Back to top

Talajlakó kártevők

A talajlakó kártevők összetétele, jelentősége és az ellenük való védekezés az elmúlt pár évtizedben jelentős mértékben változott. Számos talajfertőtlenítő szert vontak ki a forgalomból, helyettük biológiai készítményeket vethetünk be a kártétel megelőzésére.

Mezei pocok

A talajlakó kártevők közül talán a mezei pocok okozza a legnagyobb gondot hazánkban. A mezei pocok főleg zömökebb testalkatával, apróbb füleivel és rövidebb, a test fele hosszúságát el nem érő farkával különbözik az egértől.

A föld alatt készíti gömbölyűre kotort és növényi anyaggal bélelt fészkét, amelyből sugárirányban ágaznak ki élelemszerző járatai.

Rendkívül szapora állat, sokat és sokszor fiadzik. Közel 60 évvel ezelőtt olyan mértékben elszaporodott hazánkban és Európában, hogy nemcsak a mezőgazdaságban okozott óriási kárt, hanem még a lakásokba is behatolt. Kertészeti vonatkozásban a gyümölcsfák (alma) talajközeli megrágásával nemcsak közvetlen, hanem közvetett kárt is előidézett. A kérgen okozott rágás következtében ugyanis a kalluszosodó helyeken megtelepedett az üvegszárnyú almafapille, ami később a fák korai pusztulásához vezetett.

Az üvegszárnyú almafapille könnyen megtelepszik a sebzések környékén
Az üvegszárnyú almafapille könnyen megtelepszik a sebzések környékén

Fekete barkó

A fekete barkó fekete színű, nagy testű, fénykerülő ormányos bogár, nappal a rögök között tanyázik, de akkor is táplálkozik.

Soktápnövényű kártevő, a legkülönbözőbb növényeket megrághatja táplálkozása során. Sokszor már a talaj szintje alatt elpusztítja a kelésben levő növényeket.

A lágyszárúak mellett almán, őszibarackon és cseresznyeoltványokon, mályvarózsán, szegfűn és szamócán okozott gondot.

A fekete barkó igazi rejtőzködő kártevő, éjjel rágja a növényeket
A fekete barkó igazi rejtőzködő kártevő, éjjel rágja a növényeket

Kétéves fejlődésű. A bogarak tavasszal jelennek meg, rendszerint csak éjjel rágnak, nappal pedig táplálkozási helyük közelében a rögök alatt bújnak meg. Az egyik legalattomosabb kártevő: nappal csak azt látjuk, hogy a növények meg vannak rágva, de a tettes nem látható.

Új telepítésű ültetvényben (őszibarackosban) komoly kárt figyeltem meg, de gondot okoz faiskolában is. Kár észlelésekor rovarölő szerrel kell permetezni.

Drótféreg, cserebogárpajor

A drótféreg is több évig fejlődik a talajban
A drótféreg is több évig fejlődik a talajban
A drótféreg, vagyis a pattanóbogár lárvája és a cserebogárpajor a talajban él, télen a talaj mélyebb rétegeibe húzódik, 50-80 cm mélyre is, és a talaj tavaszi fölmelegedésével a felsőbb rétegekbe jön fel.

Mind a pattanóbogarak, mind a cserebogarak lárvái több évig, általában 2-3 évig fejlődnek ki, ezalatt a tajban lévő növényi részekkel (gyökerekkel, hagymákkal) táplálkoznak, kártételük tartós és jelentős.

A lárvák fejlődésük során fokozatosan növekednek, a 3 éves lárvák már több centiméteresek. Minél idősebbek, károsításuk annál nagyobb.

Táplálkozásukat akkor kezdik meg, amikor a gyökerek zónájában a talajhőmérséklet eléri a 11-12 °C-ot. Fejlődésükhöz nedves talajt igényelnek, ezért az öntözött kerti talajok különösen kedvezők a számukra. A kiszáradó talajból a lárvák a nedvesebb rétegekbe, az öntözött területekre húzódnak.

