Back to top

Szuperkórokozók: láthatatlanok és halálosak

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.

Életbevágóan sürgős visszaszorítani ezt a folyamatot
Az antibiotikumok megjelenése okozta azt az evolúciós nyomást, aminek hatására elkezdtek terjedni a rezisztens törzsek
Fotó: pixabay
A gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozókat mi, emberek hoztuk létre, és sürgősen meg kell állítanunk további térnyerésüket. Ezzel függ össze, hogy a jövő évtől komoly intézkedéseket léptet életbe a NÉBIH az állattenyésztésben használt antibiotikumok csökkentése érdekében.

Egyebek mellett ezekről is kérdeztük dr. Jerzsele Ákost, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszékének vezetőjét.

- Mekkora veszélyt jelent számunkra az antimikrobiális rezisztencia vagyis AMR?

A gyógyszerekkel befolyásoltuk a baktériumok evolúcióját
Dr. Jerzsele Ákos, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszékének vezetője
- Komoly problémát jelent. A WHO és az ENSZ az egészségügy tíz legnagyobb kihívása közt tartja számon azokat a pánrezisztens, vagyis minden antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzseket, amelyeket nem lehet kezelni, vagyis nagy valószínűséggel halálosak, ha súlyos fertőzést okoznak.

- Minek van nagyobb szerepe ezeknek a baktériumoknak az elszaporodásában: a humán vagy az állati gyógyszerhasználatnak, illetve a gyógyszerhulladék nem megfelelő kezelésének?

- Nem lehet tudni, hogy melyiknek nagyobb a hatása, de az biztos, hogy mindhárom hozzájárul az AMR terjedéséhez.

A legjelentősebb szerepe valószínűleg az emberi antibiotikum-használatnak van, amelyet főként a járóbeteg-ellátásban alkalmaznak, sokszor feleslegesen és helytelenül.

Kórházi szinten már nagyon körültekintők az orvosok, hiszen ott tapasztalják leginkább, hogy milyen súlyos következményekkel jár ez a jelenség. Az emberekben fellelhető rezisztens kórokozók kialakulásában vélhetően elsősorban a humán gyógyszereknek van szerepük.

Vannak azonban olyan rezisztens kórokozók is, amelyek kifejezetten állati eredetűek, tehát az állategészségügyben használt antibiotikumokra vezethető vissza a kialakulásuk.

A gyógyszerhulladékról egyelőre nagyon kevés információ áll rendelkezésre, a feltérképezése a jövő fontos feladata. A tudomány még csak most kezdte el felmérni a környezeti rezisztencia-géneket, amelyek gyakorlatilag mindenhol, a szennyvízben, a trágyában, a vízben, a földben, a levegőben, de még növényekben, például a gabonafélékben is jelen vannak.

- Hogyan jönnek létre ezek a mindennek ellenálló szuperkórokozók?

- A baktériumok elképesztő mennyiségben vannak jelen a Földön. Elég, ha elképzeljük, hogy egyetlen gramm, a tenyésztésükre alkalmazott táplevesben körülbelül egymilliárd baktérium él. Ekkora kolónia elképesztően gyors evolúcióra képes.

Az antimikrobiális rezisztencia képessége pedig mindig jelen volt a baktériumokban, de csak az antibiotikumok megjelenésével, tehát körülbelül száz éve kezdtük el tömegesen tapasztalni.

Vagyis az antibiotikumok megjelenése okozta azt az evolúciós nyomást, aminek hatására elkezdtek terjedni a rezisztens törzsek.

Ha belegondolunk, hogy az evolúcióban száz év mennyire elhanyagolhatóan rövid lépték, és mégis milyen óriási változások történtek ez idő alatt a rezisztencia terén, azt is megértjük, miért életbevágóan sürgős visszaszorítani ezt a folyamatot.

Az antibiotikumok megjelenését a rezisztens baktériumok élték túl, a gyógyszerekre érzékeny fajták pedig visszaszorultak, vagyis a gyógyszerekkel befolyásoltuk a baktériumok evolúcióját.

Sokkal több lett a rezisztens kórokozó, és minél többféle antibakteriális szert találunk fel, annál több szerre lehet rezisztens a baktérium.

- Ezt úgy érti, hogy a teljes baktériumpopuláción belül a rezisztensek kerültek többségbe?

- Régiónként változó a kép, de azokon a területeken, ahol jellemzően sok antibiotikumot használnak, például egy ázsiai baromfi- vagy sertéstelep környezetében biztosan a multirezisztens baktériumok dominálnak. Míg Észak-Európában vagy például Grönlandon még a klasszikus populációk vannak többségben.

Észak-Európában vagy például Grönlandon még a klasszikus populációk vannak többségben
Azokon a területeken, ahol jellemzően sok antibiotikumot használnak, biztosan a multirezisztens baktériumok dominálnak
Fotó: pixabay
- Miért nem tud lépést tartani a szuperkórokozók fejlődésével a közismerten hatalmas kapacitásokkal rendelkező gyógyszeripar?

- Egyrészt azért, mert a gyógyszerfejlesztés lassú folyamat. Ha minden egyes új gyógyszercsoport, amit kifejlesztenek, azonnal bekerülne a gyakorlatba, talán sikerülne lépést tartani, de tudjuk, hogy ezt szigorú és időigényes engedélyezési protokoll előzi meg.

A másik gond, hogy

sokkal kevésbé kifizetődő egy új antibakteriális szert engedélyeztetni és forgalomba hozni, mint például egy új antidepresszánst vagy koleszterincsökkentőt.

