Back to top

Tollas kártevőink

A hazánkban vadászható varjúfélék állománya stabil, ami alkalmazkodóképességüknek, intelligenciájuknak és kultúrakövető magatartásuknak köszönhető. A vadgazdálkodásban, de már a lakosság körében is egyre jellemzőbb negatív megítélése, ugyanakkor hasznos szerepük is van az ökológiában.

A dolmányos varjú (Corvus cornix), a szarka (Pica pica) és a szajkó (Garrulus glandarius) korábban egész évben vadászható volt, azonban az Európai Unió madárvédelmi irányelvét követve, a fészkelési időszak figyelembevételével vadászati idényét július 1. és február utolsó napja közötti időszakra határozták meg.

Vadászati idényük esetleges további korlátozása komoly problémákat okozhat a vadgazdálkodás és a természetvédelem területén.

A három faj madárfészkekben okozott jelentős kártétele miatt apróvadas területen, a vadászati idényüktől függetlenül, a vadászati hatóság engedélyével gyéríthetők.

A három faj eredendően mindenevő, de az évszakok változásával táplálék-összetételük arányaiban változik. A gyomortartalom-vizsgálatok kimutatásai alapján fő táplálékuk állati eredetű, ízeltlábúakat, de kisebb emlősöket, madárfiókákat is fogyasztanak.

Korábbi állományfelmérési vizsgálatok szerint a dolmányos varjú vagy szürke varjú populációja megközelíti a százezres nagyságot, szarka esetében ez a szám 93.500 példány, a szajkó állománya pedig megközelíti a 70 000-et.

Szárnyas dúvadjaink gyérítésére több alternatíva is lehetséges. Vadászati idényben lőfegyverrel, illetve csapdázással (pl. Larsen-csapda) vadászhatók. Puskával való gyérítésük igazi kihívást jelent, mivel intelligenciájuk és éberségük rendkívül fejlett, ezért már messziről tudják, hogy a zöld ruhás embereket kerülni kell, és talán még a sörétlövés határával is jobban tisztában vannak, mint maguk a vadászok... Ezért korábban leskunyhóból vadásztak rájuk, vagy a fészekből való ugrasztás módszeréhez folyamodtak. Utóbbi fészkelési időszakban történik, és csak a vadászati hatóság engedélyével alkalmazható!

A leskunyhóból történő vadászat során a műuhu használata igen hasznos lehet.

A műuhu a csali, mivel a nappali ragadozók az éjszakai ragadozókat (pl. baglyokat) megpróbálják elűzni a területükről. A varjúféléket, a megfelelő lőtávolság mellet a műbagoly megtámadásakor lehet eredményesen terítékre hozni.

Apróvadas területen nagyobb figyelmet kellene fordítani a szárnyas (és szőrmés) kártevők gyérítésére, hogy minél nagyobb számú természetes, vad állomány élhessen a területen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Tizennégy jeladós kanalasgém szolgálja a faj védelmét

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein - közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

A sakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról?

Megalakult az Országos Vadgazdálkodási Tanács

Május 11-én tartotta alakuló ülését az Agrárminisztériumban (AM) az Országos Vadgazdálkodási Tanács, amely kiemelten fontos szerepet játszik a vadgazdálkodási szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában - tájékoztatta a tárca az MTI-t szerdán.

Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás

Olyan sok baromfit kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt, hogy néhány ország elindította a vakcinakutatást annak ellenére, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba az oltott állatok húsa, illetve közegészségügyi kockázata is lehet.

Vadon élő madárfajok gyűjteménye

Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.

Baromfiipar: Sötétben tapogatózunk

Nem emlékszem olyan időszakra a magyar baromfiágazat történetében, amikor annyi baj és gazdasági hatás érte volna az ágazatot, mint az elmúlt másfél-két évben. Vegyük sorba, mik voltak ezek a hatások, milyen következményeik voltak és vannak, és vizsgáljuk meg, van-e, s ha van, akkor merre lehet a kiút a jelenlegi válságos helyzetből!

Településeknek szóló madárbarát projekt indul

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az évtizedek óta futó lakossági Madárbarát kert program sikerére alapozva pályázatot hirdet önkormányzatok részére Madárbarát település mintaprojektek megvalósítására.