Back to top

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

A Méhészet 2020. augusztusi számában beszámoltunk arról, hogy hazai akác-, hárs- és napraforgómézeink hatékonyan gátolják egyes baktériumok növekedését és biofilmképzését. Jelen írásunkban a fenti mézféleségek légúti baktériumokra gyakorolt hatását ismertetjük újabb in vitro mikrobiológiai vizsgálataink alapján.

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják.

Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott (Lusby et al., 2005; Jenkins et al., 2014). A biofilmek vagy biohártyák olyan élő vagy élettelen felszínen megtapadt baktériumsejtek, amelyek ilyen formában sokkal ellenállóbbak a környezeti körülményekkel szemben, és nehezen kezelhetők antibiotikumokkal. A bakteriális biofilmek számos klinikai kórkép kialakításában vesznek részt, különösen a krónikus fertőzésekben jelentősek (Bressler et al., 2009; Hall-Stoodley et al., 2012; Gupta et al., 2016). A leggyakoribb, biofilm képzésére is hajlamos légúti baktériumok közé a Haemophilus fajok, a Pseudomonas aeruginosa és a Streptococcus pneumoniae tartoznak.

Az antibiotikum-rezisztencia megnövekedett gyakorisága és a bakteriális biofilmek megjelenése következtében elengedhetetlen az új, természetes eredetű, antibakteriális és biofilmképződést gátló szerek kutatása, beleértve a különböző botanikai eredetű mézeket is. A fentiek értelmében kutatómunkánk célja a magyar akác-, hárs- és napraforgómézek antibakteriális és biofilmképződést gátló hatásának vizsgálata, valamint hatásmechanizmusuk megismerése volt.

Első lépésként elvégeztük az őstermelőktől beszerzett fajtamézek fénymikroszkópos pollenanalízisét von der Ohe et al. (2004) módszerével. A vizsgálatba vont mézek mindegyikében megfelelő arányban voltak jelen a fajtajelleget alátámasztó akác-, hárs-, illetve napraforgó pollenszemek (1. kép, 1. táblázat).

A mézminták antibakteriális hatását Haemophilus influenzae (DSM 4690), H. parainfluenzae (DSM 8978), Pseudomonas aeruginosa (PAO I) és Streptococcus pneumoniae (DSM 20566) baktériumokkal szemben vizsgáltuk, többféle in vitro mikrobiológiai eljárással.

A vékonyréteg kromatográfiás — direkt bioautográfiás vizgálatokhoz a vizes, 1 g/ml koncentrációjú mézmintákból 1 µl-t vittünk fel szilikagélre. Negatív kontrollként desztillált vizet alkalmaztunk, pozitív kontrollként az adott baktériumtörzzsel szemben hatékony antibiotikumot. A lemezeket 100 ml baktériumszuszpenzióba (4 × 107 CFU/ml) mártottuk, majd másfél órára 37 °C-os párakamrába helyeztük. A baktérium növekedését gátló hatás nyomon követésére MTT festék vizes oldatát alkalmaztuk, amely az életképes baktériumtelepeket kékes színűre festette. A mézoldatok által gátolt területeken a gátlási zónák fehér színűek maradtak, jelölve a baktériumok hiányát (2. kép).

A hársmézzel végzett kezelés nagyobb gátlási zónákat eredményezett, azaz hatékonyabban gátolta a Haemophilus és a Pseudomonas baktériumok növekedését, mint az akác- és napraforgómézek (2. kép). A S. pneumoniae esetében az akác- és a hársméz fejtett ki erőteljesebb antibakteriális hatást a napraforgómézhez viszonyítva.

Az agarlyuk-diffúziós vizsgálatok során 25 és 50 százalékos mézminták mellett hasonló koncentrációjú cukoroldatok (glükóz: fruktóz 1 : 1) hatását is vizsgáltuk, annak érdekében, hogy kizárhassuk a cukortartalom kizárólagos antibakteriális hatását. A baktériumtörzseket táptalajra szélesztettük ki, majd a tesztelni kívánt mintákat a táptalajban kialakított lyukakba helyeztük. Az agarlyukból a mézoldat a tápoldatba diffundál, és gátló hatás esetén feltisztulási zónát eredményez. Pozitív kontrollként a fent említett antibiotikumok szolgáltak. Eredményeink összecsengenek a vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatokkal, mivel az agarlyuk-módszer esetén is a hársméz eredményezte a legnagyobb gátlási zónát mindegyik baktériumtörzs esetében. A cukoroldatok is aktívnak bizonyultak, bár hatékonyságuk elhanyagolható a mézmintákéhoz képest (2. táblázat)

Munkánk során célul tűztük ki a mézek baktériumellenes hatásának hátterében álló jelenségek vizsgálatát is. Annak érdekében, hogy megfigyelhessük, mennyi idő elteltével fejtik ki hatásukat a mézmintáink, úgynevezett time-kill vizsgálatokat végeztünk el P. aeruginosa és S. pneumoniae baktériumokon, 20, 40 és 60 százalékos méz- és cukoroldatokat alkalmazva. Eredményeink azt mutatták, hogy mindegyik mézmintánk a második órától bizonyult aktívnak a kontrollhoz képest. A legjelentősebb hatást mindkét baktérium esetén a 6. és 8. óra közötti időszakban fejtették ki, majd antibakteriális hatásuk megszűnt.

