Back to top

Lótartás: takarmány életkor és évszakok szerint

A lovak legelőn tartásával kapcsolatos takarmányozási tudnivalókról előző számunkban olvashattak. Mostani összeállításunkban a legelő melletti kiegészítéssel, illetve az istállózó tartás esetén követendő takarmányozással foglalkozunk. Tudni kell, hogy az állatok étrendjét is az életkor, az évszakok és az igénybevétel határozza meg.

„A nyári időszakra jellemző egyre melegebb és csapadékszegényebb időjárás következtében csak legeléssel a lovak tápanyagigénye nem fedezhető, ezért széna-, illetve abrak-kiegészítést is kapnak” – összegzi a mezőhegyesi tapasztalatokat Bardóczky Veronika lótenyésztési osztályvezető. Ez azért is fontos, mert a legelőn tartott lovaik szinte mind kritikus csoportba tartoznak takarmányozás szem­pontjából: vagy csikót nevelő kancákról, vagy fiatal, növekedésben lévő egyedekről van szó. A táplálóanyag-szükségletüket maximálisan ki kell elégíteni, nem lehet ez fejlődést, vagy éppen termékenyülést korlátozó tényező. 

A széna – nyári időszakban fűszéna, téli időszakban lucernaszéna is –, illetve az abrak (zab és árpa) etetésén felül nagyon fontos az ásványi anyagok folyamatos pótlása is, amit például nyalósók elhelyezésével biztosítunk”

– mondja Bardóczky Veronika.

A tenyészkancáknak általában a tenyészetekben évente egy csikót egészségesen világra kell hozniuk és felnevelniük, majd eközben már egy újabb vemhesség kezdődik, emiatt mindenképpen szükséges a kiegészítő takarmányozás. Ez Mezőhegyesen elsősorban ad libitum (korlátlan mennyiségű) fűszéna (főleg a téli időszakban), másodsorban abraktakarmányként szemestakarmány vagy táp. Az évjárati csikóktól elvárják a növekedési potenciál maximális kihasználását, emiatt Mezőhegyesen is ezt az összeállítást etetik.

A téli időszakban sokkal fontosabb az ad libitum szénamennyiség, ilyenkor javasolt a sárgarépával való kiegészítés laxáns hatása miatt. Az abraktakarmány mennyiségét pedig elsősorban nem az évszakhoz, hanem az igénybevételhez, vagy a tenyésztési időszakhoz kell kötni.

Fontos kérdés az is, hogy istállózzuk-e a lovat. Ha rideg tartásban vannak az állatok, akkor magasabb az energiaszükségletük, hiszen fűteniük kell magukat.

Amennyiben nem legelőn tartjuk az állatot, általában a napi kétszeri vagy háromszori fűszéna etetését javasolják a szakemberek, illetve szintén legalább kétszeri vagy háromszori abraktakarmány etetését speciális igénybevételhez szükséges kiegészítéssel: vagyis vitaminokkal, ásványi anyagokkal, kiegészítő energiával „felturbózva”.

A legalapvetőbb abraktakarmány a zab, de egyre többen helyezik előtérbe az árpa etetését a magasabb fehérjetartalom miatt, illetve a lovak nyugodtságának elősegítése érdekében. Ezen kívül többen etetnek korpát és különböző tápkeverékeket, amelyek müzli vagy pellet formában kaphatók. De granulált, vagy por alakú kiegészítőket is találni a piacon. Folyékony vagy paszta formájú speciális igényekre kialakított kiegészítőket, esetleg gyógynövényeket is alkalmazhatunk a takarmányozás során.

„Az alaptakarmány Magyarországon jellemzően szemestakarmány, zab vagy árpa, lehetőleg roppantott formában. A kukorica etetése lovakkal kis mennyiségben nagy gondot nem okozhat, de nem javasolt, mivel oszteokondrózis (OCD) alakulhat ki a magas keményítőtartalma miatt"

– hangsúlyozzák a ménesbirtok szakemberei.

A takarmány mellett fontos, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és minőségű vizet ihassanak
A takarmány mellett fontos, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és minőségű vizet ihassanak
A takarmányadagokat a ló fajtája, kora, hasznosítása határozza meg, de átlagosan egy felnőtt ló 3 kg szemestakarmányt fogyaszt el egy nap alatt, versenyző lovak ennél többet, könnyebb munkát végző lovak kevesebbet. Az szokták mondani, hogy a jó lovasember szemmel etet, nem kilóra, tehát látja a ló igényeit. A Nutritional Research Council (NRC) által kiadott táblázatok alapján azonban mindenki kiszámolhatja lovának igényét az egyes összetevők, makro- és mikroelemek, valamint aminosavak vonatkozásában. Jelentősen más takarmánybevitellel kell számolni abban az esetben, ha egy noniusz csikót 4 évesen fogunk be először, mint ha egy angol telivér yearlingre 1,5 éves korában ráül a zsoké.

Takarmányozás különböző életkorokban: a csikó

Születését követően a csikó az első néhány hónapban elsősorban az anyja tejét fogyasztja, és ismerkedik az anyja által felvett takarmányokkal – hangsúlyozza Bardóczky Veronika. Egyedi takarmányozásról, illetve napi szükségletről a 4. hónaptól van értelme beszélni. A csikó méretének növekedésével összhangban kell az első takarmányozott hónapokban növelni a fejadagot. Nagyon fontos a választás időpontja, ami körülbelül 6 hónapos korban van, ezt követően már csak a takarmányozástól függ a csikó fejlődése.

