Back to top

A kőrisfa károsítói

Elsősorban utcasorfaként találkozhatunk kőrisekkel, de számos díszváltozatot kínálnak belőlük a faiskolák. Válogathatunk a virágos kőris, a magas kőris, a magyar kőris, a fehér kőris, a keskenylevelű kőris szépen színeződő és különböző alakú koronát nevelő fajtái között.

Általában könnyen nevelhető, edzett fák, de viszonylag sok károsítójuk van, több mint negyvenet tartanak számon. Most csak néhány fontosabbat mutatunk be közülük.

Kőris-gubacstetű

Kőris-gubacstetű (Prociphilus fraxini) lárvái a fák rügyei alatt telelnek. Tavaszi aktivizálódásuk akkor válik feltűnővé, amikor a vastagabb ágakon vándorolni indulnak a fehér lávák, hogy megkeressék a fiatal hajtásokat. A lárvák 2-4 mm nagyságúak, hátukat fehér, laza, gyapjúszerű viasz-szálak borítják, emiatt lényegesen nagyobbnak tűnnek. A 3,8-5,5 mm hosszú imágók a friss hajtásokra vándorolnak, és tömör, vastag, fehér kolóniát alkotnak a fiatal hajtásokon, ágakon. Szívásuk következtében a kőris levelei deformáltak, olykor gubaccsá állnak össze. A gubacstetvek mézharmatot választanak ki, amit szívesen fogyasztanak a hangyák. A lecsöpögő mézharmat fényes, ragadós bevonatot alkot a leveleken.

A megtámadott hajtás lemarad a növekedésben, és ha a hajtáscsúcsot is károsították a tetvek, akkor a hajtás meggörbül, esetenként elhal.

Nagymértékű fölszaporodásuk esetén a lárvák elhagyják a levélfészket, és lefelé vándorolva, akár a fa törzse is fehér lesz tőlük.

Júniustól alakulnak ki a szárnyas egyedek, amelyek a nyári tápnövényre, a közönséges jegenyefenyő gyökerére repülnek, de azon jelentéktelen növekedéscsökkenést okoznak. Az elhagyott levélfészek megbarnul, és belőle megpróbál előtörni a hajtás. Az elhalt levelek idő előtt lehullanak. A fenyők gyökerét a tetvek augusztusban hagyják el, visszarepülnek a kőrisre, ott rakják le a petéjüket.

Feltűnő vattaszerű bevonatként láthatók a kőris gubacstetű lárvái a vastagabb ágon
Kárt inkább csak a fiatal növényeken okoznak. Kártételüket a nyugalmi időszakban olajos lemosópermetezéssel kell megelőzni, akkor a telelő lárvák ellen tudunk védekezni.

A mozgó, aktív tetvekre a viaszbevonat miatt nem hatnak jól a hagyományos rovarölő szerek, ezért a permetezés előtt káliszappanos lombkezeléssel oldjuk föl és mossuk le a viaszbevonatot és a mézharmatot.

Következő lépésként permetezzünk levéltetvek elleni szerekkel. Amikor már deformált, összesodródott levelekben élnek a kártevők, csak felszívódó hatású tetű elleni rovarölő szerekkel tudunk védekezni.

Kőris-gubacsatka

A kőris-gubacsatka (Aceria fraxinivora) a kőrisfák virágzatát fertőzi, ennek következtében szabálytalan alakú, egyenetlen felszínű, karfiolszerű gubacsok fejlődnek rajtuk. A friss gubacsok zöldes színűek, puhák, később színük átvált barnára, sötétbarnára, végül megszáradva feketés színt nyernek. A gubacsok a virágzati szár végén csoportosan helyezkednek el. A gubacsok egy év után is a fán maradnak. Általában 1-2 cm átmérőjűek, méretük ritkán haladja meg a 2 cm-t. Erős fertőzésnél a levélen, levélnyélen torzulást, alakváltozást idéznek elő a kőris-gubacsatkák, illetve a vesszőn és rügyön is kialakulhatnak a gubacsok.

Virágzatok megfertőzése következtében a fák termésképződése radikálisan csökken, bár a fertőzött virágzatokban a gubacsok mellett egészséges termések is kifejlődhetnek.

A kártevők a gubacsokban élnek, abban telelnek. A kőris-gubacsatka 0,1 mm körüli, így szabad szemmel nem látható, csak mikroszkóppal. Az atkák lárvái és imágói szívása következtében fejlődnek ki a sajátságos alakú gubacsok. Az atkák rügypattanás után válnak aktívvá és terjednek szét a fákon. Kőrisfajokra specializálódott kártevő, más fafajokon nem él. Fertőzött fákról a gubacsatka nem terjed át a szomszédos fára.

A gubacsok évekig a kőrisfán maradnak

A védekezés elsősorban a faiskolai nevelés idejére esik, a faiskolákban kell gubacsatkától mentes fákat nevelni. Közterületi kőrisfáknál rügypattanás után, virágzás idején atkaölő szerrel gyéríthető az egyedszámuk és a kártételük.

Kőris-gubacsszúnyogok

Jelenleg öt kőris-gubacsszúnyog ismert. Az egyik (Dasineura fraxini) károsítása esetén a levélke fonákán, a főér mellett több enyhe kidudorodás látható. Minden dudorban a gubacsszúnyog sárgás színű lárvái fejlődnek.

A kikelt szúnyogok a levél színe felé egy hasítékon át távoznak.

A másik kőris-gubacsszúnyog (Dasineura fraxinea) a levél színe felé kiemelkedő, 8 mm átmérőjű, kör alakú, zöldessárga gubacsot képez, amelyben fehér lárva él. Amint a lárva elhagyja a gubacsot, az megbarnul, a levélszövet is barna lesz és kilyukad. Gyakran szaprofita gombák telepszenek meg rajta. A gubacsszúnyog fejlődési helyén a középér borsóhüvelyszerűen megvastagszik, mivel a levélke széle fölfelé hajlik. A gubacsszúnyogok ellen nem indokolt a védekezés.

Kőris gömbormányos

A kőris gömbormányos (Stereonychus fraxini) fő tápnövényével, a kőrisekkel együtt hazánkban mindenütt elterjedt. Évi több nemzedéke van. Bogár alakban, a talajban telel át. Tavasszal a bogár a rügyeket rágja, és párosodás után petéit a kőris levelére rakja. Mind az imágó, mind a június-júliusban megjelenő lárva a levelek megrágásával okoz kárt.

Ha tömegesen van jelen, a kőris csaknem teljes lombvesztését okozhatja.

Éveken keresztül tartó rágásának eredményeképpen a fák vékony ágai is elpusztulnak.

A kőriselhalás kezdeti tünete a levélhervadás, később rákos sebek alakulnak ki az ágakon

Kőrisfaelhalás

A kőrisfaelhalást a Hymenoscyphus fraxineus nevű kórokozó gomba okozza, amely egész Európában elterjedt. Hajtáshervadást, az 1-2 éves vesszők elhalását, faszöveti elszíneződést és kéregelhalást okoz. 2007 óta szerepel az EPPO figyelemfelkeltő listáján. Európában az 1990-es évektől figyelték meg erdészeti károsítóként, hazánkban 2008-ban találták meg. A kórokozó az egész ország területén elterjedt. Fiatal és idős állományokban egyaránt előfordul, de leginkább a fiatal, 2-10 éves erdősítésekben károsít. Az érintett fákon a hajtások hervadása, pusztulása, majd az ágak elhalása látható. Néhány év alatt a megbetegedett fák jelentős része elpusztul.

Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon a magas kőrises és a keskenylevelű kőrises állományokat, azokon belül is a fiatal erdőket súlyosan veszélyezteti.

Nagyon indokolt tehát a kórokozó elleni védekezés. Sajnos jelenleg egyetlen lehetőségünk a fertőzött növények megsemmisítése.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Szobanövény rekordáron, 4 millió forintért

Egy mindössze kilenc levélből álló szobanövény rekordgyorsan és rekordáron, 19 297 új-zélandi dollárért (kb. 4 millió forint) kelt el egy helyi aukciós oldalon.

Tíz hektárra bővítik - Fürtös paradicsom termesztése Felgyőn

A felgyői Profi-Tom Kft. folyamatosan fejlődik 2016-os megalapítása óta. A kezdetben épített három hektár üvegházat tavaly ősszel ugyanennyivel bővítették, így már hat hektáron hajtatnak fürtös paradicsomot. A közeljövőben pedig újabb négy hektár üvegházat építenek, amit ha a piac úgy kívánja, évenként két kultúra kígyóuborkával, és utána koktélparadicsommal hasznosítanak.

Kiskerti permetezés: spórolósan, mégis hatákonyan

A permetezés nem bonyolult művelet, ám apró részletek is befolyásolhatják a hatékonyságát. A víz keménysége, hőmérséklete, a kijuttatás időpontja, a szóráskép, a kijuttatott vízmennyiség helyes megválasztása akár 30 azázalékos hatékonység növelést eredményezhetnek. És ez pénzben kifejezve már nem kevés...

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Növényorvos a közterületen

Az előrejelző csapdahálózat számai azt mutatják, hogy véget ért a vadgesztenyelevél-aknázómoly első nemzedékének rajzása. Nagy szórást mutatnak a fogási adatok, ami a csapdapontok helyszíneinek eltérő időjárásával és fertőzöttségével is magyarázható.

Háborús hősökből tollas hajléktalanok

A házigalamb vagy parlagi galamb városi jelenléte úgyszólván általános aláfestése a városképnek. Galamb a tereken, galamb a házakon, parkokban, metróaluljáróban, sőt még villamoson is… A róluk alkotott társadalmi vélemény ambivalens: „tollas patkány”, „madarak hobója” és miegymás, a másik oldal szerint színesítik a települések faunáját, szeretik etetni őket, köztéri közkedvencként tartják számon.

Különleges sárgadinnye

A BASF új dimenziót nyitott legújabb sárgadinnyefajtájával, amelyet Sunup néven hoztak forgalomba. Az aranysárga héj, valamint a narancssárga, szilárd, lédús, édes gyümölcshús teszi különlegessé ezt a fajtát. Megjelenése a kan­talup dinnyére emlékeztet, azonban attól megkülönbözteti a héj hálózott, parás felülete.

Vírussal is fertőz a kajszi új kártevője

A kajszilevéltetű néhány éve már megérkezhetett hazánkba, mielőtt a kutatók azonosították. Gyakorlati szakembereket kérdeztünk, mekkora veszélyt jelent az új kártevő és hogyan védekeznek ellene. Mint kiderült, a tavalyi viszonylag gyér előfordulás után az idén tavasszal országszerte komoly gondot okozott és legalább egy permetezés irányult ellene.