A cukoroldatok is mutattak antibakteriális hatást, de nem olyan mértékben, mint a mézmintáink.

Így arra következtethetünk, hogy nem kizárólag a cukortartalomnak tulajdonítható a mézmintáink antibakteriális aktivitása. Az előzőekben bemutatott két módszer eredményeivel összhangban, ezúttal is a hársméz volt a leghatékonyabb mindkét baktériumtörzs ellen.

A memrándegradációs vizsgálatok során spektrofoto­metriás méréssel határoztuk meg, hogy a mézmintákkal végzett kezelés hatására a P. aeruginosa és S. pneumoniae baktériumsejtek membránjában milyen mértékű károsodás figyelhető meg. A foszfátpuffer sóoldatban lévő baktériumsejteket a méz- és cukorminták 20, 40 és 60 százalékos oldataival kezeltük. Negatív kontrollként kezeletlen sejteket alkalmaztunk, pozitív kontrollként pedig a mézminták 90 százalékos oldatát. Megfigyeltük, hogy a 20 százalékos oldatok nem károsították a baktériumok sejtmembránját, így nem eredményeztek lízist, a sejttartalom kiszabadulását; azonban a 40 és 60 százalékos méz- és cukoroldatok aktívnak bizonyultak. A mézminták erőteljesebb hatást fejtettek ki a cukoroldatokhoz képest. A Gram+ S. pneumoniae érzékenyebben reagált a kezelésre, mint a Gram− P. aeruginosa, ami eltérő szerkezetükkel magyarázható. Mindkét baktérium esetén a hársméz eredményezte a legintenzívebb hatást.

A biofilmképződést gátló hatás tanulmányozása során először meg kellett határozni azt a legkisebb mézkoncentrációt, amely már gátolni képes a baktériumok túlélését (MIC = minimális gátló koncentráció). Mézmintáink MIC értéke 40,5 és 52,5 százalék közötti volt. Legérzékenyebbnek a Haemophilus törzsek bizonyultak, a leginkább ellenálló kórokozó pedig a P. aeruginosa volt (3. táblázat).

A biofilmképződés gátlására irányuló vizsgálatok során a minimális gátló koncentráció felével (MIC/2) dolgoztunk.

A bakteriális biofilmeket 96 cellás polisztirol mikrotiter lemezeken alakítottuk ki. A letapadt sejtekhez hozzáadtuk a vizsgálni kívánt mézmintát. Inkubálást követően (24 h, 37 °C)

0,1 százalékos kristályibolya oldatot mértünk a cellákba. A kristályibolya festék kapcsolódik a biofilmek negatív töltésű felületi molekuláihoz és poliszacharidokhoz, így lehetővé teszi a biofilm teljes biomasszájának becslését (Peeters et al., 2008). Eredményeink alapján elmondható, hogy minden mézminta képes volt gátolni a biofilm képződését az általunk vizsgált baktériumtörzsek esetén. Hasonlóan a korábbi mikrobiológiai tesztekhez, a hársméz volt a leghatásosabb a három fajtaméz közül, hiszen az átlagos gátlási arány 80 százalék felett volt minden törzzsel szemben, míg a légúti biofilmeket legkevésbé gátló akácminták gátlási aránya 69−75 százalék között mozgott. Ki kell emelni, hogy ebben a tesztrendszerben a S. pneumoniae volt a legérzékenyebb baktérium a légúti kórokozók közül.

Összegzés: az akác-, hárs- és napraforgómézek közül a hársméz volt a legaktívabb a légúti megbetegedést okozó patogénekkel szemben.

Megállapítottuk, hogy a mézmintáink 2 óra elteltével már képesek antibakteriális hatást kifejteni, továbbá alátámasztottuk, hogy szerepet játszanak a bakteriális membrán degradációjában. Mindemellett kiemelendő, hogy mindhárom méz fejtett ki biofilmképződést gátló hatást a vizsgált baktériumokkal szemben.

Köszönetnyilvánítás:

A kutatás az NKFI K 132044 pályázat, az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíja és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. Hálásak vagyunk dr. Kocsis Bélának a szakmai tanácsokért és a laboratóriumi munkában nyújtott segítségért, továbbá köszönettel tartozunk Nagy-Radványi Lillának az elővizsgálatok kivitelezéséért. (A felhasznált szakirodalom a Szerzőknél elérhető.)

Balázs Viktória Lilla
Dr. Farkas Ágnes

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Mosónövények: nem csak a mosódió létezik…

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Ilyen a szappanfű, a mécsvirág, vagy a vadgesztenye is…

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.