Kiemelten fontos a választástól az 1 éves korig való takarmányozás, ekkor használhatjuk ki a lehető legjobban a növekedési potenciált.

Nagy általánosságban azt mondhatom, hogy 1,5 és 3 éves kor között az abraktakarmány mennyisége a megfelelő beltartalom mellett csökkenthető, de ez minden esetben fajtától és egyedtől is függ. 3 éves kort követően pedig többnyire megkezdődik a kiképzés (kivéve a versenylovak esetében, ahol ez hamarabb kezdődik), ezt követően a ló képzési intenzitásától függ a további takarmányozás.

A tenyészkanca és a fedezőmén

A tenyésztési idény kezdetén egy általánosan jó kondícióban lévő, egészséges kanca nem igényel különleges takarmányozást a többi egyedhez képest. Amennyiben nehezebben kezdi meg a sárlást, esetleg egészségi problémái lehetnek, a béta-karotin és az E-vitamin segít.

A vemhesség első harmadában szintén nincs a lónak plusz energiaigénye a vehemépítéshez, a második trimeszter elejétől azonban javasolt a takarmányadag növelése, különösen figyelve a kálcium-foszfor és a réz-cink-mangán arányára.

A vemhesség utolsó hónapjában viszont érdemes enyhén csökkenteni a takarmányt, mivel a túlsúlyos kanca nehezebben ellik – figyelmeztetnek a szakemberek.

A fedezőmének esetén, a fedeztetési idényt megelőző két hónapban már növeljük a takarmánymennyiséget, így az elfogyasztott energia és a fehérje mennyiségét is – mondja a lótenyésztési osztályvezető. A fedeztetési idény megkezdésekor pedig további növelés szükséges a mén igénybevételétől függően. Ilyenkor lucerna- és táp­kiegészítést javasolt, illetve a kancákhoz hasonlóan béta-karotint és E-vitamint lehet adni a fedeztetési idényben. Esetleg tojást és csíráztatott zabot lehet még adni, amelyek a fehérjetartalmuk miatt kiválóak ebben az időszakban.

Bardóczky Veronika: legelőn tartással elkerülhető a rossz szokások kialakulása is
Bardóczky Veronika: legelőn tartással elkerülhető a rossz szokások kialakulása is

Sportoló lovak

A sportolóknak, legyenek emberek vagy lovak, speciális étrenden kell élniük, amely igazodik a pihenő, felkészülési vagy versenyidőszakhoz.

„A sportoló lovak számára a versenyidőszak intenzívebb takarmányozást igényel"

– hangsúlyozzák a mezőhegyesi szakemberek. A versenynaptár kialakításával az edzéstervet is összeállítjuk, ami meghatározza az időszak takarmányigényét is.

Általánosságban elmondható, hogy magas szinten versenyző lovak nemcsak szemestakarmányon és szénán élnek, hanem szükség van a lótápokra és termékkiegészítőkre is, amelyekből óriási termékkínálat érhető el a piacon. A ló igényeihez mérten kiválaszthatjuk, hogy kondicionáló vagy magas energiatartalmú, lassú felszívódású, esetleg magas rosttartalmú tápra van-e az állatnak szüksége.

A sportoló lovaknál különösen oda kell figyelni, hogy minél többször, kis adagban takarmányozzuk őket (akár napi ötszöri etetés) és elegendő mennyiségű szénát kapjanak!

Ezeknél a magasabb igénybevételű egyedeknél ugyanis fennáll a gyomorfekély kialakulásának a veszélye. Szomorú, de a gyomorfekély a versenylovak 90%-át érinti életük során. Szerencsére ezt a betegséget rendszeres rostfogyasztással megelőzni, illetve gyomorvédő gyógyszerekkel és takarmány-kiegészítőkkel kezelni is lehet.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

Szabó Kriszta: Az Unikornis Lovarda vezetője

Decemberben indult sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik a háttérből segítik a versenyek problémamentes lebonyolítását, illetve munkájuk elismerésre méltó és szeretnénk, ha jobban megismernék őket. Interjúalanyunk ezúttal a pilisjász­fa­lui Unikornis Lovardát vezető Szabó Kriszta.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Ezért a kutyák a legnépszerűbb társállatok

Korózs András a MEOESZ elnöke több megközelítésből is bemutatta, mi lehet az oka, hogy a társállatok között is a legnépszerűbbek, és egyre népszerűbbek a kutyák, míg a kishaszonállatok tartása iránti érdeklődés csökken. annak ellenére, hogy a nevükben is benne van, azok még hasznot is hoznának a hobbifaktor mellett...

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Nébih: befejeződött a Labor rendszer fejlesztése

Befejeződött az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló Labor rendszer fejlesztése - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Megtartani minden áron - Párizsi Mezőgazdasági Kiállítás 2022

A szervezők úgy döntöttek, hogy a 2022-es SIA mezőgazdasági kiállítást az eredetileg tervezett időpontban, 2022. február 26. és március 6. között, a COVID helyzet ellenére is megtartják.

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.