0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 21.

Állattenyésztés: Talpra állás a gáncs után

A nádudvari NAGISZ Zrt. pulykaágazata 4,5–5 milliárdos árbevétellel számol évente. Elsősorban tenyésztojás- és napospipe-előállítással és -kereskedelemmel foglalkoznak. Ezen a piacon meghatározónak számítanak, olyannyira, hogy a hetedikek a világon. A magyar pulykatermelés nehezen elképzelhető nélkülük, elvégre tenyésztojást ugyanúgy forgalmaznak, mint napos pipét.

A letojt tenyészállatokat főleg továbbfeldolgozásra értékesítik, bár ezek minősége gyengébb, mint az árupulykától elvárt. A nádudvari pulykatenyésztés eredményeiről, a tavaszi madárinfluenza-fertőzésről, a kártalanításról és a talpra állásról kérdeztük Czinege Lászlót, a NAGISZ Zrt. ágazatvezetőjét.

Nem újdonság Nádudvaron a pulykatenyésztés, évtizedekkel ezelőtt vágtak bele. Annak idején sok segítséget kaptak hozzá a település tudós szülöttjétől, Mészáros János akadémikus állatorvostól. A vállalat mindkét meghatározó, genetikai alapanyaggal rendelkező tenyésztő céggel kapcsolatban áll: a holland Hendrix Genetics-szel – amelynek Kanadában, Észak-Amerikában és Franciaországban egyaránt van tenyészete –, és az Aviagen-csoporttal is, aminek Angliában és Észak-Amerikában van tenyészete.

Magyarországon a Nagisz Csoporton kívül a Gallicoop és a Partíz 2002 Kft. foglalkoznak pulyka szülőpárok tartásával.

A NAGISZ Zrt. teljesítménye jóval meghaladja a másik két vállalatét, évi 12 millió tojást állít elő. Azért csak ennyit, és nem a teljes jelenlegi kapacitásukat jelentő 13,5 milliót, mert piaci nehézségek akadályozzák őket. De nem ez a végső adat, amikor a nádudvariak pulykatenyésztéséről beszélünk, mert már eldöntötték, hogy 2023-ban két új telepet állítanak termelésbe, amivel az éves tojás-előállításuk elérheti a 15 millió darabot.

Saját keltetőjükben évi 2–2,5 millió tenyésztojást keltenek, amiből 1,5–2 millió első osztályú napos madár. Fő vásárlóik Magyarországon az Y Pulyka Kft., a Zala Cereália Kft., a Maróti Szövetkezet és a Táp Kft. Azonfelül Romániába is szállítanak 200–300 ezer napos madarat.

Évente 10 milliós tenyésztojás-termelésük 80–85 százalékát külföldre értékesítik. A főbb vásárlóik Lengyelország, Ausztria, Horvátország, Olaszország és Oroszország, de a hazai piacon is értékesítenek kb. 1 millió tenyésztojást.

A NAGISZ Zrt. két fajtával foglalkozik a tenyésztésben. Az egyik a Hybrid Converter Novo, ami 85 százalékot tesz ki, a fennmaradó 15 százalék pedig az Aviagen Big 6-os fajtája.
Vezetőkkel együtt összesen 160 fő dolgozik ebben az ágazatban, közülük 148 a fizikai (gondozók, termékenyítők, sofőrök stb.) és 12 a vezetők száma. Nádudvaron összesen tizenegy pulykatelep és egy keltető működik. Ezen kívül még négy telepük van Heves megyében, Tarnaleleszen, Aldebrőn, Hevesvezekényben és Tarnaszentmiklóson. Ezeken az előnevelés történik. Amikor 2019-ben megvásárolták ezeket a telepeket, 1,5 millióval nőtt a tojás-előállításuk.

Azt tenyésztik és azt szállítják, amit a piac kíván, amit a piac kér, ezért van, hogy a Converteré az elsőbbség. A két fajta között egyébként folyamatos az úgynevezett küzdelem. Mindkét fajtának megvan az előnye és a hátránya is, ezek a madarak speciálisan az adott piacnak megfelelően lettek genetikailag kifejlesztve. A pulyka tojástermelési ciklusa 24–26 hétig tart. Ha ez véget ér, tehát a tojástermelés megszűnik, akkor a madarakat kivágják. A produktivitásban is van különbség a két fajta között. A Converternek nagyon jó a húskihozatala és korán vágható. Hizlalásban 14 hétre eléri a tojó a 9,5 kilogrammot, a bak pedig 20 hétre teljesíti a 19–19,5 kilogrammos élő testtömeget. A Big 6-osnál hasonló számokról nyilatkozhatnak, de ott a túltartásban sem romlik annyira erőteljesen a fajlagos takarmányhasznosítás.

A pulykánál 1 kilogramm élő testtömeg előállításához jelenleg 2,6–2,7 kilogramm takarmányt használnak fel.

A szülőpár madarak napos korban érkeznek az előnevelő telepre, és 28 hetes korukban telepítik át őket a tojótelepre. A tojótelepen 4 hetes előkészítési folyamat zajlik le, amelyben külön rendszere van a tojótáp-adagolásnak, a megvilágítási programnak. Kizárólag mesterséges termékenyítést alkalmaznak és a 32. hétre jelentkeznek az első tojások. Innen 24–26 héten keresztül zajlik a tenyésztojástermelés, azaz 56 hétig tart egy teszénypulyka életciklusa. Ez kicsivel több, mint egy év, aztán a letojt állatokat vágóhídra értékesítik.

