Back to top

Bölényfarm Székelyföldön

A bölények erőt sugárzó és tiszteletet parancsoló állatok, nem véletlen, hogy több állam címerébe is bekerültek. Ki ne emlékezne a vadnyugatról szóló olvasmányaira vagy játékfilmekre, amikben vonuló csordák között harcoltak az őslakosokkal a préri valamelyik szegletéért a tehénpásztorok, a cowboyok.

Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a nagyvad Ázsiából származik, vagy hogy több ezer évvel ezelőtt Európában is népes csordái legeltek. Visszatelepítésük nemrég még valóságos csodának számított, de ma már egyre több bölényfarm nyílik, ahol nemcsak turisztikai látványosságként vagy kuriózumként mutogatják őket, hanem mint a lehető legegészségesebbként szeretnék visszahozni húsukat a köztudatba a tenyésztőik. Az indiános könyvekben olvasott történetek óta dédelgetett álma volt a brassói Páll Attilának és feleségének, Orsolyának, hogy egyszer saját bölényfarmot hoznak létre. Felnőve is láttak fantáziát benne, hogy ez a különleges állat idegenforgalmi szempontból még vonzóbbá teheti az erdélyi Háromszéken fekvő Erdővidéket.

Páll Attila „segédeivel”
Páll Attila „segédeivel”

A farmercsalád története se mindennapi. Páll Attila brassói, felesége, Orsolya pedig csíkszeredai.

A férj rendelkezett ugyan a jelenlegi gazdaság közelében élő, nagyajtai és bölöni felmenőkkel, de sohasem gazdálkodott: villanyszerelő volt.

Románia európai uniós csatlakozása előtt, amikor Anglia még EU-tag volt, jó lehetőségeket kínált az ország a vállalkozásra: üzleti tervet kellett bemutatni Nagy-Britannia bukaresti nagykövetségén, ami alapján eldöntötték, hogy megadják-e a munkavállalói vízumot. Páll Attiláét elfogadták, és így Orsolyával – akkor még csak a barátnőjével – együtt 10 évre kivándoroltak a szigetországba.

– Jól menő vállalkozásom volt. Ezt a szakmát most se hagytam fel, hiszen Erdélyben a medvetámadások gyakorisága miatt most is olyan nagyon szükséges villanypásztorokat, kerítéseket készítünk. Feleségem hitelfelügyelői állásban dolgozott. Nem akartunk végleg kint maradni, családot vállalni, ottragadni, Székelyföldön szerettünk volna megtelepedni. Naivan hittem a székelyföldi autonómiatörekvésben, abban, hogy ha van egy erős közösség, amelyik szívvel-lélekkel mindent megtesz, hogy ez megvalósuljon, akkor nekem is hozzá kell járulnom mindehhez.

A vágy, hogy bölényekkel foglalkozzam, még 2005-ben megfogalmazódott bennem. Még Angliában voltunk, amikor érdeklődni kezdtem, hogy hol lehet földet vásárolni Székelyföldön.

Nővérem és édesanyám nézte meg a helyszínen azt a két, egymás mellett levő, összesen 10 hektáros területet a felmenőink falujában. Szépnek találták, mi meg 2007-ben küldtük is a pénzt, hogy megvásároljuk – mondta lapunknak a gazda.

Nagyajta és Bölön a Kovászna megyéhez tartozó Erdővidéken van, ahol az 1989-es rendszerváltás előtt több bányát is működtettek, amellett fakitermelésből és állattenyésztésből éltek az emberek. A rendszerváltást követően a bányákat bezárták, elfogyott a fa, az állattenyésztés pedig mély Csipkerózsika-álomba zuhant.

Brassóhoz közel van a törcsvári kastély (a Bram Stoker regénye alapján tévesen ugyan, de Drakula váraként elhíresült kastély), amely már az 1990-es évek elején igen nagy népszerűségnek örvendett, és emiatt a környéken fellendült a turizmus. Ebből kiindulva Páll Attila is elsősorban a turizmust szerette volna fellendíteni a bölényfarmon keresztül a Háromszéken, amelynek igen gazdag a történelme, majdnem minden helynek saját legendája van, és csodálatos a táj.

