0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Fagyasztott bagoly sürgősen eladó, családi okból. Áron alul!

A Hagyományok Háza népigyógyászati tematikus napot tartott, ahol sok érdekességet megtudhattak a résztvevők a mongol népi orvoslásról is. És a fagyott bagolyról szóló apróhirdetések nem a legfurcsábbak, legbizarrabbak voltak…

Három szekció tizenkét előadás…

A Hagyományok Házában Legeza Márta vezetésével már évek óta rendszeresen vannak népi gyógyászattal kapcsolatos előadások, aminek „megkoronázása volt” a szeptember utolsó vasárnapján tartott szakmai nap.

E sorok írója is az előadók között szerepelt, én a növények kreatívabb felhasználására próbáltam rábeszélni az egybegyűlteket, például, hogy készítsenek paradicsom leveléből borotválkozás utáni arcszeszt (egy kis pálinka és víz segítségével). Több erdélyi gyógynövényes vállalkozás is jelen volt (Csiki Emese, Albert Flórián), akik bemutatták gazdaságukat, és Pottyondi Ákos is eljött, aki tájfajta gyümölcsök gyűjtésével is foglalkozik. Deáky Zita a bábák szerepéről mesélt pár meghökkentő részletet: például az ő dolguk volt az is, hogy ha a torzszülött gyerek született, az ne éljen pár percnél tovább… Babulka Péter a népi orvoslás emlékeiről beszélt, Papp Nóra a PTE erdélyi gyógynövényes kutatómunkáit mutatta be, és itt a sor hosszan folytatható lenne…

Több előadó is megjegyezte, hogy a gyógynövények a testet gyógyítják, a hozzájuk kapcsolódó mágiák pedig a léleknek szóltak.

Avar Ákos előadásában erre bőven akadt példa, ő az állatok szerepéről beszélt a mongol népi orvoslásban…

Nem jó buli állatnak lenni Mongóliában

Hazánkban a népi gyógyászat főként növényeket használ, de Mongóliában a növényvilág elég szegényes, így ott emiatt inkább az állatok különböző szerveivel gyógyítanak. Avar Ákos így találhatta meg egy mongol újságban a címben szereplő apróhirdetést is, és utána nézett a dolgoknak…

Az ott élő állatoknak egészben, és szerveik szerint is külön árfolyamuk van, ami a betegesebb időszakokban, vagy ha hiány mutatkozik magasabb, később alacsonyabb árszinten mozog.

A farkasoknak is szinte minden része gyógyít, így gyomrot, ínköteget, bármit be lehet szerezni. A farkasok sarokcsontja nagy érték, az a kivételes férfi, aki megölt már saját kezűleg farkast, annak a sarokcsontját büszkén viseli az övén.

De a civilizáció ott is megjelent. Régen lóval kellett üldözni a farkast mindaddig, míg elfáradt és a pusztán nem lévén hova bújnia, utolsó erejével szembefordult üldözőjével, aki ekkor egy ostorcsapással bezúzta az arckoponyáját. A jobb létre szenderült farkas teteme gyógyászati célra eladhatóvá vált, a sarokcsontja pedig az övön büszkén hirdette a bátor cselekedetet. Napjainkban ez annyiban változott, ha e bátor ember megy az úton a terepjárójával, és meglátja a farkast, addig üldözi míg elüti, és kitűzető lesz a sarokcsontja…

A fogolynak sem megy jól sora

Egy ott honos szép madárról, egy fogolyfajról azt tartják, hogy húsa gyógyítja a sebeket, és ez a mítosz elkezdett terjedni, és durvulni… Először a sebekre tették a húst. Aztán elkezdték enni a madarat. Majd az aggódó anyák, a katonaként bevonuló fiaikat etették vele, hogy megóvja őket a sérülésektől, de ez visszaütött, mert akiről tudták, hogy evett ilyen madarat, azt küldték a frontvonalba a legveszélyesebb helyre. Szóval titkolni kellett, hogy volt otthon fogolyból készült menü.

A babona odáig fajult idővel, hogy amelyik katonáról megtudták, evett már ilyen madarat, megölték, a húsából ettek, hogy e védelem így átszálljon e „kannibálokra”.

A mai mongol népi gyógyászat kialakulásában a hagyományos belső-ázsiai nomád orvoslás mellett, alapvetően az indiai ájurvédikus hagyomány talaján létrejött tibeti gyógyászat játszott meghatározó szerepet. Mongóliában a hagyományos népi orvoslás ma virágkorát éli. A különféle hagyományos gyógyítási technikák, tradicionális gyógyszerek és ezek közül is különösen az állati eredetű alapanyagokból készült orvosságok igen népszerűek. A farkas tüdő, bagolyhús, keselyűgyomor, medveepe és számos egyéb állati szerv már nem csak a piacon kapható, hanem gyakran találkozhatunk velük különböző mongol internetes és újsághirdetésekben is. Ezek felhasználási módja egyrészt a népi mágiához köthető, ugyanakkor sok olyan is van közülük, amelynek a placebon túl valódi élettani hatása is van az emberi szervezetre – említette Avar Ákos

Így hárítsuk a felelősséget…

Bár viszonylag kevés növényfaj él arra felé, de van egy a hegyekben, amelynek gyógyhatást tulajdonítottak. A gond csak annyi, hogy úgy vélték, hogy ha valaki leszakít egy ilyen növényt, és ezt a fajtársa meglátja, megbosszulja és megátkozza az embert, aki növénytársa életére tört. Tehát ebből vagy úgy lehetett szedni, hogy az összes többire vödröt tettek (hogy ne lássák a növények, mit csinál az ember), vagy madzagot kötöttek egy kutya farkára, a másik végét a növényre, majd megijesztették a kutyát, aki így leszakította a növényt. És ha ezt „látta is” a többi növény, a kutyára küldték a rontást…

A népi gyógyászat képezi a mai modern természetgyógyászat alapjait.

Bár az ehhez kapcsolódó gazdag hiedelemvilág megkopott az idők során, de az kísérletekkel bizonyított tény, hogy ha valaki hisz a terápiában és a gyógyulásban, akkor azzal az adott gyógyszer, vagy természetes hatóanyag hatását akár 65 százalékkal is növelheti.

MMG Direkt

Ha banki szakembert hívunk meg a stúdióba, mindenki azt gondolhatja, hogy pénzről lesz szó. Azonban ezúttal Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrum ügyvezető igazgatója, és Halmos B. Ágnes a Magyar Mezőgazdaság Kiadó munkatársa arról beszélgetnek, milyen is a mezőgazdaság állapota jelen pillanatban a világban. A szakember szerint nagy változásnak vagyunk a szemtanúi, a mezőgazdaság kezd teljesen más funkciót betölteni, mint a korábbi évtizedekben. Ehhez kapcsolódva szó esik arról is, hogy a Közös Agrárpolitika támogatásainak feltételrendszerét ökológiai szempontok alakítják, ami egyrészt jó dolog, de az európai mezőgazdaság versenyhátrányba kerül.

youtube://v/B46Yi2pAmNQ

Forrás: magyarmezogazdasag.hu