Back to top

A „H”-s csikók éve

Az idén harminckét nóniusz és hat sportlócsikó született a Mátai Ménesnél. Ottjártunkkor már csak a Talizmán nevű anyakanca ellését várták, a többi a csikókkal együtt a jó időnek köszönhetően a szabad levegőn élvezhette a napfényt.

Boros Sándor: a Mátai Ménes jelentős vonzerő a turisták számára. A csikósbemutatókat és a Pusztaprogramot évente több tízezren nézik meg
Boros Sándor: a Mátai Ménes jelentős vonzerő a turisták számára. A csikósbemutatókat és a Pusztaprogramot évente több tízezren nézik meg
A tervezésnek és fedeztetésnek köszönhetően ideális időszakban, tavasszal születnek a kiscsikók, mert így az életük első legfontosabb néhány hónapját megfelelő környezetben, az anyjuk mellett, jó feltételekkel kezdhetik meg – mondta Boros Sándor, a Mátai Ménes új vezetője.

A szakember régebben néhány évig dolgozott a bábolnai arab ménesnél, az elmúlt évtizedekben pedig a Debreceni Egyetem Lovas Akadémiájánál tevékenykedett.

Ezt a munkakört váltotta át idén januárban a Mátai Ménesre, ahol az őshonos nóniusz fajta génmegőrzése az alapvető cél. Emellett arra is gondot fordítanak, hogy a sportlótenyésztést sikeresen működtessék, a pusztai látogatóprogramok lovas részét magas színvonalon tudják bemutatni, de a versenyek, rendezvények szervezése is a feladataik közé tartozik.

A csikók féléves korukig az anyjukkal együtt nyargalnak ki a legelőre
A csikók féléves korukig az anyjukkal együtt nyargalnak ki a legelőre
A csikókat általában féléves korukban választják le, s onnantól nemenként és korosztályonként kisebb csoportokban nevelik őket. Rácsfokon a méncsikók, az Erdő-mögötti istállóban a kancacsikók fejlődnek három éves korukig. Ezt követően történik a központi istállóba bekerülve a válogatás, ahol a fiatal csikók kiképzése elkezdődik. Fontos, hogy ne csak küllemben legyenek szépek, hanem megállják a helyüket fogatban, de akár nyereg alatt is.

A nóniuszok esetében a fedeztetés természetes módon zajlik, a sportlovaknál, amelyeknek nemzetközi piacuk van, s nagy rájuk a kereslet, a termékenyítés mesterségesen, fagyasztott örökí­tő­anyaggal történik.

Az idén a tenyésztőegyesület határozata alapján a nóniusz csikók neve „H” betűvel kezdődik. A hagyományoknak megfelelően a mátaiak a közösségi oldalukon várták a szavazatokat az elsőként világra jött kiscsikóra, aki így a Holdfény nevet kapta, de született később Hórusz, Hologram, sőt Haramia is. A névadás rendszerint úgy történik, hogy igyekeznek figyelembe venni a ló küllemét, jellemét, vagy azt a napszakot, amikor éppen világra jött.

A nóniusz az egyik legrégebbi, immár több száz éve létező magyar fajta, amelynek céltudatos tenyésztése az 1880-as években kezdődött el a Hortobágyon, s ekkor lett a lótenyésztés központja Máta. A második világháborút követően főként az Alföld igáslovaként vált kedveltté, s az itteni környezet befolyásolta az eredetileg Mezőhegyesen kite­nyész­tett fajta jellem­zőit.
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar győzelem a lipicai kettesfogathajtó versenyen

Hétvégén Hölle Martin nyerte a kettesfogathajtók idei legrangosabb versenyét, sikerét pedig jó előjelnek tekinti a jövő évi világbajnokságra.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Őcsény lovasa nyerte a Nemzeti Vágtát

Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.