Back to top

Hortobágyi behajtási ünnep a pásztorhagyományokért

„Nem kell ide meghívó, tudjuk, hogy lesz a behajtási ünnep, és jövünk” ̶ válaszolta a gulyás arra a kérdésemre, hogy hívásra érkeztek-e a közönségbe elvegyült, cifraszűrben pásztorbotra támaszkodó pásztorok. A hortobágyi Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep és Darufesztiválon jártunk október 24-én.

A behajtás, vagy más néven beszorulás, a pásztorok nagy ünnepe. Ilyenkor befejeződik a legelőn folytatott legeltetés, a gazdák az állatokat behajtják az istállókba, és a számadás során elszámolnak az állatok elhullásával, szaporulatával.

A történelem során Szent Dömötörhöz, a pásztorok védőszentjéhez kapcsolódott a behajtás, így neve napján igazi ünneppé vált eseményt.

A gazdák kifizették a pásztorok munkáját, akik ezt követően akár napokig „dömötöröztek”, vagyis mulatozással, pásztorbállal ünnepeltek. Ma már jelképessé vált az október 24-i behajtási nap; már nem „hoz havat a hátán” az állat a legelőről október végén, sőt, ha az időjárás engedi, akkor egész novemberben kinn maradnak az állatok december elsejéig. Utána elkezdődik az ellés, ekkorra már fedél kell a jószágok fölé.

Fotó: Császi Erzsébet

Lovas-, szürkemarha- és a feketebivaly-fogatok

Délután a Kilenclyukú hídon átvezető út mindkét oldalán sűrű sorokban álltak az emberek, hogy láthassák az ünnepség kezdeteként a hídon át a Vásártérre hajtott lovas-, szürkemarha- és feketebivaly-fogatokat.

A hatalmas téren felsorakoztatott állatokhoz csatlakoztak a rackajuhokat is, és szinte monumentális élőképhez volt hasonló a látvány:

a félkaréjban álló fényes szőrű, felszerszámozott lovak, szürkemarhák, feketebivalyok mögé fogott szekereken a bő gatyában, bő ujjú ingben, lajbiba öltözött, darutollas, széles karimájú kalapot viselő csikósok, a marhák mellett álló gulyások, a juhnyájat őrző gubás juhászok által alkotott kép.

Tudás, érték, hagyomány

A járvány miatt az idén elmaradt a kihajtási ünnepség, a Hortobágyi Lovasnapok, ezért sokan voltak kíváncsiak a hagyományokat idéző pusztai rendezvényre. Az ünnep a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és Hortobágy Önkormányzata összefogásával valósulhatott meg  ̶  mondta Torbik Ákos, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. projekt és marketing osztályvezetője, aki hozzátette,

„a tudást, az értéket és a hagyományt mutatják be ilyenkor a pásztorok”.

-Ez az alapja a pásztorkultúrának, ami miatt a Hortobágyi Nemzeti Park kiérdemelte a Világörökség címet. Nagy megtiszteltetés, hogy állattenyésztés kategóriában a Kft. 2021-ben elnyerte a Magyarország Legszebb Birtoka címet. Méltán lehetünk rá büszkék, hogy a pásztorló állattartás hagyományai tovább élnek - fogalmazott az osztályvezető.

Csalogató etetés

A nyolcadik alkalommal megrendezett behajtási ünnepről és a Darufesztiválról Kapocsi István, a Hortobágyi Nemzeti park általános igazgató-helyettese elmondta, hogy 103 ezer darut számláltak meg a legutóbbi szinkronszámláláson, két héttel ezelőtt pedig 135 ezernél is több daru éjszakázott mintegy 13 helyszínen - a halastó hét és az árasztásos mocsár hat helyszínén éjszakáznak a madarak.

A nemzeti park kiemelt feladata az élőhelyfejlesztés és a vizes élőhelyek fenntartása, melyhez a megfelelő vízszint biztosításával járulnak hozzá, és nyugodt, zavarásmentes környezetet alakítanak ki Csalogató etetéssel alakítják ki a táplálkozó helyeket, közel tartva ezzel a darvakat az éjszakázó helyhez.