Valamennyi útjukba kerülő növény gyökérzetét megrágják: kedvelik a zöldségféléket, virágokat, de a gyümölcsfák és díszfák gyökérzetét is. A gumót, hagymát, répatestet odvasan, szabálytalan alakban rágják ki, a gyökereket elrágják. A megtámadott növények lankadnak, hervadnak, és hamarosan elpusztulnak.

Nem ritka, hogy több lárva is károsítja egy növény gyökérzetét. A már lankadó növény gyökerét elhagyva a lárvák új növényekre vándorolnak.

Jól láthatók a cserebogarak röpnyílásai
Jól láthatók a cserebogarak röpnyílásai
A védekezést a bogarak elleni eredményes kezelésre kell alapozni. A cserebogarak előjöttéről a bogarakon kívül a talajon látható lukak is árulkodnak. A bogarakat jól lehet fogni feromoncsapdával, de arra nagyon kell ügyelni, hogy távolabb helyezzük el a csapdát, mert az oda érkező bogarak károsítani fogják az ültetvényt, illetve a veteményt. Ha rajzáskor a bogarakat nem sikerül csapdázással összefogni, akkor nem tudjuk megakadályozni a szaporodását, a tojásrakást.

A rajzó bogarak a talajba helyezik tojásaikat, melyekből néhány nap múlva kibújnak a lárvák, azok ellen kell védekezni. Az ásáskor, kapáláskor felszínre került lárvákat össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni.

Cserebogár-feromoncsapdával sok kártevőt összegyűjthetünk
Cserebogár-feromoncsapdával sok kártevőt összegyűjthetünk
A lárvák egyedszáma határozza meg a kémiai védekezés szükségességét. Ha a drótférgek és pajorok együttes száma (fiatal egyedek esetén) meghaladja a 3-4 db-ot négyzetméterenként, a növények beültetése előtt a talajt talajfertőtlenítővel javasolt kezelni. Utolsó éves, teljes kifejlődésű pajoroknál már egyetlen kártevő esetén is szükséges a talajkezelés. A növényvédő szert a palánták gyökérzetéhez vagy a magvetésnél a magágyba, a magok sorába, facsemetéknél az ültetőgödörbe kell kijuttatni, ahol a lárvák károsítása várható.

Házikertekben, ha a talajlakó lárvák egyedszáma alacsony, eredményesen lehet ellenük védekezni csalogatással: a védendő növények gyökérzete közelében a talajba helyezett sárgarépa és burgonyagumók eredményesen gyűjtik össze a drótférgeket.

A kiültetett fiatal palánták gyökérzete pedig a pajorokat csalogatja, különösen, ha nedvesen tartják a talajukat. A gyérítő hatás érdekében a csalinövényeket rendszeresen cserélni kell, mert a lankadt növényeket a lárvák elhagyják, új, egészséges töveket keresnek.

Gyökérgubacs-fonálférgek

A gyökérgubacs-fonálférgek károsítására különösen érzékeny a paradicsom
A gyökérgubacs-fonálférgek károsítására különösen érzékeny a paradicsom
Magyarországon több fonálféregfaj is ismert, melyek a növény szöveteiben élnek: a lárvák a szájszuronyuk segítségével behatolnak a gyökerekbe, és gubacsok képzésére kényszerítik azokat. Ezek a gubacsok néhány mm-es nagyságtól akár az öklömnyi méretig terjedhetnek, a megtámadott növénytől függően.

Nagyobb daganatok a paradicsomon és uborkán alakulnak ki, de több száz növényen élhetnek. A megvastagodás alatt a gyökérrészek elhalnak. Káros mennyiségben elsősorban a homokosabb talajú területeken fordulnak elő.

Az ivarérett nőstények 500-1000 petét raknak. A fonálférgeknek – hazai körülmények között – szabadföldön évente 2-3 nemzedéke van, míg a növényházakban akár 10 is. A fertőzött növény föld feletti részei a fejlődésben visszamaradnak, a levelek lankadnak, répán a karógyökerek rövidülnek és „bajuszosodnak”. A növények korábban elhalnak.

