Back to top

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a közelmúltban hozta nyilvánosságra a több éves szakmai munkával elkészített országos Talajvédelmi Cselekvési Tervet. Miért volt rá szükség, és milyen gyakorlati változásokat várnak a benne foglalt intézkedésektől? Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója nyilatkozott lapunknak.

A mezőgazdasági talajhasználatnak vannak természetes és antropogén eredetű káros tényezői, például a szélsőséges időjárás, illetve a helytelen talajművelés.

Jordán László: szeretnénk elérni, hogy a földhasználók képesek legyenek felismerni és hatékonyan megoldani, javítani, mérsékelni az általuk művelt föld talajdegradációs folyamatait
Jordán László: szeretnénk elérni, hogy a földhasználók képesek legyenek felismerni és hatékonyan megoldani, javítani, mérsékelni az általuk művelt föld talajdegradációs folyamatait
Ezek a legfontosabb okozói a talajromlásnak, avagy talajdegradációnak. A talajok állapota közvetlenül vagy közvetve kihat környezetünk többi elemére is: a vízkészletre, az élővilágra, de még a tájra is.

Romló tendenciák

A Nébih megfigyelései, mérései és ellenőrzései alapján talajaink állapota összességében nem javul, sőt, számos romló tendencia mutatkozik. A szántótalajok átlagos humusztartalma például 20 százalékkal csökkent 1992 és 2016 között a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) adatai alapján.

A talaj védelmét jelenleg jellemzően a hatóság kényszeríti ki, egyedi esetekben, de ezek a talajvédelem szempontjából kiemelt fontosságú ügyek összességében csekély területet érintenek. Bár a talaj védelme közvetlenül és közvetetten is megjelenik a támogatások feltételei között, a napi gyakorlatban mégsem általános a távlatos gondolkodás, a fenntartható talajművelés, és a szaktanácsadás során sem jut kellő szerephez.

Pedig a szemléletváltás – például a média bevonásával – az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében is fontos volna.

A TCST stratégiai hátterét a Nébih határozta meg, és az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégián alapul. Annak már a jelmondata – „Termőföldtől az asztalig” – is utal a talajra, mint az élelmiszerlánc első láncszemére. A TCST létrehozása több éves szakmai munka eredménye. A talajtani, a jogi és a szakigazgatási területek fogtak össze a talajvédelem megújítása érdekében.

A szemléletváltás a legfontosabb

Talajaink állapota összességében nem kedvezőtlen, azonban a mezőgazdaságilag művelt termőtalajok funkcióinak betöltését és képességeit degradációs folyamatok veszélyeztetik, ami csökkenti a termékenységüket. E folyamatok közé soroljuk a szél- és a vízeróziót, szervesanyag-készletük csökkenését, a savanyodást, a szikesedést, a tömörödést, vízgazdálkodásuk szélsőségessé válását, a talajélet pusztulását, pufferképességük romlását és a talajszennyezést.

Ezek a problémák a különböző országrészekben eltérő mértékben és arányban, de mind egyidejűleg hatnak.

A talajdegradáció kiküszöbölése érdekében a károsító tényezők minél alaposabb megismerése, területi elhelyezkedésük és intenzitásuk feltérképezése a legfontosabb feladat. Ezt figyelembe véve kell integrált megoldási stratégiát kidolgozni, amiben a talaj védelme mellett a víz- és a növényvédelem, az élelmiszerlánc-biztonság és a gazdálkodók szempontjai is érvényesülnek, jogilag szabályozott keretek között. Csak egy ilyen stratégiai terv birtokában tudjuk kijelölni a végrehajtandó feladatokat. A TCST rendszerezi a talajvédelmi feladatokat és a megoldásukhoz szakmai segítséget bocsát a földhasználók rendelkezésére a talajvédelmi szakemberek és a talajvédelmi hatóság bevonásával.

Illusztráció
Illusztráció

A legfontosabb változás, amit a TCST hoz a szabályozásban, a szemléletváltás: a földhasználóknak aktívan ki kell venniük a részüket a megvalósításából. Ennek betartatása érdekében ellenőrzési tevékenysége mellett segítséget is nyújt a hatóság, tehát nem csak követel és szankcionál.

