Hullámvasúton a kommunikáció

„Hullámvasúton a kommunikáció” - ezzel a címmel rendezte meg agrármarketing- és agrármédia-konferenciáját a Magyar Mezőgazdaság Kiadó, amelyre tizenkettedik alkalommal, a tavalyi kihagyás után ismét élőben került sor az AGROmashEXPO-n január 26-án.

Az eseményen készült további fotók elérhetők galériánkba, ide kattintva.

A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen ezúttal is népszerű előadók osztották meg a témába vágó legfrissebb ismereteiket és tapasztalataikat, hogy segítsék az agráriumban tevékenykedő cégvezetőket és marketingszakembereket a hatékony és hiteles kommunikációban.

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó tavaly ünnepelte harminc éves fennállását, és bár sikerrel alkalmazkodik az újabb és újabb kommunikációs trendekhez, az általa gondozott tizenegy nyomtatott szaklap létjogosultsága nem kérdőjeleződött meg.

Az viszont igen, hogy lesz-e elegendő papír a kinyomtatásukra. A papírválság okaival és következményeivel foglalkozott az első meghívott előadó, Gellér Róbert, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökségi tagja, a Gelbert Eco Print Kft. ügyvezető igazgatója. Kiemelte, hogy a globális papírhiányt korántsem az erdők pusztulása okozza, hiszen az alapanyagot kifejezetten erre a célra telepített fából állítják elő, Európában Svájc méretű területtel, 40 ezer négyzetkilométerrel nőtt az erdőterület 2006 óta, a papír pedig 72 százalékban újra is hasznosul.

Ezek a fő okai, hogy itthon, ahol nincs is gyártás, 30-40 százalékkal lett drágább a papír, de árfelhajtó hatása van a műanyagcsomagolóanyagok kiszorításával növekvő keresletnek is. A digitális megjelenés térhódításával, a magazinok példányszámcsökkenésével több papírgyár csökkentette a gyártókapacitásait. Mindezek következtében nehéz helyzetbe kerültek a nyomdák, amit csak nagyarányú előrendeléssel és készletezéssel, illetve áremeléssel tudnak megoldani. A magazinpapír-piac várhatóan év végére normalizálódhat.

A számok nyelvén adott tömény áttekintést a médiapiac helyzetéről, méretéről és tendenciáiról Gombos Zsanette, a Lounge Group médiakutatás és stratégia divíziójának vezetője. Bemutatta a médiaköltéseket és reklámpiacot elemző szervezeteket és módszereket, kiemelve, hogy

A pandémiát leginkább az események vagyis a reklámhordozóként is működő rendezvények és a mozik szenvedték meg reklámbevétel szempontjából, a hullámvölgy azonban nem volt olyan mértékű, amilyet a járványhelyzet elején beharangoztak a hozzáértők.

A magyar médiapiacon 2020-ban nőtt a mezőgazdasági szektor költése, amely jelenleg a piac közepén helyezkedik el ebben a tekintetben, és egyre inkább jelen van minden médiatípusban. A hazai médiapiac együtt mozog a nemzetközi trendekkel, így nálunk sem kérdés a digitális tartalmak, az online csatornák, a közösségi média és a mobil platformok általános előre törése, valamint a lineáris médiába történő invesztíció stagnálása, illetve csökkenése. Legalábbis a reklámszakma várakozásai alapján.

Jákó Eszter Júlia reklámszakember, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja, a Magyarország 20 legjobb marketing szakemberének egyike, az MVM Zrt. csoportszintű kommunikációs igazgatója az MVM Zrt. elmúlt három évének kommunikációs stratégiájáról tartott izgalmas előadást. Az előadó egyebek mellett összefoglalta, hol és milyen csatornákon keresztül kommunikál a vállalt, miért jók a márkák, és miért fontos a vállaltok számára az, hogy egy jól felépített márkába invesztáljanak.

A szakember elmondta, a márkaépítés tulajdonképpen egyfajta kódkészítés és ellentétben az összes többi titkos kóddal ezeknek a kódoknak éppen az a célja, hogy minél többen és minél jobban képesek legyenek megfejteni. Szó esett a marketing egy speciális területéről is, a neuromarketing felmérésekről, ami biológiai szinten, az agy reakciója alapján ad képet a fogyasztói döntésekről. A jól felépített márka kevés gondolatot generál, tehát szinte gondolkodás nélkül el tudja irányítani a potenciális ügyfelet az ajánlat kérésig, tendermeghívásig, de akár a fogyasztói döntésig.

Az MVM Zrt 2019-ben döntött úgy, hogy üzleti stratégiájukat a kommunikációs partneri területen is támogatni kívánja, ennek első lépéseként új márkát hoztak létre. A vállalt új stratégiájának célkitűzése az volt, hogy 2023-ra az MVM egy attraktív tőkepiaci befektetési célpont legyen ezzel egy erős, ismert gazdasági szereplővé váljon. Célkitűzéseik megvalósítása során memetikai modellezés módszerét is használták, a kapott eredmények mentén képet kaptak arról, melyek azok a kommunikációs területek amelyeket kezelni, erősíteni, esetleg kiküszöbölni kell.

2021.01.01-én az extrém körülmények és váratlan helyzetek ellenére, a vállalat a sikeres márkaépítési folyamat felépítése után, márkát váltott. A márkaváltás sikerét az elmúlt egy év egyértelműen igazolja, a felmérések szerint az MVM márka ismertsége nőtt. A vállalat munkatársai határozottan jobban érzik magukat a munkahelyen, a potenciális munkavállalók preferenciája pedig több mint 40%-kal nőtt, azaz szívesebben dolgoznának a vállaltnál mint korábban.

A rendezvény záró előadásában Kadosa Gábor, a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketing koordinátora a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatokról, a kiadó célkitűzéseit foglalta össze.

A több mint harminc éve agrárszaklapok és mellékletek kiadásával, digitális lapok kiadásával, hírportál üzemeltetésével, rendezvények és konferenciák szervezésével valamint PR és marketing tevékenységgel is foglalkozó kiadó az agrárium teljes szegmensét próbálja lefedni nyomtatott sajtó ás online térben egyaránt. Fontosnak tartja a fiatalok figyelmének fölkeltését és megtartását az agrárium iránt, erre kiváló lehetőség kínálkozik például a Bábolnai Gazdanapokon, a kiadó által szervezett rendezvényen, ahol szakiskolás tanulókkal is megismertetik a szakma szépségét.

A koronavírus időszakát egyértelműen a lapkeres tevékenység illetve a rendezvényszervezés területe sínylette meg, az online tevékenység azonban jelentősen erősödött, hangsúlyozta Kadosa Gábor. A pandémia miatt, a munkafolyamatok és tevékenységek változása – egyebek mellett a rendezvények elmaradása miatt- a kiadó vezetése előtérbe helyezett néhány olyan régóta tervezett lépést, amelyre korábban nem tudtak sort keríteni. Ennek eredményeként új külsőt kapott az Állattenyésztés című újság, de összehangolták a nyomtatott és digitális tartalmak egy részét, valamint létrehozták Instagram felületüket.

Kadosa Gábor a közel jövő célkitűzései között a hírportál bővítését, webshop létrehozását, valamint a podcast-beszélgetések fejlesztését, a nyomtatott kiadványok esetében pedig a lapkeres terjesztés erősítését, valamint az Agrárakadémia rendezvénysorozat újraindítását emelte ki.