, de tenyésztőtasakból való kijuttatásra is lehetőség van. A ragadozó atka tripsztojást, tripszlárvát, liszteskelárvát, atkát és pollent fogyaszt, ez utóbbi miatt virágzáskor nagyon fel tud szaporodni. Amíg a kultúra nem virágzik – például dugványoknál – érdemes a ragadozó atkát mesterségesen etetni, erre alkalmas a gyékénypollen, vagy a Carpoglyphus lactis etetőatkából négyzetméterenként 2000 darabot ajánlott hetente kijuttatni.
Ha kevés liszteske van, akkor elég a fél dózis, erős fertőzéskor viszont legalább 10 db fürkészdarazsat számoljunk négyzetméterenként hetente addig, amíg a 80%-os parazitáltságot el nem érjük, javasolta a szakember.
