Back to top

A háziasított lovak eredete

A modern ló háziasítása nagyjából i.e. 2200 körül kezdődött el a Kaukázus északi részén. A következő évszázadokban pedig Ázsiába és Európába is eljutottak ezek az állatok. Egy 162 tudósból álló nemzetközi kutatócsoport 273 ősi lótól származó minta genetikáját fedte fel és elemezte azokat. Ezek a jószágok Eurázsia különböző pontjairól származtak.

A kutatáshoz 273 ősi lótól nyertek genetikai mintát, melyek Eurázsia különböző részeiről származtak (képünk illusztráció)
A kutatáshoz 273 ősi lótól nyertek genetikai mintát, melyek Eurázsia különböző részeiről származtak (képünk illusztráció)
A lovakat először a Ponto-Kaszpi sztyeppeken kezdték háziasítani, majd ezután kerültek Eurázsia többi részére. Ezt a megállapítást Ludovic Orlando galeogenetikus, a CNRS (Centre National de la Recherche Scientifique, Francia Tudományos Kutatóintézet) munkatársa által vezetett tanulmány állapította meg.

Ki és hol háziasította először a modern lovakat? Mikor hódították meg a világ többi részét? És hogyan szorították ki az akkoriban létező számtalan más lófajtát? Úgy tűnik, ennek a régi paleontológiai rejtélynek sikerült a végére járni a mostani kutatással.

Néhány évvel ezelőtt Ludovic Orlando csapata a közép-ázsiai Botai lelőhelyét vizsgálta meg, amely a házi lovak legrégebbi régészeti bizonyítékát szolgáltatta. A DNS-eredmények azonban nem voltak meggyőzők: ezek az 5500 éves lovak nem a modern házi lovak ősei voltak. A közép-ázsiai sztyeppéken kívül a háziasítás minden más feltételezett gyújtópontja, mint például Anatólia, Szibéria és az Ibériai-félsziget, hamisnak bizonyult.

Orlando elmondása szerint tudták, hogy a 4000 és 6000 évvel ezelőtti időszak kritikus pontja volt a lovak történelmének, de meggyőző bizonyítékot nem sikerült feltárniuk. A tudományos csapat ezért úgy döntött, hogy a vizsgálatot egész Eurázsia területére kiterjesztik, és 273 olyan ló genomját elemezték, amelyek i. e. 50.000 és 200 év között éltek. Ezeket a mintákat a toulouse-i Antropobiológiai és Genomikai Központban (CNRS/Université Toulouse III -- Paul Sabatier) és egy másik francia genetikával foglalkozó tudományos intézetben, a Genoscope2-ben (CNRS/CEA/Université d'Évry) szekvenálták, majd összehasonlították a modern házi lovak genomjával.

Az egyetlen ma is élő igazi vadló a Przsevalszkij-ló. A többi "vadló" a háziasított lovak visszavadult rokonai, beleértve a musztángokat is. Ez is a házi ló sikerességét támasztja alá.
Az egyetlen ma is élő igazi vadló a Przsevalszkij-ló. A többi "vadló" a háziasított lovak visszavadult rokonai, beleértve a musztángokat is. Ez is a házi ló sikerességét támasztja alá.

Ez a stratégia kifizetődött: bár Eurázsiában egykor genetikailag eltérő lópopulációkat találtak, de Kr. e. 2000 és 2200 között drámai változás következett be. "Ez volt amit kerestünk: az Anatóliában, Európában, Közép-Ázsiában és Szibériában élő lovak genetikailag meglehetősen különbözőek voltak" - jegyzi meg Dr. Pablo Librado, a tanulmány első szerzője.

Aztán egyetlen genetikai profil, amely korábban az észak-kaukázusi ponto sztyeppékre korlátozódott, kiszivárgott eredeti elterjedési területén kívülre és hódító útra indult. Néhány évszázadon belül felváltotta az összes vadló populációt az Atlanti-óceántól Mongóliáig.

"A genetikai adatok arra is utalnak, hogy akkoriban robbanásszerű demográfiai változás zajlott le, amelyhez hasonló nem volt az elmúlt 100.000 évben" - teszi hozzá Orlando. "Ekkor vettük át az irányítást az állat természetes reprodukciós rátája felett, és csillagászati számban kezdtük szaporítani őket".

De mivel magyarázható ez a lovak hirtelen elterjedése? Érdekes módon a tudósok két szembetűnő különbséget találtak ennek a lónak a genomja és az általa felváltott populációké között:

a háziasított példányok szelídebbek voltak, és jóval erősebb gerincoszloppal rendelkeztek.

A kutatók szerint ezek a tulajdonságok biztosították az állatok sikerét egy olyan világban, ahol a lóháton és szekéren utazás kezdett elterjedni.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a ló Ázsiában a küllős szekerekkel és az indoiráni nyelvekkel egy időben terjedt el. Az indoeurópai népek vándorlása a sztyeppékről Európába az i. e. harmadik évezredben azonban nem a lovaknak köszönhető, mivel azok háziasítása és elterjedése később történt. Ez azt mutatja, hogy az emberi vándorlások és a kultúrák közötti találkozások tanulmányozásakor fontos az állatok történetének figyelembevétele.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Nem hiányoznak az életünkből az egyszer használatos műanyagok

A megkérdezettek csaknem 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról - közölte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) az MTI-vel csütörtökön.

A tönk szélén a sertéstartók

Úgy tűnik, a sertéstartóknál – és más állattartóknál is – betelik a pohár. Sokan válaszút előtt állnak, folytassák-e, vagy inkább hagyjanak fel az állattartással? Többek közt ez derült ki a MOSZ sertéstenyésztő tagozatának legutóbbi ülésén, amiről már tudósítottunk.

A növényi alapú étrend a migrénes fejfájásra is megoldást nyújthat

Egy tanulmány szerint a növényi alapú étrendre való áttérés teljesen megszüntetheti a krónikus migrént. Ezzel kapcsolatban az orvosok kiemelték annak a férfinak az esetét, akinek eltűnt a migrénes fejfájása, miután megváltoztatta táplálkozási szokásait.

Gazdálkodóként teljesedne ki az ezredfordulós generáció Kínában

Hu Siqin ígéretes karriert futott be Sanghajban egy Fortune 500-as cégnél, több mint elég pénzzel, de valami a nagyváros ragyogó fényei ellenére hiányzott neki, amit ő "gyökereknek" nevez.