Back to top

Új, biológiailag lebomló műanyag, ami napfény és levegő hatására bomlik

A műanyaghulladék akkora problémát jelent, hogy a világ egyes részein árvizeket okoznak. Mivel a műanyag polimerek nem bomlanak le könnyen, a műanyagszennyezés folyók egészét is képesek eltömíteni. Ha a tengerbe kerülnek, hatalmas úszó szemétfoltokban hömpölyögnek.

A műanyagszennyezés globális problémájának megoldása érdekében a kutatók olyan lebomló műanyagot fejlesztettek ki, amely a napfény és a levegő hatására mindössze egy hét alatt lebomlanak - ez hatalmas előrelépés ahhoz képest, hogy egyes hétköznapi műanyag tárgyak lebomlása évtizedekig, sőt évszázadokig tart.

A Journal of the American Chemical Society (JACS) című folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók részletesen ismertették új, környezetileg lebomló műanyagukat, amely

napfény hatására borostyánkősavra bomlik le, ami egy természetesen előforduló, nem mérgező kis molekula, amely nem hagy mikroplastikdarabkákat a környezetben.

A tudósok nukleáris mágneses rezonancia (NMR) és tömegspektroszkópiai kémiai jellemzést használtak, hogy felfedjék a műanyaggal és a kőolaj alapú polimerrel kapcsolatos eredményeiket.

A tanulmány társszerzője Liang Luo, a kínai Wuhanban működő egyetem, (Huazhong University of Science and Technology, Wuhan) szerves anyagokkal foglalkozó kutatója sajtóközleményében elárulta, hogy az új lebomló műanyagot más műanyagokkal keverve tartósabb tárgyakat lehetne készíteni. Az ilyen tárgyak a használat során tartósabbak lesznek, miközben további előnyük, hogy gyorsabban lebomlanak a hulladéklerakókban.

Élelmiszerek, gyógyszerek és repülőgép-üzemanyag előállítása műanyagból

Luo szerint a lebomló műanyag különösen hasznos lehet az elektronikában. Használat közben a műanyagot az elektronikai eszközbe burkolnák, így az védve lenne a levegőtől és a napfénytől, ami lehetővé tenné az évekig tartó használatot. A hulladéklerakóba kerülve a készüléket összezúzzák és a műanyagot valószínűleg kitennék a napfénynek, ami azt jelenti, hogy napokon belül lebomlana.

A műanyag mellékterméke, a borostyánkősav a gyógyszer- és élelmiszeriparban kereskedelmi célokra is hasznosítható lenne - magyarázta Luo.

A Washingtoni Állami Egyetem kutatói nemrégiben egy új módszert fejlesztettek ki, amely a nem biológiailag lebomló műanyagokat repülőgép-üzemanyagként hasznosítja.

Az új műanyag kidolgozása előtt Luo eredetileg olyan polimer létrehozását tűzte ki célul, amely a pH-érték függvényében változtatja a színét, így szenzortechnológiákhoz használható. E folyamat során azonban felfedezte, hogy az így kapott műanyag könnyen lebomlik, vagyis jobban alkalmas környezetbarátabb műanyagok előállítására.

Luo és csapata ezután több időt kíván fordítani a lebomló műanyagok tanulmányozására, azzal a céllal, hogy a következő 5-10 éven belül kereskedelmi forgalomba hozzák az anyagot.

Bár a biológiailag lebomló műanyag jó irány, a Világgazdasági Fórum szerint sokkal többre van szükség ahhoz, hogy megállítsuk az óceánokba kerülő évi 10 millió tonna műanyaghulladék mennyiségét.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgozik a vízügy

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgoznak a vízügy szakemberei; vasárnaptól többnapos üzempróbát tartanak, hogy megállapítsák, milyen hatással van a tó vízminőségére és élővilágára, ha megkezdik a vízpótlást a Pátkai-tározóból a tóba - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatósgóág (OVF) pénteken az MTI-t.

Mártély napjainkban

Magas lábakon álló üdülőházak, művészeti táborok, strandolás, horgászat, káprázatos természeti kincsek – mindez egy helyen, a Csongrád-Csanád megyei Mártély község közvetlen közelében. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Tisza bal partján helyezkedik el 2260 hektáros területével.

Élő tárgyakat mutatnak be a budapesti öko-art fesztiválon

Mi is az öko-art? Mitől lesz egy művész vagy egy műalkotás környezetbarát? Hogyan lehet barátságban élni a természettel, és ebben a szellemben alkotni? Mik azok az élő tárgyak? Mindez kiderül szeptember 23. és október 12. között a Művészet a Jövőért Nemzetközi Öko-Művészeti Fesztivál programjain.

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Napokon belül megmérkőznek az Ifjú Kócsagőr Program 2021 döntősei

Az Ifjú Kócsagőr Program területi győztesei egy háromnapos döntő keretében mérik össze szakmai tudásukat, tájékozódási képességüket és ügyességüket. A versenynek a 25 éves Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ad otthont szeptember 22-24. között.