A Bölön nevet a bölényből származtatják, a község címerében is szerepel az állat, így adott volt, hogy a farmot összekössék a turizmussal, a helyi értékek népszerűsítésével.

Persze, a tervtől a megvalósításig nem volt zökkenőmentes az út, és még ma sem minden működik úgy, ahogy azt a ködös Albionban elképzelték.

Utazásaik során több híres farmot felkerestek Európában, jártak Angliában, Belgiumban, Németországban, Lengyel­országban is. Az első négy állatot 2013-ban vásárolták a legjobb európai bölénytenyésztőtől, Belgiumban, majd Lengyelországból vettek még hatot, aztán négyet egy hazai tenyésztőtől. Ez utóbbi állomány Németországból került Romániába. Egy kétéves bikával, egy tehénnel és két ünővel kezdték, aztán érkezett még hat tehén és egy tenyészbika. Az említett három helyről származó vérvonalak keveredéséből hozták létre saját állományukat, a Bison siculus-t vagyis a székely bölénycsordát. Jelenleg mintegy 60 állatot tartanak a gazdaságban.

Európai bölény (illusztráció)
Európai bölény (illusztráció)

A bölénytartáshoz szükséges tudást a kanadai National Bison Association világhálón elérhető online képzésén szerezte meg Páll Attila.

Postán szakkönyveket is küldtek, és még kapcsolatokat is találtak. Így Kanadából ajánlották a hozzájuk „legközelebbi” tenyésztőt, a magyarországi íjkészítő mestert, Gelencsér Lászlót, akinek Kaposmérőn volt bölényfarmja. Azóta szoros kapcsolatban áll a két gazda, Páll Attila a mentorának tekinti a magyarországi tenyésztőt.

Páll Attila szerint a bölénytartáshoz nem kell különösebb szaktudás, még állatorvosra sincs szükség. Arra törekednek, hogy az állatok félig szabadon éljenek, egészségesen és boldogan, mint hajdanában a nagy tisztásokon. A bölény nagyon szívós, igénytelen állat. A fű mellett a fás szárú növényeket is lelegeli. Nem adnak plusz takarmányt az állatnak, csupán szénát télire. Télen is kint tanyázik.

Szőrzete nyolcféle szőrből áll, így annyira jól szigetel, hogy még a hó sem olvad el rajta, vagyis a legnagyobb fagyban még a hótakaró is szigeteli a pihenő állatot.

Erdélyben nemcsak a Skóciából származó aberdeen angus fajta talál ideális legelőre, hanem a bölények is. Ugyanis Erdély jó füvű legelőit nem aknázzák ki megfelelően a juhok és tehenek legeltetésével, ráadásul azokat felügyelni sokkal nehezebb, mint az önvédelemre a természetben is képes bölényeket.

A préri talán legtekintélyesebb állatának húsa koleszterinszegény. A faj természetes ellenállósága miatt jóformán gyógyszer és oltás nélkül tartható. Ennek okán világszerte egyre többen vásárolják – meglehetősen drágán. Továbbá trófeaként is remekül értékesíthető. Igazi különlegesség, hogy az állandóan mozgásban levő csorda hozzájárul a legelők tápértékének a megőrzéséhez, sőt a javításához, így egészséges, gazdag füvet legelhetnek egész évben. Ezért igen jó minősége a húsa is.

Bár nem olcsó az állat – egy példány akár 2000 euróba is kerül –, de az eltartása nem költséges.

Megfelelő mezőgépekkel nagy területet lehet kaszálni, fenntartani. A nagyajtai farm mérete a bérelt területekkel együtt már több mint 30 hektár. Egy része legelő, a másik meg kaszáló, és ezt évente váltogatják. Emellett háromévente a tenyészbikát is váltják, a genetikai állomány javítása érdekében.

