youtube://v/4VEn_lIbg5A
A Haszonállat-génmegőrzési Intézet múltja egészen 1897-ig nyúlik vissza, mikor is Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére létrejött a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola. A történelem folyamán számos jogelőd szervezete alakult: 1899-ben az Állami Méhészeti Gazdaság, 1936-ban a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Tangazdaság, ’50-től Állattenyésztési Kutatóintézet (ugorva az időben), 2006-ban pedig a telep Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetként néven üzemelt.
Az Agrárminisztérium irányításával 2019. június 1-jén Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ néven működik tovább az intézet, a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ tápiószelei Növényi Diverzitás Központba való integrálásával.
– Az 1897-es intézményalapítás abból a célból jött létre, hogy Magyarország baromfitenyésztése intenzívebb keretek között működjön. Ennek megfelelően külföldi fajtákat importáltak az országba, majd gyors ütemben elindult a tyúkfajták nemesítése, és innen látták el az országot nemesített napos állatokkal – meséli Dr. Bódi László, az intézet tudományos főmunkatársa.
Az intézet tevékenységi körébe tartozik továbbá a magyar kutyafajták genetikai vizsgálata, illetve egyes régi magyarországi vadon élő halfajnak a génmegőrzése, mesterséges szaporítása, amelyeknek populációja napjainkban némiképpen veszélybe került.
A szarvasmarhák kapcsán az intézet alapvetően inkább koordinációs feladatokat lát el, különféle kutatási projektek mellett. Egy pályázati program keretében, Erdélyben például régi magyar szarvasmarhafajta-állományokat vizsgálnak.
– A nem kisállatfajták vonatkozásában nem végzünk tenyésztési feladatokat, az az egyesületek feladata a törzskönyvezéssel együtt, magyarán a szarvasmarhák esetében nem zajlik az intézetben tenyésztési munka. Megvizsgáljuk egyes fajták beltenyészetségét, valamint más állományoktól való genetikai távolságukat – fogalmaz Bódi László, aki oktatási tevékenységén túl a régi magyar baromfifajták tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozik.
Ehhez azonban a fajták termelési, minőségi tulajdonságait kell megismerni, amiket szintén vizsgálnak az intézetben.
De nem csak a génmegőrzési szemléletben történt innovatív változás. Maga az intézet is szépen Jelentős felújítások zajlanak jelenleg is, amelyek elsősorban az állattartást szolgálják. Az épületek felújítása egyben egyfajta modernizációt is jelent, emellett a már említett bemutatóközpont kialakítása is napirenden van.