„Szeretnénk elérni, hogy a földhasználók képesek legyenek felismerni és hatékonyan megoldani, javítani, mérsékelni az általuk művelt földön jelentkező talajdegradációs problémákat” – emelte ki Jordán László.

Hatásos talajvédelem

A TCST-ben három stratégiai célt tűztek ki: a talaj hatásos védelmét, valamint a talajvédelmi tudásmenedzsment és a modern alapinfrastruktúra kialakítását.

A talaj hatásos védelmét a Gazdálkodói Talajvédelmi Program szolgálja. Ennek keretében minden gazdaságnak azonosítania kell a térségére jellemző természeti adottságok és sajátos termelési gyakorlata alapján potenciálisan felmerülő talajvédelmi problémákat, valamint megelőzésük módját. Ennek megkönnyítésére központi protokollt dolgozott ki a hatóság, ami segít a földhasználóknak a talajvédelemmel kapcsolatos feladatok számbavételében és végrehajtásában.

A Gazdálkodói Talajvédelmi Program végrehajtása az állam és a földhasználók közös feladata, bár a talajvédelem gyakorlati megvalósítása a földhasználók feladata. A TCST alapján a kezdeti lépéseket pénzügyileg is ösztönzik a támogatási rendszeren keresztül.

A talajvédelmi hatóság segíti a feladatok végrehajtását, majd ellenőrzi azt.

A hatóságnak mindenekelőtt a helyes gyakorlat megvalósításában kell segítenie a gazdálkodókat. Ennek érdekében szükségesnek tekintik a bürokratikus terhek csökkentését, hatásos talajvédelmi információs rendszer létrehozását, a kockázatok kezelését, az ellenőrzés hatékonyságát, valamint a talajvédelem érdekeinek érvényesítését a KAP-támogatásokban.

Adatgyűjtés és megosztás

A talajvédelmi tudásmenedzsment környezetkímélő, a termőföld romlását megelőző és javító módszerek és technológiák kidolgozását és megosztását jelenti, például tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadással és talajvédelmi szabványjegyzék kidolgozásával. A tudásmenedzsmentnek része lesz a Gazdálkodói Talajvédelmi Program „roadshow” jellegű bemutatása, a NAK, a Nébih és az AM közös képzési programja, valamint sajtóanyagok, tájékoztatók, útmutatók készítése.

Felkészült szaktanácsadói rendszerre van szükség, amely új talajvédelmi szemléletet alakít ki a gazdálkodókban, hogy képesek legyenek felismerni a talajt fenyegető veszélyeket és fenntarthatóan művelni a talajt.

A Nemzeti Agrárkamara folyamatosan képzett szaktanácsadói hálózata mellett a Nébih munkatársai, a megyei kormányhivatalok kötelékében dolgozó talajvédelmi felügyelők, az egyetemi kutatók és professzorok és végül, de nem utolsósorban, a Nébih által nyilvántartott talajvédelmi szakértők is érdekeltek a hazai talajok állapotának fenntartásában, javításában.

A TCST előírja gazdálkodóknak és szaktanácsadóknak szóló képzések szervezését, de ettől függetlenül is megfelelő végzettséggel kell rendelkeznie a gazdálkodói talajvédelmi program összeállításához igénybe vehető szakembereknek, hogy biztosítva legyen a programok magas színvonala.

Korszerű háttér: a TALAJWEB

A talajvédelmi információkat a talajvédelmi hatóság gyűjti két szervezet operatív részvételével. A Nébih tervezi meg, mint az agrár-szakigazgatás központi szervezete, és kezeli az adatbázist, továbbá ellenőriz, koordinál, végrehajtja a hatósági eljárásokat, igazolásokat ad ki, valamint publikál.

A megyei kormányhivatalok talajvédelmi szervezete végzi a gyakorlati hatósági ellenőrzéseket, valamint szakhatósági feladatokat lát el.

Az eljárásokat dokumentálják és rögzítik a Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Információs Rendszerben. A talajvédelmi felügyelők minden évben több száz talajmintát gyűjtenek szeptember 15. és október 15. között a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer számára (TIM), amiket a Nébih talajvédelmi laboratóriumaiban adnak le.

