Back to top

Hogyan segíthet a legeltető marhatartás a globális felmelegedés enyhítésében?

Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri széndioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében.

A talaj szénforgalma a növények levegőből történő széndioxid felvételével kezdődik. A felvett szénmennyiségből a növények gyökereket, hajtásokat és leveleket növesztenek, majd a talajmikróbák segítségével a szenet a gyökereken és a bomló maradványokon keresztül juttatják a talajba. Ennek a szénnek a föld alatt történő stabil tárolása építi fel a talaj szerves anyagát, mely egyúttal csökkenti a légkör széndioxid szintjét- ez a folyamat a szénmegkötés.

A termőterületeken és a legelőkön a szén körforgása változó hatékonysággal megy végbe, azonban a mérsékelt szintű legeltetés általában növeli a szén mennyiségét a legelő talajokban.

Rebecca Phillips a North Dakota Egyetem gyepökológusa szerint a kulcs a növények gyökéraktivitásában rejlik. Az állatok legelésének hatására fiziológiai válaszként, a gyökerek a talaj mélyebb rétegeibe hatolnak le.

"Amikor több gyökér van a talajban, több exudátum termelődik. Ezek az exudátumok, illetve váladékok táplálják a talaj mikróba populációját, illetve szállítják a szenet a földbe, ahol azt a mikrobák feldolgozzák és tárolják" - mondta Rebecca Phillips.

Global Change Biology folyóiratban publikált tanulmány eredményei szerint a legeltetett gyepekről betakarított növényi gyökerek átlagos tömege hektáronként meghaladta a 2400 fontot, míg a legeletlen gyepeken a növényi gyökerek átlagos tömege hektáronként 740 font volt.

"Immáron bizonyossá vált, hogy a legeltetett gyepeken körülbelül háromszor több a gyökér biomassza, mint a hasonló legeltetés nélküli legelőkön" - tette hozzá a kutató.

Edward Bork, az Alberta Egyetem tudósa, a legeltetés és a talaj szén-dioxid tartalmának összefüggéseiről szóló tanulmány szerzője elmondta: "A mérsékelt legeltetés 12% -kal növeli a talaj szerves szén-koncentrációját a talaj felső 15 centiméteres rétegében. A legeltetett területeken az összes szénkészlet súlya hektáronként 20 és 80 tonna volt." Azonban a gazdasági növények termesztése során ez a hatalmas szénmennyiség nem a talajban tárolódik megkötött formában, hanem vissza transzformálódik a légkörbe.

A fogyasztói szokások egyre inkább a növényi alapú élelmiszerek felé tolódnak el, a gazdaság által vezérelt földhasználat pedig a talajból a légkörbe történő újabb széndioxid kibocsátását eredményezheti, mely hozzájárulna a globális felmelegedéshez.

A folyamatos földhasználati változások fokozódhatnak, mivel a mezőgazdasági termelők arra kényszerülnek, hogy a gyepeket termőföldekké alakítsák át annak érdekében, hogy pótolják a marhahús értékesítéséből kieső jövedelmet.

Ezek a változások főleg az Egyesült Államok és Kanada területén jelentősek. Az átalakítások általában vegyszerrel és talajművelő eljárásokkal történnek, melynek hatására csökken a biológiai sokféleség.

"Jelentős környezeti büntetést kell fizetni" - mondta Bork. „A gyepeket továbbra is termőfölddé alakítják Nyugat-Kanadában és a világ számos más régiójában. Ez az átalakulás a talaj széntartalmának 30-50% -os csökkenését eredményezi, amely szén-dioxidként szabadul fel a légkörbe. A talaj szén-dioxidjának helyreállítása évekbe telik."

Rebecca Phillips becslése szerint - Francis Kelliher és Harry Clark 2010-es tanulmánya alapján -

az amerikai Nagy Síkságon (Great Plains) ma elő 40 millió szarvasmarha entrális metán kibocsátása évi 13 font metán formában tárolt szén hektáronként.

Ez a mennyiség eltörpül a Bork és mások által mért gyep talajokban tárolt összes szén mértékével, mely visszakerülne a légkörbe, ha a legelő növényi fehérje előállításához szükséges termőfölddé alakulna.

Forrás: 
www.agriculture.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „H”-s csikók éve

Az idén harminckét nóniusz és hat sportlócsikó született a Mátai Ménesnél. Ottjártunkkor már csak a Talizmán nevű anyakanca ellését várták, a többi a csikókkal együtt a jó időnek köszönhetően a szabad levegőn élvezhette a napfényt.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Fazékba szánták, finom a húsa, de mégse esszük

Redkívül népszerű díszbaromfi a brahma, amelynek egy-egy tetszetős kakasáért akár 500 eurót is elkérnek. A nagy vágósúlyú fajtát a háziasszonyok kedvére tenyésztették ki, ám napjainkban alig akad, aki serpenyőbe szánva tartja. Tetszetős megjelenése, változatos színei, dús tollazata miatt, inkább a baromfiudvar éke.

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

Brit férfi a birkanyírás új világrekordere

Új világrekordot állított fel egy brit férfi, aki kilenc óra alatt 872 bárányt nyírt meg a cornwalli Trefrank farmon.

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.