Back to top

Megint meleg van télen - mire számíthatunk tavasszal?

A klímaváltozás a téli hónapok melegedésével jár, ezért több kártevő képes átvészelni a telet, mint eddig. Ebből pedig új növényvédelmi problémák következnek, hiszen a mediterrán vidékekről érkezett rovarok nagyobb egyedszámban károsíthatnak. A már régen megtelepedett melegkedvelő fajok pedig tovább terjeszkedhetnek, gyorsabban szaporodhatnak, mint kemény fagyok után, ami megtizedeli az egyedszámukat.

Hegyi Tamás, a Bayer fejlesztőmérnöke kérdésünkre elmondta, hogy azért nem kell pánikba esni, mert ami kedvező a melegkedvelő kártevőknek, nem jó a mi klímánkhoz alkalmazkodott rovaroknak. Bármilyen meleg is volt 2021 decemberében, a leghidegebb hónap még előttünk van, megbízhatóbb előrejelzésre csak később, kora tavasszal kerülhet sor.

Védett helyen, többedmagával telel az ázsiai márványospoloska
Védett helyen, többedmagával telel az ázsiai márványospoloska

Az utóbbi években megjelent ázsiai márványospoloska és zöld vándorpoloska számára kedvező az enyhe tél, nagyobb számban képesek áttelelni, pedig az egyébként normálisnak tekinthető kontinentális teleken elpusztulnának.

Mindkét poloska szubtrópusi eredetű, ezért nem viselik el a fagyokat, kifejlett rovarként, repedésekbe, épületekbe húzódva telelnek.

A koronában kialakult vértetűtelep
A koronában kialakult vértetűtelep
Sajnos a hazai levéltetveknek is kedvez az enyhe időjárás és az üvegházi termesztést veszélyeztető nyugati virágtripsz is képes lehet a ház körül olyan védett helyet találni, ahol könnyen áttelel, sőt 10 °C fölött folyamatosan szaporodik is. Hasonlóképp több kaliforniai pajzstetűre lehet számítani az enyhe telet követően, és tovább terjedhet az eperfa-pajzstetű, valamint nagyobb az esély arra, hogy kereskedelmi tételekkel behurcolt melegkedvelő pajzstetvek telepedjenek meg hazánkban.

Az olyan jól ismert kártevők is megnehezítik a növényvédelmet enyhe tél után, mint a vértetű. Ha elég hideg van, csak a talajban, az almafák gyökérnyakán élő tetvek telelnek át,

melegebb időben viszont a hajtásokon kialakult kolóniák is átvészelik a telet,

és sokkal nehezebb megelőzni a kártételt.

Gyapottok bagolylepke
Gyapottok bagolylepke
Fotó: Wikipedia
Évek óta károsít hazánkban a gyapottok-bagolylepke, ami a gyakorlati tapasztalatok szerint báb alakban már képes áttelelni Magyarországon, ha nincsenek kemény fagyok. Ezekből az áttelelt bábokból kikelt lepkék aztán sokkal korábban indítják a károsítást, mint a délről berepülő lepkék. A legkorábban virágzó kultúrákat keresik föl, így veszélybe kerülhet például a zöldborsó.

Klasszikus kontinentális klímához alkalmazkodott kártevőink viszont kevésbé „szeretik” a meleg teleket. A kukoricamoly vagy az almamoly számára kedvezőtlen, ha enyhe az idő és sok eső hullik.

Almamolylárva
Almamolylárva
Fotó: Wikipedia
Arra sem számíthatunk, hogy a növényekkel párhuzamosa fejlődő kártevőket majd később, a tavaszi fagyok idején tizedeli meg a természet. Az utóbbi évek nagy gyümölcs-fagykárai éppen az ilyen enyhe telek után alakultak ki, amikor a mélynyugalmi állapotukat befejezett fák fejlődésnek indultak, és már márciusban vagy áprilisban fagyérzékeny állapotban voltak. A kis hernyók például átvészelik ezt a hideget. Sőt, az almamoly alkalmazkodik is a fagykár miatt csökkent táplálékmennyiséghez:

normál esetben egy almában egyetlen almamolyhernyó fejlődik, súlyos fagykár után viszont kettő is,

érzékeltette a rovarok alkalmazkodóképességét Hegyi Tamás.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Kis híján feledésbe merült téli vitaminforrás

A svájci agráriumot a nagyközönség számára népszerűsítő lid.ch oldalon a minap egy ősrégi, könnyen megtermeszthető és egész télen át szedhető friss vitaminforrásra hívták fel a figyelmet, amely rengeteg pozitív tulajdonsága miatt alig-alig van a kertészkedők látókörében. Nálunk is kapható a vetőmagja.

Argentínában a jelenlegi esőzések megmenthetik a szezont

Argentína, az egyik legnagyobb gabonaexportőr, az elkövetkező napokban további bőséges esőzésekre számíthat, és valószínűleg az átlagoshoz közeli csapadékos hónap elé néz, ez pedig elengedhetetlen, hogy legalább elfogadható évet tudjon zárni az ország a szója és a kukorica betakarítása után.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

A növényvédelem hozzáadott érték

Megújuló, lendületes, jól szervezett közösség a növényvédősöké, mondta köszöntőjében Nagy István agrárminiszter Keszthelyen, a 31. Növényvédelmi Fórumon. Ez viszi előre az ágazatot, amelynek új károsítókkal és társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie.

Miért hibridizálják a búzát?

A BASF kutatói olyan búzafajták létrehozásán dolgoznak, amelyek magasabb hozamra képesek, mint a jelenlegi fajták és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal és károsítókkal szemben. A cég kutatói sajtótájékoztatóján Edward Souza beszélt az eredményekről. Jelenleg a világon 770 millió tonna búzát termelünk, de a jövőben több mint 50%-kal többre lesz szükség a világ növekvő népességének ellátásához.

Nem ártana a csapadék

Az elmúlt hetek meglehetősen szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.