Darukonyha és Daruporta

A Darufesztivál kiemelt hangsúlyt fektet a gasztronómiára, ezért hetedik alkalommal hirdették meg a Darukonyha receptpályázatot. A darvak vonulási útján termő és a madarak táplálékai között is fellelhető növényeknek kellett szerepelni a recept alapanyagai között. Az idén a hajdina volt a fő alapanyag. A verseny nyerteseinek kihirdetését követően, közösségépítő céllal, a Hortobágy község lakosainak kiírt Daruporta szépítő verseny eredményét ismertették. A verseny célja a darvak vonulási útvonalába eső település portáin harmonikus környezetet, kellemes őszi hangulatot teremteni látványelemekkel.

Fotó: Császi Erzsébet

Örökös Pásztorok

Majd a Hortobágy Örökös Pásztorait köszöntötték, a 12 pásztor helyett jelenleg 11-en vonultak a Vásártér közepére. Azok a pásztorok kapják meg az Örökös Pásztor címet, akik őrizték, ápolták és tovább adták ezt az ősi foglalkozást.

Aki az égi legelőkön pásztorkodik tovább, ahelyett az örökös pásztorok választanak utódot.

Ezt követően a hajdúnánási Aranyszalma Ifjúsági Néptáncegyüttes adta elő Számadás című műsorát.

Pásztorkultúra

Lényegében a régi magyar pásztorkultúra megőrzése, a természetvédelem, az ember és állat harmonikus együttélésének a bemutatása a behajtási ünnep lényege  ̶  foglalta össze az ünnepet Jakab Ádám Hortobágy község polgármestere.

Íves szarv, gulyakészség

Majd a Vásártéren felsorakoztatott állatok, fogatok bemutatása, az állatállomány ismertetése következett. Számos érdekesség elhangzott az 1960-as években kihalás szélére sodródott szürkemarháról, az 1974-es miniszteri rendeletben leírt fajtamegőrzési szándékról.

Mára 20 000 fölötti a szürkemarhák száma a génmegőrzésnek köszönhetően.

Többek között a szürke szín, a hosszú, íves szarv, a gulyakészség és a kimagasló szaporodás jellemzi az állatot. Az ismertető után a Csárdás, Fogoly, Betyár, Gyilkos, Bojtár és Nótás nevű ökrök húzta hatos fogat tett egy kört a Vásártéren. Ökrész foglalkozik velük, kevesebb mint tíz van belőlük az országban. A fekete bivalyokat is befogták, Fácán, Rigó, Fecske és Fogoly húzta a négyes fogatot. Majd a Mátai Ménes kiemelkedő példányát, az Eperjes nevű nóniusz kancát vezették fel.

Fotó: Császi Erzsébet

Ezután a kocsik következtek, a Kocs községből származó finoman megmunkált fa és vas szerkezetű könnyű, erős kocsik változatai. Így az alföldi tanyavilágban elterjedt könnyű teherszállító eszközök, amelyeket 1463-ban említenek először írásos emlékek. A kézműves kisiparosok fejlesztették ki különféle változatait, mint a Vásártéren elsőként Tündérrózsával és Vadóccal körbefutó kettes vadászkocsit.

Debrecenben szokás volt, hogy mindenki annyi lovat fogott a szekere elé, amennyit csak tudott, és ha volt, akkor a növendék csikót is mellé kötötték, hadd tanulja a járást.

Az öszvéreket is használták a pásztorok nagy terhek szállítására, így ezt az állatot is lehetett látni a fogat előtt egy bemutatókör erejéig. De tenyészkosokat is felvezettek; a viszonylag vad állat, nem szereti, ha a juhász a bárányaihoz nyúl.

