Back to top

Besugárzási kísérletek

A Debreceni Egyetemen már a 2000-es évek eleje óta végeznek kutatásokat egynyári, elsősorban díszkertészeti növényekkel. Az eredményekről fajta-összehasonlítások, fajtabemutatók alkalmával tájékoztatták a szűkebb és szélesebb szakmai köröket.

A kutatások irányait Kováts Zoltán növénynemesítő, illetve Fári Miklós Gábor egyetemi tanár jelölték ki. Egyebek mellett célul tűzték a modern mutációs eszközök és genetikai biotechnológiai módszerek integrálását a nemesítési munkákba, valamint úgynevezett multifunkciós növények nemesítését, amelyek díszítenek, miközben gyógy- vagy fűszerező hatásuk is van. E kutatói munka keretében tűnt fel a bazsalikom, mint dísznövény.

(illusztráció)
(illusztráció)

Díszítő bazsalikom

A korábban meghatározott irányvonalak azóta is helytállóak, csupán néhány fejlettebb eszköz segíti napjainkban a szakemberek munkáját. Kováts Zoltán 2010-ben bekövetkezett halálát követően, valamint egyetemi átszervezések miatt az ilyen irányú kutatások háttérbe kerültek, egészen 2018-ig, amikor európai uniós forrásból finanszírozott pályázattal újra lehetőség nyílt egynyári dísz- és fűszernövények mutációs nemesítésével foglalkozni (GINOP-2.2.1-15-2017-00042 – A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása). Akkor több faj, a tollas ka­kastaréj (Celosia argentea var. plu­mosa), a bársonyvirág (Tagetes patula), a petúnia, illetve a kerti bazsalikom egy-egy fajtáját vontuk be a besugárzási kísérletekbe.

A bazsalikom esetében két helyen, a FAO Nemzetközi Energiaügynökség (FAO/IAEA) által fenntartott laboratóriumban, az ausztriai Seibersdorfban, illetve Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézet Ciklotron Laboratóriumában történt a besugárzás.

A növényeket a humán sugárterápiában használt dózis több száz-, illetve több ezerszeresével kezeltük. Az óriási genetikai variabilitást mutató első generációban elkezdtük az értékes egyedek szelekcióját, mivel a bazsalikom vegetatív szaporítása viszonylag könnyű. A projekt elsősorban módszertani kidolgozásról szólt, fajtanemesítést nem folytattunk. Az egyes mutánsvonalak fenntartása nemesítési bázis, valamint gén­bank kialakítására szolgálhat, amely fontos és megfelelő cél egy egyetem számára is.

Mutáns bazsalikomvonalak nevelése hidropóniás rendszerben (Debreceni Egyetem, kísérleti üvegház – Biodrome, 2021)
Mutáns bazsalikomvonalak nevelése hidropóniás rendszerben (Debreceni Egyetem, kísérleti üvegház – Biodrome, 2021)
Fotó: Oláh Tibor
A Debreceni Egyetem 2020-ban létesített Mezőgazdaság-, Élelmiszertudo­mányi és Környezetgazdálkodási Karának (MÉK) biológiai kutató és növénykísérleti üvegháza (Biodrome), modern technológiával felszerelt termesztő­be­rendezései újabb lehetőséget nyújtottak arra, hogy folytassuk a bazsalikomkísérleteket, újabb Ocimum-fajokat vonjunk be. A kutatásaink során amellett, hogy a mutációk hosszú távú hatását vizsgáljuk, az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 Debrecen Venture Catapult Program keretein belül a fény, a hidropónia, illetve a közeg beltartalomra és megjelenésre gyakorolt hatását is megfigyeljük fiatal kutatók és hallgatók közreműködésével.

Kétféle szemlélet

Előzetes eredményeink alapján látszik, hogy bizonyos kezelések, így például különböző hullámhosszúságú fénykezelések, illetve a hagyományos és hid­ro­pó­niás termesztőberendezések jelentősen befolyásolják a bazsalikom bel­tartalmi paramétereit.

