1. Tiszavirág-életű

Az olajlen táblák virágzása a a pipacs és vörös here mellett az egyik legszebb látvány a szántóföldön, viszont rendkívül múlandó. Egy-egy virág mindössze néhány óráig él: általában a kora reggeli órákban nyílik ki, és a déli, kora délutáni hőségben a szirmai már le is hullanak. A folyamatos kékséget az biztosítja, hogy a növény naponta újabb és újabb bimbókat nevel.

2. Követi a napot

A len fiatal hajtásai és bimbói a napraforgóhoz hasonlóan követik a Nap járását keletről nyugatra. Amikor a virágok kinyílnak, többnyire a kelő nap irányába, kelet-északkelet felé néznek, hogy a reggeli fény a leggyorsabban felmelegítse őket, csalogatva a beporzókat.

3. Nyálkás, mint a chia mag

Ha a lenmagot víz éri, percek alatt egy áttetsző, kocsonyás nyálkaréteg (gél) képződik körülötte, hasonlóan a népszerű chia maghoz. A természetben ez egy zseniális túlélési mechanizmus: a nyálka magához láncolja a talaj nedvességét, megvédve a magot a kiszáradástól.

4. Gazdag omega-3 forrás

Az étkezési célra hidegen sajtolt lenolaj a funkcionális élelmiszerek és a hazai növényi olajok királya. Miközben a legtöbb növényi olajunk (napraforgó, kukorica) gyulladáskeltő Omega-6 zsírsavakban gazdag, a lenolaj zsírsavösszetételének több mint 50-60%-át az esszenciális alfa-linolénsav (ALA, növényi Omega-3) teszi ki, melyek a szív- és érrendszer védelmezői.

5. Utolsó esélykén önbeporzás

Bár a lenföldeket látogatják a méhek és egyéb rovarok, a növény nem bízza a véletlenre a fajfenntartást. Ha a rovarok elmaradnak, a virágzás végén a sziromlevelek záródásakor a portokok hozzápréselődnek a bibéhez. Ez az automata önbeporzás garantálja, hogy kedvezőtlen időjárás esetén is képződjön termés.