Back to top

Megint meleg van télen - mire számíthatunk tavasszal?

A klímaváltozás a téli hónapok melegedésével jár, ezért több kártevő képes átvészelni a telet, mint eddig. Ebből pedig új növényvédelmi problémák következnek, hiszen a mediterrán vidékekről érkezett rovarok nagyobb egyedszámban károsíthatnak. A már régen megtelepedett melegkedvelő fajok pedig tovább terjeszkedhetnek, gyorsabban szaporodhatnak, mint kemény fagyok után, ami megtizedeli az egyedszámukat.

Hegyi Tamás, a Bayer fejlesztőmérnöke kérdésünkre elmondta, hogy azért nem kell pánikba esni, mert ami kedvező a melegkedvelő kártevőknek, nem jó a mi klímánkhoz alkalmazkodott rovaroknak. Bármilyen meleg is volt 2021 decemberében, a leghidegebb hónap még előttünk van, megbízhatóbb előrejelzésre csak később, kora tavasszal kerülhet sor.

Védett helyen, többedmagával telel az ázsiai márványospoloska
Védett helyen, többedmagával telel az ázsiai márványospoloska

Az utóbbi években megjelent ázsiai márványospoloska és zöld vándorpoloska számára kedvező az enyhe tél, nagyobb számban képesek áttelelni, pedig az egyébként normálisnak tekinthető kontinentális teleken elpusztulnának.

Mindkét poloska szubtrópusi eredetű, ezért nem viselik el a fagyokat, kifejlett rovarként, repedésekbe, épületekbe húzódva telelnek.

A koronában kialakult vértetűtelep
A koronában kialakult vértetűtelep
Sajnos a hazai levéltetveknek is kedvez az enyhe időjárás és az üvegházi termesztést veszélyeztető nyugati virágtripsz is képes lehet a ház körül olyan védett helyet találni, ahol könnyen áttelel, sőt 10 °C fölött folyamatosan szaporodik is. Hasonlóképp több kaliforniai pajzstetűre lehet számítani az enyhe telet követően, és tovább terjedhet az eperfa-pajzstetű, valamint nagyobb az esély arra, hogy kereskedelmi tételekkel behurcolt melegkedvelő pajzstetvek telepedjenek meg hazánkban.

Az olyan jól ismert kártevők is megnehezítik a növényvédelmet enyhe tél után, mint a vértetű. Ha elég hideg van, csak a talajban, az almafák gyökérnyakán élő tetvek telelnek át,

melegebb időben viszont a hajtásokon kialakult kolóniák is átvészelik a telet,

és sokkal nehezebb megelőzni a kártételt.

Gyapottok bagolylepke
Gyapottok bagolylepke
Fotó: Wikipedia
Évek óta károsít hazánkban a gyapottok-bagolylepke, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint báb alakban már képes áttelelni Magyarországon, ha nincsenek kemény fagyok. Ezekből az áttelelt bábokból kikelt lepkék aztán sokkal korábban indítják a károsítást, mint a délről berepülő lepkék. A legkorábban virágzó kultúrákat keresik föl, így veszélybe kerülhet például a zöldborsó.

Klasszikus kontinentális klímához alkalmazkodott kártevőink viszont kevésbé „szeretik” a meleg teleket. A kukoricamoly vagy az almamoly számára kedvezőtlen, ha enyhe az idő és sok eső hullik.

Almamolylárva
Almamolylárva
Fotó: Wikipedia
Arra sem számíthatunk, hogy a növényekkel párhuzamosa fejlődő kártevőket majd később, a tavaszi fagyok idején tizedeli meg a természet. Az utóbbi évek nagy gyümölcs-fagykárai éppen az ilyen enyhe telek után alakultak ki, amikor a mélynyugalmi állapotukat befejezett fák fejlődésnek indultak, és már márciusban vagy áprilisban fagyérzékeny állapotban voltak. A kis hernyók például átvészelik ezt a hideget. Sőt, az almamoly alkalmazkodik is a fagykár miatt csökkent táplálékmennyiséghez:

normál esetben egy almában egyetlen almamolyhernyó fejlődik, súlyos fagykár után viszont kettő is,

érzékeltette a rovarok alkalmazkodóképességét Hegyi Tamás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Két faj összesen 65000 milliárd forintnyi kárt okozott

Nemcsak rovarok vagy emlősök okozhatnak jelentős gazdasági kárt az ökoszisztémában, hanem akár hüllők és kétéltűek is. Egy friss felmérés szerint egy sikló- és egy békafaj több milliárd dolláros kártételt okozott világszerte.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.