Back to top

Szabad szemmel nem látható kártevők

A szőlőben minden évben több atkafaj kártételével találkozhatunk. Közülük a szőlőlevélatka, a szőlőgubacsatka, a piros gyümölcsfa-takácsatka és a kétfoltos takácsatka károsítása a leggyakoribb. Az atkák a meleg, száraz évjáratokan okozzák a legnagyobb károkat.

A szőlőlevélatka 2 pár lábú, lapított orsó alakú, sárgásfehér, nagyon apró (0,15-0,16 mm), szabad szemmel nem látható állat.

Gazdasági szempontból a szőlőt károsító atkák közül a legjelentősebb.

A házikerti szőlőkben gyakran megtalálható kártevő, a szőlőlevelek fodrosodását okozza. A kifejlett nőstényei telelnek át a tőkerészek kérge és a rügypikkelyek alatt, több egyedből álló kolóniákban. Tavasszal folyamatosan elhagyják a telelési helyeiket, és szívogatni kezdik a kis leveleket és a fiatal hajtásokat. A károsítás következtében a fiatal levelek zsugorodnak, fodrosak lesznek, és áteső fényben sok apró, sárgás foltocska látható rajtuk. Erős atkakártétel esetén satnya, fejletlen hajtások képződnek, hosszúságuk csak az egészséges hajtások egyharmadát éri el. Főleg az idősebb fás részek szomszédságában fekvő hajtások fejlődnek gyengén. Az erősen fertőzött tőkék a sok fattyúhajtás előtörése miatt folyamatosan seprűsödnek. Főleg a fiatal telepítésekben veszélyes a kártétele, mert évekre visszavetheti a tőkéket a fejlődésben.

Szőlőgubacsatka kártétele a levél színén

A meleg, száraz évjáratok kedvezőek elszaporodására.

A szőlőgubacsatka szintén 2 pár lábú, hengeres alakú, sárgásfehér-rózsaszínű, nagyon apró (0,15 mm) állat. A szőlőlevelek gubacsosodását okozza. A szőlőlevélatkával rokon faj, megjelenésük is hasonló, egyedüli tápnövénye a szőlő. A két atkafaj gyakran együtt telel a rügypikkelyek alatt, illetve a vesszők tövénél a kéreg alatt. A kifejlett, áttelelt atkák tavasszal már a duzzadó rügyekben megkezdik szívogatásukat. A szívogatás hatására a szőlőlevelek színén kidudorodások keletkeznek, a levelek fonákán pedig sűrű, kezdetben sárgásfehér, majd barnuló nemezes foltok képződnek. Májusban-júniusban szaporodik a leginkább, de gyengébb fertőzés esetén a jellegzetes kárkép csak az alsó leveleken figyelhető meg. Olykor virágfertőzés is lehetséges. A szőlőgubacsatka csak nagyon erős levélfertőzés esetén okoz súlyos károkat.

A nemezes foltokból ősszel az atkák a rügyekbe húzódnak.

A szőlőlevélatka korán kezd szívogatni, kártétele visszafogja a hajtás és a levél fejlődését
A takácsatkák közül a szőlőültetvényekben elsősorban a piros gyümölcsfa-takácsatka károsít, de a sárgászöld színű kétfoltos takácsatka is előfordul. Soktápnövényű, azaz nemcsak a szőlőre specializálódott atkafajok. A tenyészidőszak alatt 4-6, de több nemzedékük is lehet. A lárva, nimfa és a kifejlett egyedek egyaránt károsítanak. A takácsatkák károsítása nyomán a levelek vörösre vagy rozsdabarnára színeződnek el, majd idő előtt lehullanak.

A 0,5-0,6 mm nagyságú piros gyümölcsfa-takácsatka közvetlenül fakadás után okozza a legnagyobb kárt, amikor a fiatal lárvák tömegesen lepik el, illetve szívogatják a fakadó rügyeket és a kis hajtásokat. A fiatal korban károsított leveleken apró, elhalt foltok, vagy súlyosabb esetben a levélszélek barnulása, a levelek kanalasodása figyelhető meg. Leginkább a későn fakadó és a lassúbb növekedésű fajták károsodnak.

A nyári kártétel hatására csökken a levelek asszimilációs képessége, ami késleltetheti a termés beérését.

A piros gyümölcsfa-takácsatka kárminvörös színű téli tojásai telelnek át az egyéves vesszők alján, a kétéves fás részeken, a kéreg repedéseiben és a rügyek környékén.

A levél fonákán besüppedő, fehér nemezes foltokat a szőlőgubacsatka okozza
A 0,4-0,5 mm hosszú, különböző színű kétfoltos takácsatka károsításával csak később, a nyár folyamán lehet számolni. A kártevő a nyár elejéig a tőkék közvetlen környezetében lévő gyomokon él. Az atkák a szőlőlevelek fonákán szívogatnak, ahol pókhálószerű szövedéket is készítenek. A szívogatás hatására a levelek foltosan elszíneződnek, számos szívásnyom látható rajtuk. A lombozat piszkossárga, bronzszínű lesz, és az erős kártétel rendszerint korai lombhullással jár együtt. A kártétel következtében romlik a tőkék fagytűrése is. A kétfoltos takácsatka kifejlett narancssárga nőstényei telelnek át a kéreg repedéseiben, gyommaradványokon vagy a talaj felső rétegeiben.

Védekezés

Az atkák elleni védekezésben legfontosabb a kártétel megelőzése!

Leghatékonyabban speciális atkaölő szerekkel védekezhetünk ellenük.

Az első permetezést még a fakadó hajtások károsodása előtt – a rügyfakadás és a 2-3 leveles állapot közötti időszakra kell időzíteni. Több atkafaj együttes előfordulása, vagy elhúzódó előjövetele esetén a megfelelő hatáshoz érdemes 10-12 napon múlva megismételni a permetezést.

Meleg, száraz években egy nyári permetezés is indokolt ellenük, amivel a fajok egyedszámát, ezáltal a lerakott telelő tojások számát is hatásosan csökkentjük. A nyár végén a telelőre vonulás megindulásakor a telelő népesség számát csökkentő kezelés már a következő év termésbiztonságát szolgálja.

A takácsatkák nyári szívogatása miatt elszíneződött levél

A piros gyümölcsfa-takácsatka nagyobb előfordulása esetén a tenyészidőszak elején eredményesen használhatjuk a Nissorun 10 WP atkaölő szert a takácsatkák tojásai és lárvái ellen. Kerülni kell a túlzott mértékű nitrogéntrágyázást, mert az fokozza a takácsatkák kártételének mértékét.

Az atkák szaporítóanyaggal is átvihetők, ezért fontos, hogy telepítésre csak egészséges szaporítóanyagot használjunk.

A szőlőben élő kártevő atkák egyedszámát a ragadozó atkák (pl. Typhlodromus pyri, Zetzellia mali) kordában tudják tartani, de kímélésük érdekében egyes hatóanyagokat (piretroidok, ditiokarbamátok) csak nagyon korlátozottan használjunk.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növények mindenekelőtt

A kertépítészet igazi misztérium, izgalom, melynek lényegét a növények adják, kezdte előadását Sarah Price a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által szervezett nemzetközi tájépítészeti szakmai napon.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

Szúrós segítőtársak

A gyógynövények között többnek is van tövise vagy tüskéje, ami arra hivatott, hogy megvédje a növényt, ha már helyváltoztatásra, menekülésre nem képes. Ezek a harcias növények is számos hasznos hatóanyagot rejtenek.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.