A hatósági adatok és információk nagy része nem publikus, de beépítik őket egyebek mellett a szakmai-hatósági értékelésekbe és a szakpolitikai döntéshozók számára készített tanulmányokba. Viszont a TIM-rendszerből lehívható országos talajinformációs adatok nyilvánosak és díjmentesek.

A TCST alapvetően a rendelkezésre álló talajvédelmi adatokra épül, de továbbfejleszti azokat.

Ezáltal jön létre a központi talajvédelmi adatbázis, a TALAJWEB, ami lehetővé teszi az adatok gyors elérését és lekérdezését, térképen való megjelenítését, és támogatja a hatósági döntéseket.

Ehhez kapcsolódóan fontos a különböző szintű hozzáférési jogosultságok kialakítása.

Ennek az alapinfrastruktúrának a megteremtése segít annak a társadalmi elvárásnak a teljesítésében, hogy a gazdálkodók biztonságos és jó minőségű élelmiszereket állítsanak elő és közben fenntarthatóan használják a környezetet.

Az országos talajvédelmi adatbázis a tervek szerint 2024-re készül el. A talajvédelmi adatokat a laboratóriumok töltik fel az adatbázisba, és az érintett területek földhasználói korlátlan hozzáféréssel rendelkeznek majd hozzájuk. Rajtuk kívül – a kutatás-fejlesztés támogatása érdekében – egyetemek, kutatóintézetek és innovátor cégek is hozzáférhetnek az anonimizált adatokhoz.

Ki felelős a végrehajtásért?

A TCST megvalósításához az Agrárminisztérium biztosítja a szükséges forrásokat. A terv gazdája a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (NTAI).

Azonban, igen összetett feladatrendszerről lévén szó, a végrehajtására konzorciumot hoztak létre, amit a Nébih koordinál.

Rajta kívül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Élet- és Természettudományi Egyetem, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete, a Nébih és a megyei kormányhivatalok talajvédelmi osztályai, valamint mezőgazdasági vállalkozók és talajvédelmi szakértők is tagjai a konzorciumnak.

Gazdálkodói talajvédelmi program

A gazdálkodóknak 2025. december 31-ig kell elkészíteniük saját gazdálkodói talajvédelmi programjuk első változatát, amit a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény ír elő. Eszerint a gazdálkodók kötelesek a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, és ennek érdekében gazdálkodói talajvédelmi programot készíteni.

A TCST közvetlen haszonélvezői a földhasználók, hiszen többségüknek évtizedek óta terméskiesést vagy minőségromlást okoz a belvíz, az erózió, a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése, illetve a savanyodása.

Természetes érdekük a TCST megvalósítása, hogy minél nagyobb mennyiségben és értékben állíthassák elő terményeiket, és érdekeltté teszi őket a nemzeti és EU-s támogatásokra való jogosultság is.

„Reményeink szerint az is a talaj védelmé­re ösztönzi a földhasználókat, hogy tapasztalni fogják a szakemberek és a hatóság segítségnyújtását, valamint a kedvezményes pénzügyi forráshoz jutás előnyeit” – mondta Jordán László. Hozzátette: az engedélyező szerepkör helyett a támogató és ellenőrző tevékenységet szeretné erősíteni a hatóság a talaj védelmében. Így még hangsúlyosabbá válhat a gazdálkodók döntése a tekintetben, hogy mennyire tartják szem előtt a talajvédelmi követelmények betartását bejelentett tevékenységük során. A szakterületet úgy szeretnék átalakítani, hogy kapcsolattartó, ismeretátadó és tanácsadó funkciói erősödjenek, főként a mezőgazdasági termelők irányába.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Újabb veszélyes kullancsfaj verhet tábor hazánkban a klímaváltozás miatt

A Hyalomma kullancs tőlünk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén őshonos. Egyedei a madarakon élősködve vándorolnak el Európa északabbra fekvő területeire. Magyarországon már két vérszívót azonosítottak Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben, terjedéséről civil kullancsfigyelők jelentése adhat támpontot.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.