A mocskospajor kártétele a fejletlen növényeknél a legsúlyosabb
A mocskospajor kártétele a fejletlen növényeknél a legsúlyosabb

A fonálférgek elleni védekezés alapja a 3-4 éves vetésforgó. Megfelelő előveteménynek számítanak a gabonafélék, a kukorica, amelyek antagonistaként hatnak a fonálférgekre.

Mézontófű, mustár zöldtrágyanövények termesztésével tovább tudjuk gyéríteni a fonálférgeket. Ne hagyjunk a kertben gyomokat, mert a legtöbb kétszikű gyomnövény is megfelelő gazdanövény a számukra (pl. varjúmák). Amennyiben lehetséges, ellenálló vagy legalábbis toleráns fajtákat célszerű termeszteni. Eredményesen használhatjuk ellenük az Artis Pro nevű, hurokvető gombát tartalmazó biológiai készítményt.

Talajfertőtlenítés

Szabadföldön általános (kórokozó, kártevő, gyommagvak) talajfertőtlenítésre a dazomet hatóanyagú Basamid G készítmény használható, adagja 50-60 g/m2. A finomra elmunkált talajra szórt granulátumot 10-20 cm mélyre kell beforgatni, belocsolni és fóliával takarni. Két hét (5-10 °C esetén inkább 3-4 hét) elteltével a fóliát szedjük le és ismét forgassuk meg a földet, hogy elillanjon belőle a maradék hatóanyag. Vetés, ültetés előtt salátamaggal végezzünk csírázási próbát. Talajfertőtlenítést leggyakrabban 3 évente végezhetünk vele.

Csak rovarok ellen (drótféreg, káposztalégy, sárgarépalégy, fiatal pajorok) hat a cipermetrin hatóanyagú, II. forgalmi kategóriájú Columbo 0,8 MG, amit vetéskor, ültetéskor 1-2 g/m2 adagban, közvetlenül a sorba, a mag vagy palánta közvetlen közelébe kell kiszórni és talajjal fedni.

Vetési bagolypille

A vetési bagolypille lárvája, a mocskospajor is talajlakó kártevő. Évente két nemzedéke van. Lárva alakban 15-20 cm mélyen a talajban telel. Telelés után tavasszal még táplálkozik, s ez a még fejletlen növényeket érő kártétele a legsúlyosabb.

Csak éjjel rág, nappal sekélyen a földbe bújva a károsított növény tövénél, vagy maga rágta odúban a húsos gyökérfejben, hagymában összekunkorodva pihen.

A fiatal hernyók kezdetben gyomokkal táplálkoznak, később térnek át a termesztett növények fogyasztására.

A megelőzés szempontjából fontos a terület gyommentesen tartása. A fénykerülő bagolylepke jelenlétét szexferomoncsapdával tudjuk ellenőrizni. A kapáláskor megbolygatott felső talajrétegben gyűjtsük össze a lárvákat. A szabad forgalmú szerek közül a teflutrin hatóanyagú Force 1,5 G talajfertőtlenítő sorkezelésre alkalmas (7,5–10 g/m2 adagban), valamint a Steinernema carpocapsae fonalférget tartalmazó biopreparátum (Nemastar, 1 dl/m2 adagban) talajba bedolgozva megfelelő védelmet ad.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

D-vitamin paradicsomból?

Génszerkesztés segítségével a kutatóknak sikerült kikapcsolniuk egy bizonyos molekulát a paradicsom növény genomjában, ezzel pedig elérték, több D3 provitamint termelt mind a levelében, mind a termésében. Az elővitamin UVB sugárzás hatására pedig D3 vitaminná alakult.

Kisüstiben oldott hatóanyagok

A gyógynövények és az alkohol kapcsolata nem új keletű. Patkós József kisüsti pálinkából készült gyógynövényes likőrjei azonban eltérnek a kereskedelmi forgalomban kapható hasonló termékektől, mivel többségük nem gyógynövény-keveréket, hanem csak egy-egy fajt tartalmaz.