Back to top

Lelepleződött a kórokozó „késes” trükkje

Késélességű képletei segítik a számos növénybetegségért felelős Phytophthora infestans mikroszkopikus kórokozót, hogy „átvágja” a megtámadott növények levelének védőrétegét. Bár meglehetősen intenzíven vizsgált témáról van szó, a Wageningen Egyetem kutatócsoportja által feltárt részlet eddig ismeretlen volt. A titok megfejtése sokat segít a növénybetegség elleni küzdelemben is.

Minden növény rendelkezik egyfajta védőréteggel, amelynek az a feladata, hogy távol tartsa az olyan támadókat, mint amilyen egyebek között a burgonyavészért felelős Phytophthora is. Ez a kórokozó azonban képes áthatolni a növények védőrétegén,

vagyis az egészséges szövetekbe is különösebb gond nélkül be tud jutni.

Bár évtizedek óta kutatják a kórokozót, mindeddig nem volt igazi magyarázat a jelenségre, most azonban a Wageningen Egyetem növénykórtanosokból, sejtbiológusokból és fizikusokból álló kutatócsoportja megfejtette a megoldást – olvastuk a világ vezető élettudományi kutatóhelyei között számon tartott Wageningen Egyetem negyedéves kiadványában, a Wageningen World legfrissebb számában.

A trükk abban áll, hogy a Phytophthora „megélezi” a növény szövetébe hatoló képleteit, így azok késként hasítják fel a növény felszínét. Ennek köszönhetően  nincs szükség óriási erőre a művelethez, vagyis nagyon mérsékelt energia-befektetést igényel a dolog a kórokozó részéről.

Francine Govers, az egyetem növénykórtan-professzora azt nyilatkozta a Wageningen Worldnek, hogy

a felfedezésből kikövetkeztetve egyből felmerült egy kíméletes növényvédelmi megoldás alapgondolata is.

Ahhoz, hogy a kórokozó ezt a trükköt végig tudja vinni, masszívan meg kell vetnie a „lábát” a növény felületén; cél tehát, hogy ez ne sikerüljön neki. Ígéretes eredményekről számoltak be a kutatók, amikor a burgonya levelét egy olyan anyaggal permetezték le, amely megakadályozta a Phytophthora megtapadását,

65 és közel 100 százalékos mértékben csökkent a fertőzés a kontrollhoz képest,

olvasható a Wageningen World cikkében.

A probléma súlyának szemléltetésére a szerzők kifejtik, hogy a Phytophthora világszerte a burgonya egyik legjelentősebb betegsége, 6-7 milliárd eurónyi terméskiesést okoz évente. Emellett egyebek között a paradicsomot, a padlizsánt, a kakaót, a paprikát és a szóját is károsítja. A teljes tudományos publikáció a Nature Microbiology júliusi számában jelent meg, olvasható a Wageningen Worldben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyúlpestis az ukrán fronton

A Pentagon 2015 óta ukrajnai biológiai projekteket finanszírozott, amivel párhuzamosan nyúlpestis ütötte fel a fejét a Donyec-medencében. A projekt által több fertőző megbetegedést regisztráltak a katonák és a civil lakosság körében.

Elkerülhető a köszvény a magas purin tartalmú élelmiszerek korlátozásával

A köszvény az ízületi gyulladás fájdalmas formája, és az abban szenvedők mindent megtesznek, hogy elkerüljék a fellángolásokat. A köszvény súlyosságának csökkentésére az egyik legjobb módszer a szervezet húgysavszintjének csökkentése. Ez gyógyszeres kezeléssel, valamint az étrend és az életmód megváltoztatásával érhető el, különösen a magas purin tartalmú élelmiszerek kerülésével.

Sárba döngölt burgonya?

Sokan vélik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a burgonyatermesztőknek, ha nem lesz változás, a szereplők számának csökkenésével kell számolni. Magasak a termelési költségek, amit a felvásárlási árak nem követnek, s ezt sok gazda nem tudja megfinanszírozni.

Először klónoztak egeret fagyasztva szárított bőrsejtekből

Az áttörésnek számító eredmény megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben állatok bőrsejtjeit "biztosítási kötvényként" tárolják, mivel ezekből klónok teremthetők, melyek fokozzák a fajok genetikai változatosságát, ha a kihalás fenyegeti őket.

A sivatagban is cél az önellátás

Az Egyesült Arab Emírségekben az áruházak és a fogyasztók hagyományosan a külföldi, elsősorban a nagy presztízsű holland paradicsomot vásárolják. A kormány azonban mindinkább elkötelezett az önellátás mellett, ösztönzik a helyi termesztést, hogy mérsékeljék az importfüggőségüket. Náluk a kihívást a forróság és a korlátozott vízmennyiség jelenti.

Vannak felfedező és „otthon ülő” kisnyulak is

Már beszámoltunk egy francia kísérletről, amelyben a nyulakat polccal felszerelt ketrecben helyezték el. Az anyaállatok a polc szintjén egy búvócsövön keresztül juthattak át egyik ketrecből a másikba, amikor az átjárást szabaddá tették. A kísérletet növendéknyulakkal is elvégezték.

A tőzegáfonya támogathatja a memóriát és az agy egészségét?

Egy új tanulmány szerint már napi 128 gramm tőzegáfonya támogathatja a memória és az agy egészségét, miközben csökkenti a "rossz" koleszterinszintet.

Sültkrumpli helyett sült tészta

Japánban annyira hiánycikk lett a sütni való burgonya, hogy a Burger King helyi hálózata inkább ramen tészta fogyasztására ösztönzi a vendégeit.

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

Üvegház: mindenből a legkorszerűbbet

Tavaly decemberben készült el a Bartucz család 9500 négyzetméteres korszerű üvegháza Kiskunfélegyházán. A hatalmas beruházásukhoz drénvíztisztító berendezés, valamint üvegháztető-mosó és -festő robot is tartozik. Ők is látják, tapasztalják a gazdasági nehézségeket, mégis előre tekintenek.