Back to top

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.

A Bovaer a legújabban kifejlesztett takarmány adalékanyag tehenek és más kérődzők, például juhok, kecskék és szarvasok számára. A terméket a Royal DSM, a táplálkozás, az egészség és a fenntartható életmód területén tevékenykedő holland világcég fejlesztette ki és állítása szerint

napi negyed teáskanálnyi Bovaer tehenenként következetesen csökkenti a bélrendszeri metánkibocsátást: a tejelő tehenek esetében körülbelül 30%-kal, húsmarhák esetében pedig még ennél is nagyobb mértékben, akár 90%-kal is.

Az etetést követően azonnal kifejti hatását. Miután elnyomja a metántermelést a gyomorban, lebomlik a tehén gyomrában már egyébként is természetes módon jelen lévő vegyületekre.

A szer kifejlesztése, azaz a "Tiszta tehén projekt" 10 évig tartott és négy kontinens 13 országában, 45 gazdaságban végzett kísérletet és több mint 48 független tudományos folyóiratokban közzétett, szakmailag lektorált tanulmányt foglalt magában.

Az első hatósági jóváhagyásokat követően a DSM megkezdheti a metáncsökkentő adalékanyag piaci bevezetését. Első körben a brazil és chilei hatóságoktól kapott a cég forgalmazására vonatkozó engedélyt.

- A brazíliai Sao Paolo Állami Egyetemen (UNESP) 2016-2017-ben a Bovaerrel végzett marhahús-kísérlet a bélrendszeri metánkibocsátás akár 55%-os csökkenését mutatta ki, ami rávilágít a Bovaerben rejlő lehetőségekre a fenntarthatóbb szarvasmarhatartás érdekében, mondta Mauricio Adade, a DSM Latin-amerikai elnöke.

A fejlesztők rámutattak, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nemrégiben kiadott, éghajlatváltozásról szóló jelentése hatalmas figyelmeztetés mindannyiunk számára a globális felmelegedés visszafordíthatatlan erejéről. A tanulmányban az is szerepel, hogy a metánkibocsátás gyors csökkentése rövidtávon csökkentheti a globális felmelegedés ütemét, és pozitív hatással lehet a levegő minőségére.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/agriland.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Dámok násza

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Itt a rendelet a fenntarthatóan termesztett biomasszáról

A fenntarthatóan termesztett biomassza biztosítja a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagát, mely a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését is hivatott elősegíteni.