A Bölön nevet a bölényből származtatják
A Bölön nevet a bölényből származtatják
– Hosszú távon megéri a bölénytartás, hiszen a farmfenntartás 90 százaléka a menedzsment, csak a többi 10 százalék effektív fizikai munka – mondja a gazda, majd hozzáteszi: – Az ellést sem kell asszisztálni, önállóan hozza világra borját a bölény. Nem kell sem hizlalni, sem plusz takarmánnyal ösztönözni a tejtermelését, mint a tej- és a húshasznú szarvasmarhákat. Az egyedüli nagyobb beruházás a legelő villanypásztorral való bekerítése volt. A kerítés folyómétere 12 euró körül van, a villanypásztoré pedig mintegy 2–5 euró. Eddig mintegy 2500 méter kerítést emeltek, saját beruházásként

Páll Attilának a jelenlegi állatállomány szaporítása mellett az a hosszú távú terve, hogy látogatóközpontot hoz létre.

Ebben akár szállást is kínáló vendégfogadó kapna helyet, ahol bölényhúsból készült ételeket lehetne kóstolni. Amióta megvan a tanyájuk, nagyon sokat emlegetik Nagyajtát, megindult az idegenforgalom. Egyelőre az a legnagyobb hátrányuk, hogy a két település között fekvő farmot nehéz megközelíteni, esős időben csak terepjárók juthatnak ki a traktorúton. De így is szerveztek már ifjúsági táborokat, és jönnek a turisták, hiszen a környéken bőven van látnivaló.

Emellett érdemes volna népszerűsíteni a bölényhúsfogyasztást, mivel igen ízletes, koleszterinszegény, vasat, cinket, szelént és sok vitamint tartalmaz. Szoktak húst is értékesíteni, többnyire az interneten keresztül, azonban még elég gyenge a kereslet, és a vírusjárvány miatt előállt helyzetben a vendéglátóipari egységek sem igazán kísérleteznek ínyencségekkel.

A hasított bölényhús kilójának átlagára 12,5 euró a világpiacon.

A különleges vágatok kilójának ára 15-től akár 100 euróig is lehet. Romániában több nagy bölénytenyésztő farm is van, így több áruházlánc is forgalmazza a húsukat belföldön. A bölényhúsból készített felvágottakat azonban kevésbé ismerik, és eléggé borsos a belőle készült ételcsemegék ára. Ezért ilyenkor, amikor csökkent a forgalmuk, nem vállalják az éttermek, hogy menübe foglalják a bölényhúskészítményt.

Sajnos a bölénytenyésztéssel nem lehet EU-támogatásra pályázni, így egyelőre Páll Attila és az övéhez hasonló romániai bölényfarmok csak több lábon állva tudnak fennmaradni. Pedig az idegenforgalmi és az élelmiszeripari értékesítésen kívül foglalkozásukkal egy, az emberi tevékenység miatt pár évszázada kihalással fenyegetett fajt telepítenek vissza, megadva neki azt a tiszteletet, amivel hajdanában a természetközeli népek illették.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Kiszagolják a beteg húst

A skót kormány bejelentette egy kutyás csapat létrehozását, amely segít megelőzni az afrikai sertéspestis és más egzotikus betegségek bejutását az országba.

Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után.

Ismét lehet pályázni óvoda- és iskolakertek kialakítására

Megjelent az Agrárminisztérium támogatásával megvalósuló Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása, melyre óvodák, általános- és középiskolák jelentkezését várják 2022. január 30-ig. A programnak köszönhetően idén összesen 120 új óvoda- és iskolakert létrehozása valósulhat meg - jelentette be a minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Jó tapasztalatokkal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt, a Nébih irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.

Nem érinti a sertéstermelőket az árstop

Nem érinti a sertéstermelőket a sertéscombra vonatkozó három hónapos árbefagyasztás – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth István, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke.

Online lóazonosítási képzés indult a Nébih honlapján

A szakmai szervezetek kérésére ingyenes, online lóazonosítási képzést hirdet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az e-learning tanfolyam résztvevői megismerkedhetnek az azonosítással kapcsolatos elméleti tudnivalókkal (szín- és jegyleírás, lódiagram-rajzolás, dokumentációk), végül pedig egy teszt kitöltésével mérhetik fel szerzett tudásukat.

Erdőket zártak le a sertéspestis miatt

Olaszország észak-nyugati régióiban, Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt - jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.