Fotó: Császi Erzsébet

Erő, kitartás

Az állat- és a fogatbemutató után a Hortobágyi Nemzeti Park számadó juhászai léptek fel a pulpitusra, és ismertették a Szent György-napi kihajtástól a behajtásig tartó munkájukat, beszámoltak az állatokról és szaporulataikról. Közülük Barta Tamás számadó gulyás azzal zárta szavait, hogy: „A tavaszt várjuk közelesen, és a borjakkal megyünk a friss legelőre.” Loncsák Lehel számadó juhász az anyák jó teljesítményéről beszélt és egy kísérletről, amivel javítani kívánják a juhok állategészségügyi helyzetét. Majd Istentől erőt és kitartást kívánt mindenkinek a téli hónapokra.

Negyvenkilenc anyától huszonöt csikót választott el Kosina Péter számadó kancaménes csikós munkatársaival.

A ménesből 35 lovat fedeztettek, azok hamarosan ellenek.

Bátrak fogata

A számadás után a csikósok bemutatója következett -- kutya módra ültették, fektették a lovat. A mutatványok betanításának haszna is volt, ugyanis a fektetett lóval könnyű volt elrejtőzni a csendőrök elől. Majd a bátrak fogata, a puszta ötös vágtatott körbe a Vásártéren úgy, hogy a csikós öt lovat hajtott egyszerre, az ötből a hátsó kettőn állt.

Tíz kárpáti borzderes

A Hortobágyon szokatlan színű és motívumú cifraszűrével, faragott botjával, cserzett arcával hívta fel magára a figyelmet egy pásztor. A bakonyi szűrt viselő férfi 5 éves kora óta gulyáskodik. Bartalos János a Zala megyei Nyirádon 16 évesen már önállóan őrizte a gulyát.

Jelenleg a Nagyvázsonyi Férfiak Csordaközösség tíz kárpáti borzderesét őrzi. 54 évig volt gulyás, az idén alakult közösség visszahívta dolgozni.

Az üszőt meghagyják tovább tenyésztésre, a bikaborjút kiherélik, igáznak a tinóval. Reggelente jár Nyirádról Nagyvázsonyba a marhákat őrizni. Idén György napján hajtották ki az állatokat.

-  Remek a fajta, szinte mindenevő, még a bokrot is lelegelte, a falevelet is lerágta, mint a kecske, nem tett neki semmit sem az aszály a nyáron. Az igaz, hogy nem intenzív tejelő, 8-9 liter tejet ad naponta. -- Megemlékezett a gulyás a régi téeszes időkről is, amikor csak magyartarkák voltak az országban. Nem kellett segíteni nekik az ellésben, mert járomoztak is, mozogtak eleget, tágabb volt a csípőjük, mint a maiaknak.

Kiss András és Monoki Attila
Kiss András és Monoki Attila
Fotó: Császi Erzsébet

Marhapásztorok

Száz darab magyar szürkét őrzött a hajdúnánási marhapásztor, Kiss András. Amikor megkérdeztem, hogy meghívták-e a behajtási ünnepre a szervezők a sok cifraszűrös pásztort, azt válaszolta, hogy

„Nem kell ide meghívó, tudjuk, hogy lesz a behajtási ünnep, és jövünk.”

Egész pásztorkodása szép emlék számára: harminc évig fiaztató volt, aztán váltott, az önkormányzatnál vállalt állást. Monoki Attila kollégája Kisújszálláson őrzi az állatokat, 1989 óta ez a foglalkozása. Kétszáz magántulajdonú állat van a keze alatt.

Tavasztól őszig legeltetnek, télen etetnek. Árutermelésre tartják a gazdák a marhákat, leadják a bikákat, az üszőborjút pedig tovább tenyésztik.

Tanyák az enyészetnek

Molnár Dávid és Hartmann Zsófia
Molnár Dávid és Hartmann Zsófia
Fotó: Császi Erzsébet
A fiatal gazdának, Molnár Dávidnak mindenfajta állatból van egy kevés, a szüleivel tartják fenn a gazdaságot. A szaporulatból él, a behajtás reggelén két birkát vágott le eladásra. A takarmányt megtermelik, amit nem etetnek fel az állatokkal, azt eladják.

„Az idén kukorica volt, jövőre búza lesz, ha a jóisten és az időjárás is megengedi. 