Ha a költségeket nézzük, ott nem lehet kesztyűs kézzel bánni a befektetésekkel. Csupán egyetlen tojónak a felnevelése 16–19 ezer forintba kerül. A takarmányozásra 56 hét alatt 110 kg/madár speciális tápot etetnek fel, mégpedig a tenyésztőcég által ajánlott minőséget és mennyiséget alkalmazzák. Az előnevelés során arra törekszenek, hogy a pulyka ne hízzon el, hanem egyenletesen fejlődjön.

Bármennyire is óvatosak a tápok felhasználásánál, azért amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy a szülőpároknál alkalmazott takarmányok ára ez év január 1. óta 50 százalékkal nőtt, pedig azt saját maguk gyártják.

A minőségbiztosításban kétféle megoldás létezik, az egyik az ISO 22000, a másik a QS, azaz a német szabvány. Aki náluk pulykahúst akar beszállítani, annak ezek szerint kell gazdálkodnia.

A NAGISZ Zrt.-nél ugyanazt a biovédelmet használják, mint a Hendrix kanadai rendszerében.

A tenyészanyag-előállításban a tojónkénti 110 tojás a világ élvonalát jelenti. A termékenység általában 90 százalék feletti, amit 14 napos korban lámpázással ellenőriznek. A kelés 80 százalék fölötti, s ez is megfelel a világon tapasztalható sztenderdnek. A pulyka tojástermelése nem egy lineáris folyamat, hanem az intenzitása változó. A felfutási szakasz az első 2–3 hétre esik, s abban történik meg a tojások 70–75 százalékos csúcstermelése. Azután a 24. hét végére lezárul a tojástermelés, bár ehhez a folyamathoz hozzátartozik, hogy a legeleje és a legvége a keltethetőségben gyengébb eredményt hoz az átlagosnál. Napos pipéből 120–140 ezer darabot vásárolnak Angliából és Franciaországból.

A tenyésztés és a felnevelés során a tojóknál 2–3 százalékos, a bakoknál annak a kétszerese az elhullás, és 5–6 százalék a tenyésztésre alkalmatlan állatok aránya. Végeredményben a beérkezett pipék 92 százaléka alkalmas tenyésztojás előállítására.

A bevételek elszámolásánál figyelembe veszik a letojt tenyészállatok húsát is, bár az mellékterméknek számít. A mindenkori hízópulyka árának a 70 százalékát kapják meg. A tojók itt elérik a 12, a bakok a 30-35 kilogrammos élő testtömeget, ami már olyan nagy, hogy nem tudnak piacképes árut előállítani.

A valódi érték a tenyésztojás-előállítás. A számolás szerint 110 tojásból a végén 88 darab értékesíthető pipe kel ki.

Idén áprilisban-májusban olyan dolgot kellett megélniük a nádudvariaknak, amilyenre még nem volt példa. Beütött a madárinfluenza, s ez nemcsak tetemes kárt okozott, hanem meg is viselt mindenkit. Nincsenek hozzászokva a madarak kényszerű leöléséhez, mégis ezt kellett tenniük, s azóta sem tudnak túllépni a fájdalmas emlékeken.

Szerencsére a partneri kör megértette és melléjük állt a bajban, ők is nagy odaadással kezelték a madárinfluenza okozta kiesés minden következményét.

Ám így is kiesett a tenyésztésből 2 hónap, amikor nem tudtak alapanyaggal foglalkozni. Következett 3 hónap olyan időszak, amikor végrehajtották a fertőtlenítést, s azóta már új állomány termel a nádudvari telepeken.

Ha a pulykapiacról beszélünk, azt három jelzővel szokták illetni: hullámzó, biztonságos és jövedelmező, legalábbis ez volt rá igaz az elmúlt 20 évben. Most az igényekhez képest inkább túltermelés tapasztalható, amibe egyaránt közrejátszik a covid, a HORECA-szektor hanyatlása és a madárinfluenza következményei. Éppen a madárinfluenza miatt több vásárló ország, mint például Kína, Hongkong vagy némely afrikai állam leállította az importot, ami túltermelést okozott Európában.

A másik eget rengető gond a költségek soha nem tapasztalt mértékű növekedése. A takarmány ára minimum 50 százalékkal lett drágább, néhol megfűszerezve azzal, hogy a covid miatt ellátási nehézségek léphetnek fel.

Ami az energia fronton történik, arra Czinege László csak annyit tudott mondani, hogy „Legfeljebb az Isten tudja, mikor áll meg a drágulás”.

Egyelőre 2–2,5-szer annyiba kerül az áram és a gáz, mint az előző kötéseknél. De többet kell fizetni a csomagoló anyagokért vagy bármilyen műszaki dologért, ami a pulykához szükséges.

Ugyanakkor a pulyka felvásárlási ára nem követi ezt a tendenciát. Sem az élő állatért, sem tojásért nem kapnak többet, miközben a madárinfluenza miatt sok helyen ki kellett irtani a pulykát. Ez még áruhiányhoz is vezethet. A covid és következményei egyelőre főként a mindennapi gyakorlatban okoznak nem várt nehézségeket. Mindezek ellenére még nagyobb odaadással, még nagyobb elszántsággal bíznak és hisznek a pulykában. Reményük nem kincstári optimizmus, elvégre tisztában vannak saját elkötelezettségükkel és hozzáértésükkel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság