Back to top

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Valamennyi védett – a fajgazdag, sérülékeny talajú, fatermesztésre alkalmatlan helyek „indikátora”.

A berkenyenemzetség (Sorbus) rendkívül alakgazdag, a legtöbb (kb. 200) faj Európában él.

A nemzetségre jellemző a hibridizáció és az ehhez kapcsolódó gyors fajképződés. A Kárpát-medencében, ezen belül a Magyar-középhegységben a nemzetségnek mintegy 60 faja fordul elő. Magyar vonatkozású tudománytörténeti érdekesség, hogy több magyar botanikus behatóan foglalkozott velük (pl. Borbás Vince, Boros Ádám, Jávorka Sándor), közülük is kiemelkedik Kárpáti Zoltán, a berkenyenemzetség egyik nemzetközi hírű monográfusa.

Kis fa vagy cserje

A lisztes berkenye fajcsoport valamennyi tagja lassan növő, viszonylag hosszú, akár 200 évet is meghaladó életű, kisméretű, erősen ágas törzsű fa, sziklás élőhelyeken néha csak nagyobb cserje. A kifejlett egyedek – termőhelytől függően – nálunk rendszerint 5-15 méter magasak, Nyugat-Európában azonban 20 méter magasságot is elérhetnek.

A törzs és a vastagabb ágak kérge sima, sötétszürke, csak idős korban repedezik. Mélyre hatoló szívgyökérzete van.

A közepes vastagságú vesszők vörösbarna kérgűek, kezdetben fehéren vagy szürkén molyhosak, később lekopaszodnak. A rügyek tojásdadok, hegyesedők, zöldek (de a napsütötte oldalukon sárgásvöröses színűek is lehetnek), fényes, ragadós felszínűek. Szórt állású leveleik egyszerűek, tagolatlanok, szabálytalanul fűrészesek vagy gyengén karéjosak, a kerekdedtől a lándzsásig változhatnak. A levélnyél 1,5-3, a lemez 5-15 centiméter hosszú; kezdetben a levél mindkét oldala nemezes, színe később lekopaszodik, fonákja maradandóan fehér vagy világosszürke nemezű.

A fák lombozata sötétzöld, majd ősszel sárgára színeződik.

Lombfakadás után, májusban és június elején nyílnak, a virágok sűrű, sátorozó bugában fejlődnek. A virágok 1,5 cm átmérőjűek, a fehér-sárgásfehér szirmok jóval hosszabbak a csészénél, 2-3 bibeszála van, a kocsány és a vacok fehéren nemezes. Az (ál)termés 10-15 milliméter hosszú, világos paraszemölcsökkel borított sötétpiros, lisztes húsú almácska (1-2 vöröses-barna maggal), alakja fajtól függően a gömbölydedtől a hosszúkásig változhat.

Mindegyik védett

A lisztes berkenye fajcsoport szubatlantikus-szubmediterrán elterjedésű, közép-európai súlypontú, de Európa déli részének félszigetein is megtalálható, és elszigetelten előfordul Dél-Skandináviában, az Atlaszban, a Kaukázusban és Kis-Ázsia hegységeiben is.

A fajcsoport a Kárpát-medencében egyértelműen középhegységi jellegű, szórványosan felhatolva a szubalpin övbe (akár 1500 m-ig).

Hazánkban a fajcsoport a Dunántúli- és az Északi-középhegységben elterjedt, különösen a Vértesben, a Bakonyban, a Bükkben és a Tornai-karszton gyakori, elszigetelten előfordul Sopron térségében, továbbá a Villányi-hegységben. Bár előfordulásuk nagy többsége bizonyosan őshonos és természetes élőhelyekhez kötődik, települések környékén ismertek a kertekből, parkokból történő kivadulások is. Hazánkban a fajcsoport valamennyi képviselője védett, több kis faj csak nálunk fordul elő.

Sziklás, köves talajon

A lisztes berkenye fajcsoport taxonjai általában hegyvidéki jellegűek, de mindenképpen sziklás-köves (váz- és kőzethatású) talajokhoz kötődő társulásokban élnek. Kedvelik a kiegyenlített, párás mikroklímát, amely különösen a sekély, könnyen kiszáradó termőhelyeken fontos a számukra.

Bár a fajok többsége inkább mészkedvelő, akadnak előfordulások mészmentes alapkőzeteken is.

Fényigényes fajok, általában a felnyíló állományfoltokon, tisztásokon, szegélyekben élnek, az erősebb árnyalást nem viselik el. Jellegzetes élőhelyeik a különböző szikla- és szurdokerdők, ahol gyakran a sziklafalakon vagy sziklakibúvásokon fordulnak elő, továbbá meghatározó szerephez jutnak mész- és melegkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben is. A lisztes berkenyével elegyes erdők többsége rendkívül fajgazdag, emellett termőhelyi adottságaik miatt fatermesztésre nem, vagy csak korlátozottan alkalmas társulás, melyeken belül a berkenyék kifejezetten „indikátorjellegű” fajok: kijelölik a teljes kíméletre érdemes erdőfoltokat.

A fajcsoport képviselői egymáshoz morfológiailag, alaktanilag nagyon hasonlók, biztos felismerésükre csak néhány specialista képes.

A határozásban elsősorban a rövidhajtások levelei, valamint a termések színe, mérete és alakja játszanak szerepet.

A Magyarországon megtalálható fajok listája bizonyára a későbbiekben bővül.

Prof. Dr. Király Gergely

(SOE EMK ETEGI)

Dr. Németh Csaba

(ÖBI Erdőökológiai kutatócsoport)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

A kijárási korlátozások levegőtisztító hatása nem ellensúlyozta a bozóttüzek szennyezését

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.