A gyógyszeripart más gazdasági tevékenységekhez hasonlóan a profit is motiválja, és elsősorban abba az irányba fejleszt, ahol gyorsabban megtérülő befektetést sejt. Míg antibiotikumot viszonylag egy szűk kör használ, hiszen ezek többnyire vényköteles vagy csak kórházban használható gyógyszerek, antidepresszánsból csak az Egyesült Államokban több száz millió dobozzal adnak el évente.

A törekvés, hogy csökkentsük az antibiotikum-használatot, kívánatos, de nyilván nem a fejlesztések irányába tolja a gyógyszeripar üzletpolitikáját.

Ekkora kolónia elképesztően gyors evolúcióra képes
Egyetlen gramm, a tenyésztésükre alkalmazott táplevesben körülbelül egymilliárd baktérium él
Fotó: pixabay
- Az Európai Unió egyre inkább konkrét célkitűzéseket fogalmaz meg az AMR visszaszorítása érdekében. Egyebek mellett nemzeti akciótervek kidolgozását tette kötelezővé. Nálunk ki foglalkozik ezzel?

- Az állattenyésztési antibiotikumhasználat csökkentése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal készít elő intézkedéscsomagot, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos koordinálásával, amely 2022-ben fog életbe lépni. Jelentős restrikciókat tartalmaz, amelyeket én nagyon fontosnak tartok.

Az intézkedések egyik része szigorú online nyilvántartási rendszert ír elő az állattartó telepek számára,

amely lehetővé fogja tenni a beszerzés és a felhasználás állandó monitorozását. Be fogják tiltani a megelőzésre használt antibiotikumokat. A legnagyobb felhasználást ugyanis ezek jelentik, különösen a nagy csirke- és sertéstartó telepeken.

Jelentősen szigorodni fog a premixek, a takarmányokba kevert gyógyszerek forgalmazása.

Ezeket már eddig is csak receptre lehetett kapni, de ennek is szigorodik az ellenőrzése.

Az állatorvosi alapképzésben már négy éve kötelező tantárgy az antimikrobiális szerek helyes használata, de a jövőben a korábban végzett állatorvosoknak is közel egyhetes továbbképzést kell elvégezniük, amelyből vizsgázniuk is kell.

- Milyen alternatívái vannak az antibiotikumoknak az állatgyógyászatban?

- Az antibiotikumok rendkívül fontos és hatékony gyógyszerek, amelyekre szükség van, ha beteg az állat. Ebben az esetben a farmakológusok azt szokták mondani: az antibiotikumnak egy alternatívája lehet, egy másik antibiotikum. Súlyos fertőzések esetén való hatékonyságban ugyanis verhetetlenek. Ugyanakkor, megelőzésre, enyhébb fertőzések kezelésére az antibiotikum-alternatívák kitűnő választások lehetnek. Az ugyanis tarthatatlan, hogy megelőzésre használjuk az emberiség talán legértékesebb gyógyszereit.

Nagyon jó alternatívát kínálnak a probiotikumok és az ezeket tápláló prebiotikumok, amelyekből sokféle van már a piacon
Tarthatatlan, hogy megelőzésre használjuk az emberiség talán legértékesebb gyógyszereit
Fotó: pixabay
Ez utóbbi tekintetben nagyon jó alternatívát kínálnak a probiotikumok és az ezeket tápláló prebiotikumok, amelyekből sokféle van már a piacon. Rengeteg növényi anyag is alkalmas lehet a fertőzések megelőzésére. Nagyon hatékonyak például az oregánó, a fahéj, a rozmaring, a geránium és sok egyéb növény illóolajai.

Az antibiotikumok kontrollja miatt vett nagy lendületet a bakteriofágok, a baktériumokat ölő vírusokat tartalmazó szerek fejlesztése.

Amely azonban ezeknél is jelentősebb és alapvető fontosságú a betegségek megelőzésében, az a vakcinázás és a telepi higiénia, technológia.

Ha az állattartó telepen jól működő, baktériumoktól és biofilmtől mentes ivóvíz-, szellőztető és klímarendszer áll rendelkezésre, tisztaság van, betartják a telepítési sűrűségeket, rendszeresen vakcináznak, féregellenes kezeléseket végeznek, akkor az állat jól érzi magát és nagyon ritkán fog fertőző betegségektől szenvedni.

Természetesen az ilyen korszerű telepek létrehozása jelentős befektetést igényel, de nagyon megéri!

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Testvérek közt

A nyár utolsó előtti hétvégéjén Kisbér-Ászár adott otthont az FEI gyermek, junior, U25-ös hajtók Európa-bajnokságának, mely fantasztikus eredménnyel zárult, két egyéni aranyat és csapatbronzérmet hozott hazánknak.

Magyar páros a római lovastusa-világbajnokságon

A 2022-es lovastusa-világbajnokságot Rómában, azon belül is a Pratoni del Vivaro fennsíkon rendezték, a Castelli Romani Nemzeti Park nyújtotta gyönyörű háttérrel. Ez a világbajnokság különleges volt, hiszen több mint húsz év után drukkolhattunk először magyar lovasnak. A mezőnyben a világ legjobbjai mérték össze tudásukat, de a kilencven lovasból még így is húszan nem tudták befejezni a versenyt.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Kínai éttermet függesztett fel a Nébih

Egy budapesti vendéglátó ipari egység ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A feltárt hibák és hiányosságok miatt a szakemberek az étterem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették, továbbá 95,3 kg élelmiszert kivontak a forgalomból.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.