A tulsi vagy szent bazsalikom (Ocimum tenuiflo­rum) kísérletbe vonásával rájöttünk arra, hogy az egy családba tartozó fajok mennyire különböző, néha ellentétes módon válaszolnak egyes kezelésekre.

Bazsalikomfajok nevelése különböző hullámhosszúságú pótmegvilágítással (Biodrome, 2021).
Bazsalikomfajok nevelése különböző hullámhosszúságú pótmegvilágítással (Biodrome, 2021).
Fotó: Oláh Tibor
Néha akár fajták között is óriási különbségeket tapasztaltunk, azonban minden körülmények között együtt kell vizsgálni a környezeti tényezőket, például a fény minőségének, a tápanyag-ellátottságnak, illetve a hőmérsékletnek a morfológiai vagy beltar­talmi tulajdonságokra gyakorolt hatását. Ennek értelmében a korszerű termesztéstechnológiákat leginkább a precíziós, funkcionális élel­miszertermesztés területén lehetne alkalmazni. Természetesen mindezt úgy végezve, hogy szem előtt tartjuk a körforgásos gazdálkodás alaptételeit, a bio­gazdálkodás és a fenntarthatóság irány­elveit.

Talán nem tűnik összeegyeztethetőnek egy mesterséges, a természettől elszakított termesztéstechnológia a biológiai, ökológiai szemlélettel.

Bizonyos szempontból ez igaz is lehet, ám kinek van annyi magabiztossága, hogy megmondja, jövőre mire lesz szükség, ha néha nehéz kielégíteni a jelenkor szükségleteit, igényeit is. A kétféle technológia és szemlélet különbözik egymástól, de az egyetem éppen az a hely, ahol mindkét szemlélet teret kell, hogy nyerjen.

A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Dr. Kurucz Erika
DE MÉK Kertészettudományi Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Tulipánünnep és ingyen tulipán

A tulipán hazájában külön ünnepnapot szánnak a tavasz egyik legnépszerűbb virágjának. Január harmadik szombatján virágtengerré változik Amszterdam egyik híres, múzeumok ölelésében fekvő tere, hogy örömöt csempésszenek az emberek életébe.

GaLaBau 2022

A zöldfelületek és a szabad terek tervezésének, építésének, karbantartásának teljes körét lefedi Európa egyik legrangosabb szakkiállítása, a GaLaBau. A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével, a Magyar Tájépítészek Szövetségével és a Magyar Faápolók Egyesületével közösen szervezett őszi tanulmányúton részt vevő szakemberek a nürnbergi szakkiállítást is megtekintették.

Változóban a globális tőzeg kereskedelem

A tőzegtermékek - legyen szó kiváló minőségű adalékanyagokat tartalmazó közegekről vagy hobbi célú, otthoni felhasználásra gyártott keverékekről – a fő alapanyag energia- és üzemanyag-igényes kitermelése és gyártása miatt nagyon kitettek az utóbbi hónapok árrobbanásának.

Turbóenergia az agy számára

A táplálkozási szakemberek szerint van egy kombináció, ami olyan, mint egy turbófeltöltés az agy számára.

A spenót vesekőképző hatása tejjel kivédhető

A spenót sok gyerek „nemszeretem” növénye, ám rengeteg előnyös tulajdonsága van. Klorofillja ipari és gyógyászati alapanyag. Ami pedig nem előnyös, az is kis trükkel kivédhető… Klorofillja jó antioxidáns, és egy másik hatóanyaga a pihentető alvást segíti.

Adventi kertajánló

A korai sötétedéshez igazított nyitvatartási idővel, de számos hazai botanikus kert és arborétum tart nyitva a téli hónapokban. Sőt, programokkal is több helyen készülnek, ezekből válogattunk.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.