Back to top

Hullámvasúton a kommunikáció

Minden agrárpiaci szereplő életére és tevékenységére hatással vannak a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítési eszközök. Az elmúlt időszak súlyos csapást mért számos iparágra, amely miatt a kommunikációs- és marketingeszközök hatékonysága is folyamatos változásban van.

Mindenki máshogy fogyaszt médiatartalmat és ehhez alkalmazkodni kell | MMG

„Hullámvasúton a kommunikáció” - ezzel a címmel rendezte meg agrármarketing- és agrármédia-konferenciáját a Magyar Mezőgazdaság Kiadó, amelyre tizenkettedik alkalommal, a tavalyi kihagyás után ismét élőben került sor az AGROmashEXPO-n január 26-án.

Az eseményen készült további fotók elérhetők galériánkba, ide kattintva.

A nagy érdeklődést kiváltó rendezvényen ezúttal is népszerű előadók osztották meg a témába vágó legfrissebb ismereteiket és tapasztalataikat, hogy segítsék az agráriumban tevékenykedő cégvezetőket és marketingszakembereket a hatékony és hiteles kommunikációban.

„A szakma ma is igényli a papír illatát, és a nyomtatott szónak még mindig ereje van” – hangsúlyozta Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója, a rendezvény házigazdája.

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó tavaly ünnepelte harminc éves fennállását, és bár sikerrel alkalmazkodik az újabb és újabb kommunikációs trendekhez, az általa gondozott tizenegy nyomtatott szaklap létjogosultsága nem kérdőjeleződött meg.

Az viszont igen, hogy lesz-e elegendő papír a kinyomtatásukra. A papírválság okaival és következményeivel foglalkozott az első meghívott előadó, Gellér Róbert, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökségi tagja, a Gelbert Eco Print Kft. ügyvezető igazgatója. Kiemelte, hogy a globális papírhiányt korántsem az erdők pusztulása okozza, hiszen az alapanyagot kifejezetten erre a célra telepített fából állítják elő, Európában Svájc méretű területtel, 40 ezer négyzetkilométerrel nőtt az erdőterület 2006 óta, a papír pedig 72 százalékban újra is hasznosul.

A kialakult hiány a COVID miatt többszörösére nőtt szállítási költségekre, Kína cellulózfelvásárlására, valamint az energiaárak szintén durva megemelkedésére vezethető vissza.

Ezek a fő okai, hogy itthon, ahol nincs is gyártás, 30-40 százalékkal lett drágább a papír, de árfelhajtó hatása van a műanyagcsomagolóanyagok kiszorításával növekvő keresletnek is. A digitális megjelenés térhódításával, a magazinok példányszámcsökkenésével több papírgyár csökkentette a gyártókapacitásait. Mindezek következtében nehéz helyzetbe kerültek a nyomdák, amit csak nagyarányú előrendeléssel és készletezéssel, illetve áremeléssel tudnak megoldani. A magazinpapír-piac várhatóan év végére normalizálódhat.

A számok nyelvén adott tömény áttekintést a médiapiac helyzetéről, méretéről és tendenciáiról Gombos Zsanette, a Lounge Group médiakutatás és stratégia divíziójának vezetője. Bemutatta a médiaköltéseket és reklámpiacot elemző szervezeteket és módszereket, kiemelve, hogy

a járványhelyzet a digitális reklámok kivételével minden más reklámköltés tekintetében visszaesést okozott.

A pandémiát leginkább az események vagyis a reklámhordozóként is működő rendezvények és a mozik szenvedték meg reklámbevétel szempontjából, a hullámvölgy azonban nem volt olyan mértékű, amilyet a járványhelyzet elején beharangoztak a hozzáértők.

A magyar médiapiacon 2020-ban nőtt a mezőgazdasági szektor költése, amely jelenleg a piac közepén helyezkedik el ebben a tekintetben, és egyre inkább jelen van minden médiatípusban. A hazai médiapiac együtt mozog a nemzetközi trendekkel, így nálunk sem kérdés a digitális tartalmak, az online csatornák, a közösségi média és a mobil platformok általános előre törése, valamint a lineáris médiába történő invesztíció stagnálása, illetve csökkenése. Legalábbis a reklámszakma várakozásai alapján.

Ellenben, a reklámfogyasztók körében végzett, legfrissebb fogyasztói bizalom kutatás szerint, az olvasók, hallgatók, nézők a személyes ajánlást, a márkaszponzorációt, és a lineáris médiát (sajtót, televíziót) tartják a leginkább hitelesnek.
Vagyis, elsősorban „az embereknek hiszünk”, és nagyobb bizalommal kezeljük a klasszikus médiacsatornákat a digitálissal szemben.

Jákó Eszter Júlia reklámszakember, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja, a Magyarország 20 legjobb marketing szakemberének egyike, az MVM Zrt. csoportszintű kommunikációs igazgatója az MVM Zrt. elmúlt három évének kommunikációs stratégiájáról tartott izgalmas előadást. Az előadó egyebek mellett összefoglalta, hol és milyen csatornákon keresztül kommunikál a vállalt, miért jók a márkák, és miért fontos a vállaltok számára az, hogy egy jól felépített márkába invesztáljanak.