̶  mondta a gazda. Majd a nehézségeket sorolta: „A kicsik nem tudnak érvényesülni, mert nem lehet földhöz jutni. A 33-as út mentén is legalább öt tanya az enyészeté, végig kell nézni a pusztulásukat. Sokat kell utánajárni, ha földet szeretnék, hogy az ember egyről a kettőre jusson"  ̶  tette hozzá.

Karikás ostor

A behajtási ünnep végén szétrajzott a közönség. A vásárban folytatták a napot, vagy a Darufesztiválra mentek a gyerekekkel. Az időjárás is kegyes volt, napsütéses, meleg időben ehettek az emberek a bográcsos ételekből és sültekből, nézelődhettek, vásárolhattak a kézműves vásárban.

Vehettek például a pásztorok terelő eszközéből, a hungarikum karikás ostorból, és ki is próbálgatták, tudják-e úgy csattogtatni, hogy az pisztolylövéshez hasonló hangot adjon.

Régebben csergettek is vele, a suhintással és az ostornak a csergetés közben kiadott hangjával terelték a pásztorok az állatokat. Az ostor által keltett lövésszerű hangot a ló idővel megszokta, és ha a betyárvilágban üldözték a csendőrök a lovast, esetleg rálőttek, akkor a ló nyugodt maradt és követte gazdája utasításait.

Fotó: Császi Erzsébet

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroPV - A napelemek alatti élelmiszertermelés

Aromás fűszernövények és virágok keverékét termesztik egy fotovoltaikus parkban, Görögországban. Spanyolországban az articsóka és a brokkoli közös földterületen osztoznak napelemekkel. Belgiumban paneleket szereltek fel közvetlenül a málna és a cukorrépa ültetvények fölé. Ezek európai példák a mezőgazdaság és az energiatermelési megoldásokra, amely hibrid rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak.

Vodka juhtejből

Ilf-Petrov Aranyborjú című könyve nyomán közhellyé vált, hogy mindenből lehet vodkát készíteni, akár konyhaszékből is. Ennek ellenére még senkinek nem jutott eszébe juhtejből főzni a vodkát – mostanáig.

Tenyészethez kell rendelni a meghatalmazásokat az antibiotikum felhasználás jelentési rendszerben

Fontos újítás lép életbe hamarosan az antibiotikum felhasználás jelentésére szolgáló rendszerben: az állatorvosoknak meghatalmazottjaikat konkrét tenyészetekhez kell rendelniük. A jogosultságokat mind az online, mind a papír alapú nyomtatvánnyal létrehozott meghatalmazásoknál szükséges beállítani. Az augusztus 29-én élesedő fejlesztés az átláthatóbb ügyintézést és az adatvédelem fokozását szolgálja.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.

Árnyékolás és/vagy éjszakai műszak - hogyan védjük az állatokat a hőségtől?

A napokban enyhült a forróság, most „csak” hőség van. A sajtóban arról sok szó esik, hogy a társállatokkal ilyenkor mi a teendő, de a hőség a haszonállatokat is megviseli, ami ellen a gazdálkodóknak is védekezniük kell. A korszerű istállókban már kiküszöbölhető, de legalább csökkenthető a hőstressz, de a kisebb termelőknek más megoldásokat kell kitalálniuk.

Aszály veszélyhelyzeti operatív törzs alakul

A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében Aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Vezető halálokká válhat az AMR

Az Európai Unió tagországaiban évente 33 ezren, a világon összesen 700 ezren halnak meg antibiotikum-rezisztencia következtében, és az előrejelzések szerint 2050-re vezető halálokká válhat: 10 millió halálesetet jósolnak az AMR-rel összefüggésben.

Mintegy kétszáz hektáron égett a növényzet Tiszafüred-Kócsújfalu határában

Megfékezték a lángokat a tűzoltók Tiszafüred-Kócsújfalu határában, a Hortobágyi Nemzeti Park területén, ahol mintegy kétszáz hektáron égett foltokban az erdő aljnövényzete és nádas-bozótos részek - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője szerdán az MTI-vel.

A hőség miatt klíma nélkül tilos közúton kérődzőket szállítani Bulgárián keresztül Törökországba

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.