A szakember elmondta, a márkaépítés tulajdonképpen egyfajta kódkészítés és ellentétben az összes többi titkos kóddal ezeknek a kódoknak éppen az a célja, hogy minél többen és minél jobban képesek legyenek megfejteni. Szó esett a marketing egy speciális területéről is, a neuromarketing felmérésekről, ami biológiai szinten, az agy reakciója alapján ad képet a fogyasztói döntésekről. A jól felépített márka kevés gondolatot generál, tehát szinte gondolkodás nélkül el tudja irányítani a potenciális ügyfelet az ajánlat kérésig, tendermeghívásig, de akár a fogyasztói döntésig.

Ez a vállalatok számára olcsó gyors és gazdaságilag hatékony, ezért a vállaltoknak mindenképp érdemes erre időt és energiát áldozni- hangsúlyozta a szakember.

Az MVM Zrt 2019-ben döntött úgy, hogy üzleti stratégiájukat a kommunikációs partneri területen is támogatni kívánja, ennek első lépéseként új márkát hoztak létre. A vállalt új stratégiájának célkitűzése az volt, hogy 2023-ra az MVM egy attraktív tőkepiaci befektetési célpont legyen ezzel egy erős, ismert gazdasági szereplővé váljon. Célkitűzéseik megvalósítása során memetikai modellezés módszerét is használták, a kapott eredmények mentén képet kaptak arról, melyek azok a kommunikációs területek amelyeket kezelni, erősíteni, esetleg kiküszöbölni kell.

2021.01.01-én az extrém körülmények és váratlan helyzetek ellenére, a vállalat a sikeres márkaépítési folyamat felépítése után, márkát váltott. A márkaváltás sikerét az elmúlt egy év egyértelműen igazolja, a felmérések szerint az MVM márka ismertsége nőtt. A vállalat munkatársai határozottan jobban érzik magukat a munkahelyen, a potenciális munkavállalók preferenciája pedig több mint 40%-kal nőtt, azaz szívesebben dolgoznának a vállaltnál mint korábban.

A szakember azt is elmondta, hogy ez kézzelfoghatóan is nyomon követhető a beérkező életrajzok számával és minőségével, nem csak a jelentkezők száma nőtt, hanem a kiváló szakember pályázók miatt gyorsabban is be tudják tölteni az üres pozíciókat.

A rendezvény záró előadásában Kadosa Gábor, a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketing koordinátora a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatokról, a kiadó célkitűzéseit foglalta össze.

A több mint harminc éve agrárszaklapok és mellékletek kiadásával, digitális lapok kiadásával, hírportál üzemeltetésével, rendezvények és konferenciák szervezésével valamint PR és marketing tevékenységgel is foglalkozó kiadó az agrárium teljes szegmensét próbálja lefedni nyomtatott sajtó ás online térben egyaránt. Fontosnak tartja a fiatalok figyelmének fölkeltését és megtartását az agrárium iránt, erre kiváló lehetőség kínálkozik például a Bábolnai Gazdanapokon, a kiadó által szervezett rendezvényen, ahol szakiskolás tanulókkal is megismertetik a szakma szépségét.

A 10 nyomtatott szaklap havonta átlagosan 115 ezer kilencszáz példányban jelenik meg, a mintegy 11 online csatorna és 4 platform havonta 150 ezer egyéni látogatót vonz.

A koronavírus időszakát egyértelműen a lapkeres tevékenység illetve a rendezvényszervezés területe sínylette meg, az online tevékenység azonban jelentősen erősödött, hangsúlyozta Kadosa Gábor. A pandémia miatt, a munkafolyamatok és tevékenységek változása – egyebek mellett a rendezvények elmaradása miatt- a kiadó vezetése előtérbe helyezett néhány olyan régóta tervezett lépést, amelyre korábban nem tudtak sort keríteni. Ennek eredményeként új külsőt kapott az Állattenyésztés című újság, de összehangolták a nyomtatott és digitális tartalmak egy részét, valamint létrehozták Instagram felületüket.

Kadosa Gábor a közel jövő célkitűzései között a hírportál bővítését, webshop létrehozását, valamint a podcast-beszélgetések fejlesztését, a nyomtatott kiadványok esetében pedig a lapkeres terjesztés erősítését, valamint az Agrárakadémia rendezvénysorozat újraindítását emelte ki.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme, újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek.

A magas infláció hatására nőtt a bolti lopások száma

Több mint 22 százalékkal emelkedett a bolti lopások száma éves összehasonlításban, tájékoztatta a HVG-t az Országos Rendőr-főkapitányság. A legtöbb ilyen bűncselekményt kisboltokban, dohányboltokban, vagy üzemanyag-töltőállomásokon követik el.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Átadták a Penny megújult karcagi logisztikai központját

Átadták a Penny Market Kft. megújult karcagi logisztikai központját pénteken, a mintegy 7 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően csaknem száz új munkahely létesült.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.